A legtöbb embernek a bejgliről a karácsony ugrik be általában. Hát nekem nem. Bejglit bármikor lehet sütni, amikor az ember csak úgy gondolja. Többféle töltelékkel szoktam bejglit készíteni, általában diós vagy mákos készül, ha különlegesebbre vágyom, akkor pedig gesztenyés. Így, most egy gesztenyés bejgli recept következik, hátha más is kedvet kap hozzá. Bevásárló listához ad Ez a recept bekerült a bevásárló listádba. Nyomtat: Recept nyomtatása Kedvenc: Bevásárlólistához: Hozzávalók Mennyiség: személy Elkészítés A gesztenyés bejglinkhez az élesztőt kevés langyos tejbe belemorzsoljuk, majd összegyúrjuk a többi nyersanyaggal, de vigyázzunk, hogy a só közvetlenül ne érintkezzen az élesztővel. A tésztát jól kidolgozott majd két részre osztjuk és hűtőben pihentetjük. A töltelék anyagait összegyúrjuk. Gesztenyés és túrós bejgli » kedvenc-receptek.hu. Kinyújtjuk a tésztát és gondosan rásimítjuk a tölteléket, majd ügyesen feltekerjük. A kenéshez szükséges tojásokat összekeverjük, majd megkenjük a sütőlemezre helyezett bejglit. Amikor megszáradt ismét lekenjük és az bejglik oldalát megszurkáljuk.
Ezután megkenem őket tojás fehérjével és megszurkálom villával, hogy tudjon a gőz távozni, kisebb legyen a repedés esélye. Bár én nagyon szeretem a bejgli repedt részét, ott még finomabb a töltelék 🙂 160 fokra előmelegített sütőben 40-45 percig sütöm. A két mákosom oldala picit megrepedt, de ettől csak finomabbak lesznek 🙂 Így néz ki kicsit közelebbről a marcipános zöld diós bejgli: Meg kell mondjam, nagyon macerás a zöld dió befőtt elkészítése, de már ezért a bejgliért megérte! 🙂 Frissítés: megkóstoltuk amikor meghűlt, mint írtam is nagyon finom volt, a fele rögtön elfogyott. A másik felét eldugtam, hogy a karácsonyi asztalra is maradjon belőle… No, ha valaminek, ennek a tölteléknek nagyon jót tett ez a pár nap! A marcipán krémes, a zöld dió viszont egy egészen picit keményedett benne és így nemcsak az íze, de az állaga is fenséges! Gondoltam elmesélem 🙂 Ez a gesztenyés, a végtelenül egyszerűen elkészíthető rumos meggyel: A töltelékeket szerintem szabadon érdemes variálni tetszés szerint, arra kell csak figyelni, ne legyen se túl szára, se túl nedves – széljegyzet Nagyimtól 🙂
bejgli, dió, mák, liszt, vaj, zsír, élesztő, porcukor, tojás, tejszín, tejföl, gesztenyemassza, méz, narancs héja, citrom héja, rum
Belföld 2021. szeptember 03. A Mátra szívében lévő település remek kiindulópontul szolgálhat a környék felfedezéséhez. A lelkes természetjárók és fürdőzők számára nem hangzik ismeretlenül Parádsasvár neve, ugyanakkor a település kezdetben még a szárnyait bontogató magyar ipar egyik ígéretes példájaként kúszott fel a térképre. A 17-18. század fordulóján a környék a Rákóczi-család birtokában volt és II. Rákóczi Ferenc fejedelem rendelte el a környéken több üveghuta felállítását is. Ezek a létesítmények az üveggyártás egy kezdetleges formáiként funkcionáltak és lényegében homok, vagy apró kavicsok, mész és a korszakban hamuzsírnak nevezett kálium-karbonát elegyét speciális kemencékben hevítették fel, majd a forró, folyékony üveget kézi munkával, vagy fúvással alakították a kívánt méretre, illetve ha szükségét érezték ki is színezték. A parádsasvári Károlyi-kastély (Forrás: Wikimedia Commons) Az üveghutákban a korszak során, sőt, egyes esetekben még a 20. Károlyi kastély, Parádsasvár. század legelején is fatüzelésű kemencék működtek, melyek igen nagy mennyiségű fát voltak képesek elfogyasztani éves szinten, így nem meglepő, hogy viszonylag gyakori volt a költöztetésük, hiszen ha egy környék faállományát felemésztették, akkor egy idő után olcsóbbá vált a költözés, mint a fa szállítása.
Azok, akik csak rövidebb sétákat szeretnének tenni a környéken, ... Szent István király templom - Mátraszentimre A Mátraszentimre-Mátraszentlászló műút mellett, kb. félúton fekszik, de gyalogosan is megközelíthető a kék+ jelzésen... Mária-kápolna - Fallóskút - Mátraszentimre A felső-mátrai templomok közül talán a legismertebb a fallóskúti Mária-kápolna, ahová jelzett turistaút visz. 5 kihagyhatatlan élmény Mátraháza környékén. Kényelme... Mátraszentistván - Mátraszentimre A három "szent" falu közül Mátraszentistvánban véget ér az országút, innen már csak gyalogosan lehet folytat... Vidróczki csárda és emlékfal - Mátraszentistván - Mátraszentimre Vidróczki csárda jellegzetes portája már a múlt század közepén is csárdaként üzemelt. Az étterem része a kockás abro... Sípark - Mátraszentistván - Mátraszentimre A mátraszentistváni sípark kialakítását 2002 októberében kezdte meg a Digitroll Kft. A kilenc hektáros területen az elm... Bagolyirtás - Mátraszentimre A 24. Sz. műúton Mátraszentimréről Mátrakeresztes irányába haladva érjük el kb.
Látnivalók A legjobb 10 látnivaló - Graz - Tripadvisor Siracusa látnivalók A Keszthelyi-hegységben található megújult pihenőhely családbarát, hiszen egy játszótér várja a legkisebbeket. A pihenőhely minden természetkedvelő kirándulónak megfelelő helyet biztosít egy kis megállóra vagy sütésre – főzésre, akár baráti összejövetelekre. Csónakkikötő GPS: 46. 754696, 17. 30837 A strand tőszomszédságában a helyi Aranyhíd Horgászegyesület működteti a 70-80 csónak befogadására alkalmas csónakkikötőt, amely mellett még egy négyszáz méteres szakasz lett kialakítva, amely a parti horgászathoz nyújt segítséget. Fénykereszt és Keresztút GPS: 46. 763854, 17. Parádsasvári látnivalók. 321835 A 7, 38 m magas fénykereszt a Csándor-hegy tetején található, melyről felejthetetlen balatoni panoráma tárul a látogatók elé.. Az odavezetű sétaút a hegyen lévő gyönyörű erdőt szeli át. Fűz-kút GPS: 46. 763964, 17. 305859 Az első ciszternákat még a rómaiak létesítették, ennek egy hátra maradt tagja a Fűz (v. Fisz)-kút környéke is. (Dornyai Vigyázó 1934) Nevét a kút mentén található fűzfákról kapta, melyek szinte eltakarják.
Forrás: A hatalmas parkban megbúvó kastélyt terebélyes fák ölelik körül, nyáron szinte alig látni a parkban méltóságteljesen elterülő kastélyt. Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Egyetlen híresség élt itt, Károlyi Mihály. A Károlyi kastély a két világháború között lakatlanná vált, majd 1945 után a pusztulásnak indult kastélyból úttörőtábor lett, elzárva a külvilágtól és a látogatók szemétől.? A kapuban libériás hajdú helyett úttörősapkás gyermekek állnak őrt, s a patak két oldalán felhangzik az indiánosdit, vagy számháborút játszó úttörők csatakiáltása. Mióta az úttörőket szolgálja ez a különben valóban regényesen tervezett, tornyos kastély, valahogy mintha még illenék is rá a sasvár elnevezés. S talán még jobb lenne, ha úgy neveznék Sasfiókvár.?