Rádiumemanáció-tartalma is jelentős, így bizonyos gyógyhatása is van. A Budai-hegység számos barlangja közül kiemelkedik a Pálvölgyi-barlang. Az egykori kőfejtőből nyíló cseppkőbarlangot valószínűleg 1902-ben fedezték fel, és már a húszas években jelentős pártfogói voltak ügyének. Mivel az üreg két kőzetréteg határán alakult ki, számos ősmaradványt találhatnak látogatói, ha közelebbről is szemügyre veszik falait, kőzeteit. Keletkezése szintén hévizes eredetű, amely mintegy negyvenmillió éves folyamatot jelentett. Magyarország legszebb barlangjai. Jelenleg csaknem évi harmincezer látogatót fogad, ám még ez a szám is alacsony ahhoz képest, hogy e kiépített barlang milyen látványosságokkal szolgál. Mára több mint három kilométeres hosszúságban tárták fel a kutatók, és bizonyos helyeken a járatok 20-25 méterre közelítik meg a Mátyás-hegyi barlang járatait, mely az egész Dunántúl leghosszabb barlangja. A Mecsek leghíresebb barlangja Abaligeten található, és a XVIII. század óta egyre látogatottabb turistacentrum alakult ki a környékén.
Az aggteleki barlangrendszer 1995 óta az UNESCO Világörökség része. A budapesti rendszert feltáró kutatók azt remélik, hogy hamarosan ez a rendkívüli természeti érték is hasonló védelmet kaphat. Forrás: MTI/
Már ezek a feltárások is bebizonyították, hogy a Bányász-barlang sokkal mélyebb lehet a feltételezetteknél. Mégis, a Bányász-barlang kutatásában csak két évtizeddel később történt meg a nagy fordulat. Négyszáz méterig is lenyúlhat a kürtőszerű járat 2010 októberében alakult meg a Szinva Csoport, több barlangkutató egyesület profi speleológusaiból. A Szinva Csoport barlangászai a korábbi kutatások eredményeire alapozva fogtak hozzá a mély, kürtőszerű járatrendszer szisztematikus feltérképezéséhez. Hazánk Legnagyobb Barlangja – Repocaris. Ők fedezték fel azt az apró omladékos termet, amelyet az ott talált nagyszámú nyestkoponya nyomán Nyest-teremnek neveztek el. Kisragadozó koponyája a Nyest-teremben Forrás: Wikimedia Commons/Berentés Ágnes 2011 januárjában sikerült áttörniük egy szálkőszűkületet, és innen továbbhaladva 112 méteres mélységben felfedezték a Cseppköves-termet, valamint az ebből nyíló Hasadék-aknát. Az évekig tartó feltárás során, 2014. január 8-án érték el a 234 méteres mélységben fekvő Anna-aknát, majd innen továbbhaladva jutottak el a barlang eddigi legmélyebb pontjára, a 274 méteres mélységbe.
De nemcsak a legtöbb 900 méter feletti hegycsúccsal, hanem Magyarország legnagyobb egybefüggő erdőségével is a Bükk büszkélkedhet. A Bükkben található az ország legnagyobb egybefüggő erdősége Forrás: MTI/H. Szabó Sándor Az erdőség kiterjedése meghaladja a százezer hektárt, ami több tucat ritka és fokozottan védett állatfaj számára biztosít háborítatlan élőhelyet. A Bükk az Északi-középhegység egyetlen olyan hegyvidéke, ami nem vulkáni eredetű. 10 izgalmas hazai barlang lélegzetelállító cseppkövekkel | Startlap Utazás. A Bükk-hegységet triász időszaki tengeri üledékek, a szürkésfehér színű mészkő és dolomit építik fel Forrás: Wikimedia Commons A hegységet zömében triász időszaki tengeri üledékes kőzetek, mészkő és dolomit építik fel. Ezért nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb hazai karszthegységünk rendelkezik a legtöbb barlanggal; több mint 1 100 barlang található a Bükkben, köztük a legmélyebb is. Amikor a Bükk-fennsíkon sétálunk, Afrika egyenlítői partvidékét tapossuk A Bükk központi részét elfoglaló, önálló földrajzi tájnak minősülő Bükk-fennsík hazánk legmagasabban, 600 és 900 méteren fekvő, és legnagyobb kiterjedésű karsztfennsíkja, amelyet teljes egészből a triász időszak derekán, nagyjából 230 és 220 millió évvel ezelőtt képződött nagy mésztartalmú dolomit, illetve mészkő épít fel.
A monda szerint a magyarok beljebb és beljebb mentek, mígnem a hegy túloldalán fellelték a másik kijáratot, majd hátba támadták az ellenséget – sokakat a barlang előtt lelte a halál, mások a bent terjengő füsttől fulladtak meg. A barlangban számtalan különleges formájú cseppkő fellelhető – például a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, Karthágó romjai vagy a Niagara-vízesés -, több képződményről szólnak legendák és hiedelmek, amit persze jó részletesen elmesél a túravezető. Hazank legnagyobb barlangja . Az egyik kedvencünk a "Lebegő-kő", ami megmozdul, csikorog, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta, a másik pedig a barlang szíve, ami 3000 évente megdobban, ez általában óriási földrengéssel jár és teljesen átrendezi a barlangot. A látogatást egyébként ajánlott összekötni a Denevér Múzeum és a Denevér tanösvény bejárásával. Pál-völgyi-barlang Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi úton található hazánk leghosszabb barlangja, a 28, 6 kilométeres Pál-völgyi-barlang. Jelenleg 500 méteren látogatható, ám szerencsére éppen az egyik legizgalmasabb része beleesik ebbe a kijelölt szakaszba.
A csónakázható szintet a Tapolca-patak megduzzasztásával érik el. A víz átlagos hőmérséklete 18-20 fokos, mélysége kb. 1 méteres. A barlang klímája egész évben kellemes, 20 fok körüli. A víz alatti reflektorok segítségével megfigyelhető a barlang egyetlen halfaja, a csetri vagy más néven a fürge cselle. BUDAPESTI PÁLVÖLGYI-BARLANG A Pál-völgyi-barlangrendszer Magyarország leghosszabb barlangja, a járatok összhosszúsága meghaladja a 32 kilométert. A túraútvonal 500 méter. Leginkább cseppköveiről nevezetes, bár sokkal jellemzőbbek rá a magas, hasadékszerű folyosók. Változatos, csillogó kalcitkristályok és kagylólenyomatok csodálhatók meg itt, a meseszerű cseppkövek, különleges szikla alakzatok évezredek óta változatlan formában várják a látogatókat. BUDAPESTI SZEMLŐHEGYI-BARLANG Gazdag, változatos földalatti csodavilág, interaktív kiállítások és felszíni geológiai tanösvények jellemzik a Szemlőhegyi-barlang járatait. Mintegy 300 méternyi szakasza járható be utcai ruhában. A Szemlőhegyi-barlang a Pálvölgyi-barlanghoz hasonlóan hévizes eredetű.
Van ugyanis egy Boszorkánykonyha nevű pontja – úgy tartjá, ha itt bekiabálod a kedvenc ételed nevét, egy kőboszorkány elkészíti. Leginkább cseppköveiről lett nevezetes; kényelmes lépcsőkön és betonjárdákon, villanyvilágítás mellett lehet megszemlélni Lóczy-teremmel, a Keresztezés és a már említett Boszorkánykonyha üstös oldásformáival, a tág Színház-terem kiváló akusztikájával, a Hosszú-folyosó magasba nyúló hasadékával, a Turista-folyosó kalcitlemez-lerakódásaival, a Meseország cseppkőalakzataival, majd az Ötösök-folyosója nevű rész torkolatában a Károly-kút cseppkőmedencéjével és a Rádium-terem mély aknájával. A barlang többi része a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével tekinthető meg. Egy rövidke mondat az Óriás-folyosóról: az egyik falkiszögellésén álló, 3 méter magas, emberderéknyi cseppkőoszlop-pár nemcsak a Budai-hegység legnagyobb, de feltehetően a Pál-völgyi-barlang legidősebb cseppköve is, ezért olyan különleges. A barlangtúra során a változatos cseppkövek mellett gömbszerű hévizes oldásformákat, csillogó kalcitkristályokat, különleges sziklaalakzatokat és ősi kagylólenyomatokat csodálhatnak meg az arra járók.
A felületes, kapkodó tevékenységük az emberek szociális, gazdasági érdekeit és valósan biológiai életét veszélyezteti. A tervezett intézkedés nem 21. 000 munkavállalót érint, hanem közvetve az egész társadalmat. Felülvizsgálatát kérjük a tervezett módosításnak! Történjen szakmapolitikai egyeztetés, a veszélyeztetett ágazatok kapjanak felmentést a törvényi intézkedés végrehajtása alól. " – Szócska Miklós egészségügyi államtitkár (októberben): "Felmentést kérek ez alól az intézkedés alól az egészségügyi ágazatnak, mert az ellátórendszer összeomlása nélkül ez nem megvalósítható. " Budapest, cember 16. Független Egészségügyi Szakszervezet Oszd meg ezt a cikket, ha tetszett!
A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint nem lehet az egészségügyi dolgozók szűkebb körét kiemelni, míg a többi, szintén kulcsszerepet játszó dolgozót aránytalanul alacsonyabb mértékben elismerni, mert ennek a betegek látják kárát – közölte a szervezet vasárnap délután. Mint arról mi is beszámoltunk, januártól megemelik az orvosi béreket, Orbán Viktor elfogadta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) bértábla javaslatát és eltűnik a hálapénz is. A Kossuth Rádióban a miniszterelnök elárulta, nem minden orvost érint majd azonos módon a változtatás. A fentiekre reagálva a Független Egészségügyi Szakszervezet közölte: üdvözlik az orvosok és az egészségügyi dolgozók munkáját elismerő szavakat, és az orvosokat érintő béremelési intézkedéseket. Ugyanakkor, a meghirdetett orvosbér emelés azonban – ha az nem jár együtt a többi egészségügyi dolgozó bérrendezésével – komoly bérfeszültséget generál, mert sokan csak jóval mérsékeltebb, vagy semmilyen béremelést nem kaptak, illetve fognak kapni, és továbbra is rendkívül alacsony bérekért végzik – még a beígért béremeléseket is figyelembe véve – megfeszítő munkájukat.
Írta: Közzétéve: 2012. február 07. kedd, 16:04 A krízis helyzetben lévő egészségügy számára reménykeltően indult a 2012-es év. Tárgyalóasztalhoz ültek az ágazatot képviselő testületek, szervezetek, érdekvédelmi szervezetek, köztük a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és Dr. Szócska Miklós államtitkár úr vezetésével az Egészségügyi Államtitkárság képviselői. Az egészségügy megmentése, a humán krízis helyzet feloldása, a súlyos bérfeszültség megoldása a tárgyalások fő témája. A alkalmazottak, akik így is messze az átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek, napi megélhetési gondjaik vannak, február első napjaiban azzal szembesültek, hogy több ezer forinttal kevesebb a fizetésük. Újabb terhek, újabb elvonások béremelés helyett! A Kormány 299/2011. (XII. 22. ) Korm. rendelete a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről és a 371/2011. 31. rendelet a 2012. évi bérkompenzációról nehezen értelmezhető, a végrehajtása a munkáltatóknál késedelmes.
Ez különösen igaz lehet az intenzív ellátásnál, hiszen ott a hatékonyabb eljárások munkaigényesebbek. Például egy oxigénbefújásos módszerrel kezelt betegnek nagyobb a túlélési esélye, mint a aki lélegeztetőgépen van. Egyébként az intenzív ellátásban két betegre jutna egy ápoló, most azonban négy betegre jut egy ember - közölte lapunk érdeklődésére Dr. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Az érdekképviselet vezetője is úgy vélte, a magas halálozási arány egyik tényezője a pontatlan tájékoztatás, ami mint látható, a vakcina esetében is megosztja az egészségügyben dolgozókat. Én nem tudok olyan esetről, hogy lett volna súlyos mellékhatása a vakcinának. Ahogyan én látom, sajnos az információ hiánya miatt ennyire megosztottak az egészségügyi dolgozók az oltsak, vagy ne oltsak kérdésben. Az sem szerencsés, hogy mindennap elhangzik a tájékoztatón, hogy az elhunytak többsége idős, krónikus beteg, s ez azt eredményezte, hogy az ennél fiatalabbak nem veszik komolyan sem fertőzés veszélyét, sem pedig a vakcina fontosságát.
A televízió a kormányt is kereste, de érdemi választ nem kaptak arra a kérdésükre, hogy tervezik-e pótolni a létszámhiányt. Mint ismert, az egészségügyi szakdolgozók alapbérét négy lépésben átlagosan 72 százalékkal emelik meg a 2018-as illetményükhöz képest. (via) (A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház épülete 2022. január 25-én. Fotó: Nagy Tamás / Index)