A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Szilárd Leó Szilárd Leó (született Spitz) (Budapest–Terézváros, 1898. február 11. [1] – La Jolla, Kalifornia, 1964. május 30. Atrocitás – Wikiszótár. ) magyar származású fizikus. 1928-tól érdeklődése mindinkább a magfizika felé fordult. Ezt elősegítette, hogy a Vilmos Császár Fizikai Intézetben Lise Meitner igen eredményes kutatócsoportot hozott létre a radioaktivitás tanulmányozására. Az első, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció (és ezzel az atombomba) létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartotta, hogy először esetleg Németország fejlessze ki az atombombát, Szilárd Leó meggyőzte Albert Einsteint, hogy írjon levelet Franklin D. Rooseveltnek, hogy ebben nekik kell elsőnek lenniük. Tevékenyen részt vett az erre irányuló Manhattan tervben, ám később megbánta ezen törekvéseit, hiszen sok más amerikaihoz hasonlóan már az atombomba bevetése előtt látta, hogy a világháború a Szovjetunió Japán elleni beavatkozása következtében egyébként is gyorsan véget érne.
1945. augusztus 6-án ledobták az első atombombát Hirosimára, majd augusztus 9-én a másodikat Nagaszakira. Japán kapitulációja után Szilárd igyekezett megakadályozni a May-Johnson féle törvénytervezet elfogadását, amely megkísérelte az atomenergiát a hadsereg kezébe adni. 1964. május 30-án álmában szívroham végzett vele. Emlékét őrzi többek között egy, a Holdon róla elnevezett kráter is.
Németországon keresztül 1850-ben Angliába, Londonba emigrált, majd 1851 végén az Egyesült Államokba utazott. 50 Ez utóbbi országban több cikket is írt. Publikációi révén (közvetve) új világirodalmi könyvhős is született: az újságban leírtakat olvasva Kari May róla mintázta meg indiánregényeinek főhősét, Winnetou hűséges barátja, Old Shatterhand alakját. 1864-ben végleg hazatért Magyarországra. Xantus János jelentős magyar utazó, természettudós, néprajztudós, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője, a pesti állatkert első igazgatója, a Földrajzi Társaság elnöke volt. 1894. december 13-án halt meg Budapesten. (Sasvári László- Diószegi György: A pest-budai görögök. Makers Market Budapest - Május 1. | Fény Utcai Piac, Budapest, BU | May 1, 2022. Budapest, 2010 [1]) Xantus görög család a XV században vándorolt be Erdélybe: itt magyar nemességet kaptak. A görög eredetű vezetéknévjelentése: szőke. Talán e családból való lehetett az a Xantus nevet viselő személy, aki Mátyás király küldöttjeként Nápolyba vitt levelet Leontius János követ részére. 1694 februárjában a tatárok betörtek Felcsíkra, majd visszavonultak Szent-Lélek és Hosszaszó felé: itt a Xantus Benedek királybíró által vezetett (e vidéki) népfelkelés állotta útjukat.
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Magyar Kiejtés IPA: [ ˈɒtrot͡sitaːʃ] Főnév atrocitás összecsapás; kemény jelenet, amelyben az erőszak is helyet kap. erőszakoskodás, kegyetlenkedés.
A népet vezető hős királybíró elesett: Hosszaszón építették fel az ún. Xántus-kápolnát e győzelmek emlékére, valamint szeretett királybírójuk és vezérük sírboltjául. A székely néphagyomány szerint Xantus királybírót itt temették el. Xantus Benedek gazdag primőr, igen kitűnő ember, jeles hazafi, hadfi és polgári hivatalnok is volt: igazságszeretete, és hősi halála szentesítette nevét a székely néphagyományban. Utódai később főként Csíktapolcán éltek. Címerhatározó/Xantus címer – Wikikönyvek. Csíktapolcai Xantus Ignác (1788-1849) uradalmi jogtanácsos és Wunderlich (Szidnai) Terézia (1807-1877) fia, Xantus János (1825-1894) viszont már a Somogy vármegyében fekvő Csokonya (ma: Csokonyavisonta) kisközségében született 1825. 1847-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett. 1848. szeptember 16-tól Somogy vármegye, illetve a 4. dunántúli önkéntes nemzetőr zászlóaljban lett nemzetőr. Innen Pestre ment: beállt a honvédseregbe, ahol tüzér lett. Több ütközetben is vitézül harcolt: tűzmesterként vett részt a pákozdi csatában. október 16-tól hadnagy volt a zászlóaljában.
2022. feb 16. 17:04 Az Esztergomi bazilika (Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház) kupolája, a háttérben a Mária Valéria híd. / Fotó: MTI/Máthé Zoltán Második világháborús robbanótestet találtak az esztergomi bazilika kupolájában a felújítás közben – közölte a Magyar Honvédség tűzszerészezrede szerdán a Facebook-oldalán. Emlékeztettek: 2020-ban kezdődött meg az esztergomi bazilika felújítása, és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek ott el. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és deformálódott, de végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat. ( A legfrissebb hírek itt) Kedden azonban a honvédség tűzszerészeit is riasztották a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A rekonstrukciós munkák során ugyanis a kupoladob oldalfalába fúródva – a feltételezések szerint – egy robbanótest került elő.
2020-ban kezdődött meg az esztergomi bazilika felújítása, és éppen egy éve emeltek ki a főszékesegyház kupolájának aranykeresztjéből egy olyan időkapszulát, amelyet még 1845 augusztusában helyeztek ott el. A 100 méter magasból lehozott rézhenger felnyitása nem volt egyszerű feladat, mert egy második világháborús repesztalálat következtében a védőburok kilyukadt és deformálódott, de végül sikerült megmenteni a korabeli építkezést megörökítő, több mint 175 éves dokumentumokat - írja az MTI. Kedden azonban a honvédség tűzszerészeit is riasztották a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházhoz. A rekonstrukciós munkák során ugyanis a kupoladob oldalfalába fúródva - a feltételezések szerint - egy robbanótest került elő. A lövedéket sikeresen eltávolították és megállapították, hogy egy 76 milliméteres, második világháborús eredetű, szovjet repeszgránát került elő. A robbanótest gyújtószerkezete becsapódásának pillanatában letört, az eszköz pedig deformálódott. A gránáttest robbanóanyagot tartalmazott, szállítható állapotú volt, így azt el is vitték a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére, későbbi megsemmisítésre.
Jól halad az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház 2019 óta tartó felújítása, a bazilikában éppen a kupolát restaurálják. Mivel a templomban sok minden egyedi és monumentális méretű, a szakembereknek komoly kihívást jelent a kupola, a hatalmas oltárkép és a nagyorgona felújítása is. Utóbbit teljesen újjáépítik, a munkával várhatóan 2025-ig készülnek el – írja a Magyar Nemzet. A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: Az esztergomi bazilika laternája a kupola tetején 2021. október 7-én. MTI/Kovács Attila A kupola tavaly megkezdett felújítása folyamatosan komoly kihívások elé állítja a szakembereket. – A kupola belső állványzatánál az volt a kikötésünk, hogy ne a talajra támaszkodó szerkezetet építsenek, mert akkor három évre megszűnt volna a liturgikus élet a templomban, amit a turisták sem látogathatnának – mutat a magasba a plébániai kormányzó. A problémát úgy hidalták át, hogy egy sajátos technikai megoldást alkalmaztak.
Az esztergomi bazilika kupolája külső-belső felújításon esik át Forrás: Nagy Mihály/ A sokemeletnyi állványzatban még csörlős teheremelő is van, és mivel a terhelhetősége a határához érkezett, csak meghatározott számú munkás dolgozhat rajta. Éppen ezért a kupola utolsó, zárószintjét nem alulról, hanem az építmény szellőzőnyílásán át leeresztett újabb állványról restaurálják. Kihívást jelent majd a kupola külsejének, főként a keresztnek a felújítása is, hiszen az eddigi kovácsoltvas bordázatra egy új, acéllemezekből álló hálót helyeznek fel, hogy megerősítsék. A keresztet pedig a helyén újítják fel, és ott is aranyozzák. Izgalmasnak ígérkezik az oltárkép restaurálása is, ami annak idején egyetlen, 6, 5 méter széles és 13 méter magas vászonra készült. Több ötlet is felmerült már az alkotás felújítására; egyesek amellett voltak, hogy el kell szállítani és máshol kell restaurálni, mások nem mozgatnák az oltárképet, hanem a keretből kiemelve a templomban varázsolnák újjá. A kormány a fejlesztés mellett áll Várhatóan jövő januárban kezdődik el az 1856-ban készült, majd azóta többször átépített nagyorgona felújítása is.
Mint a tájékoztatóból kiderült az időkapszula a második világháborúig nyugodtan pihent a csúcskereszt magasságában, de a frontvonalba került Esztergomnál dúló harcok folyaidején, miként a bazilika több része is, lövéseket, illetve repesztalálatokat kapott. Az időkapszulán is látszik egy repeszsérülés, s bár a 19. századi építők, építtetők vélhetően nem számoltak ilyen sérüléssel, a kapszula erős, dupla réz fémborítása és szigetelése megvédte annak tartalmát. A kapszulát elsőként a Nemzeti Múzeum restaurátorai emelték ki a százméteres magasságból, majd kincstári állományba került 2021. 1. számozással. Kontsek Ildikó elmondta, hogy az időkapszula tartalmát egy időszaki kiállításon szeretnék bemutatni a közönségnek. Ezzel kapcsolatos, hogy ezt a tárlatot a bazilika Panorámatermébe tervezik berendezni. A kiállítás érdekessége lesz, hogy azon a kapszula eredeti tartalmát láthatják majd az érdeklődők. Ez azért különleges, mert – mint az igazgató rámutatott – gyakran előfordul, hogy a régi időkapszulák tartalmát visszateszik az új, elhelyezendő időkapszulákba.
VAN OLCSÓ MEGOLDÁS! A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 4, 73 százalékos THM-el, és havi 96 143 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCreditnél. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 5, 49% a THM; a Budapest Banknál 5, 68%; a Sopron Banknál 5, 72%, a MagNet Banknál pedig 5, 73%; míg az Takarékbanknál 5, 78%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, a Raiffeisen Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király. Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni. Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna - a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke - maradt épségben. A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János - Kühnel Pál unokaöccse - módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg. Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés.