– (részlet) 1815. [6] Deák Gyula: Berzsenyi estéje (dráma, Nyugat, 1921. 7. Sz. ). [7] [8] [9] Jegyzetek [ szerkesztés] Dukai Takách Judit emléktáblája Keszthelyen Források [ szerkesztés] ↑ Szinnyei: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. ↑ Közlöny 2007: Magyar Közlöny 2007/173. szám 13043. o., a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 26/2007. Malvina néven írt Dukai Takách Judit - Cultura.hu. számú határozata, 2007. december 12. Cséby Géza: A Keszthelyi Helikoni Ünnepségek rövid története 1817—1819-ig, Malvina, avagy a magyar Szappho sorsa a Kemensalján Archiválva 2020. július 18-i dátummal a Wayback Machine -ben - a Berzsenyi Dániel Könyvtár elektronikus oktatási csomagja Dukai Takách Judit életéről és költészetéről További információk [ szerkesztés] Szakirodalom Fenyő István: Dukai T. J. (Vas megye, 1954. 272. sz. ) Szalatnai Rezső: Dukai T. ( Evangélikus Élet, 1956. 17. ) Weben is elérhető Dukai Takách Judit költeményei Dukai Takách Judit a Kemenesaljai életrajzi lexikonban Az Erdélyi Napló emlékezése a költőnő 175. születésnapjára Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 78748878 OSZK: 000000001312 NEKTÁR: 198652 PIM: PIM72346 MNN: 288009 LCCN: no2005012760 ISNI: 0000 0000 7982 2090 LIBRIS: 184150
(Vas megye, 1954. 272. sz. ) Szalatnai Rezső: Dukai T. ( Evangélikus Élet, 1956. 17. ) Weben is elérhető Dukai Takách Judit költeményei Dukai Takách Judit a Kemenesaljai letrajzi lexikonban Az Erdélyi Napló emlékezése a költőnő 175. születésnapjára
Dukai Takách Judit Dukai Takách Judit (Malvina) [1] Élete Született 1795. augusztus 9. Duka Elhunyt 1836. április 15. (40 évesen) Sopron Pályafutása Írói álneve Malvina Jellemző műfaj(ok) vers A Wikimédia Commons tartalmaz Dukai Takách Judit témájú médiaállományokat. Dukai Takách Judit sírja Dukán Dukai Takách Judit vagy Dukai Takács Judit, költői nevén Malvina ( Duka, 1795. – Sopron, 1836. ) magyar költő, Berzsenyi Dániel versének címéből vált ismertté neve. [2] Élete [ szerkesztés] Takách István birtokos és muzsai Vittnyédy Terézia leánya, született 1795. augusztus 9-én Dukán ( Vas megye). HETI VERS - Dukai Takách Judit: Az én lakhelyem - ekultura.hu. Szülei gondos nevelésben részesítették, s mikor kora ifjúságában tanújelét adta költői tehetségének, maguk is buzdították az írásra. Amikor anyja 1811-ben meghalt, apja Sopronba vitte tanulni, "hol nyelvekben, zenében, valamint a gazdasszonykodás különféle elemeiben is szép haladásra tett szert; úgy tért vissza családi lakába, hol a háztartás gondjait egészen átvette". 1814-ben Döbrentei Gábor, Wesselényi Miklóssal és nevelőjével, akik ekkor Itáliából tértek vissza, meglátogatták.
Schöpflin Aladár a Nyugat hasábjain így fogalmazott arcképéről: "Barna hajú, őzike tekintetű, picike szájú, hamvas őszibarack arcú leány, görögös piros köpeny van hanyagul átalvetve mélyen kivágott fehér empire-ruháján, melynek ujja éppen, hogy csak a vállat födi el, gömbölyű karja meztelen, apró kis kezei egy hárfa húrjain játszanak… Csupa poézis… csupa illat, csupa édesség. Ezt a képet csak mosolyogva lehet nézni. " Gróf Festetics György, az irodalom barátja és pártfogója az 1817-ben Keszthelyen tartott Helikon ünnepélyre, a magyar múzsa nagyjai közé őt is meghívta, ez jelentette legnagyobb elismerését. Dukai Takách Judit | Egyházasberzsenyi Berzsenyi Család - Familie von Egyházasberzsenyi Berzsenyi. Berzsenyi Dániel (akinek felesége, Takách Zsuzsanna unokanővére volt T. Juditnak) dicsérően írt róla Kazinczy Ferenchez 1817. február 27-én kelt levelében. Főleg ódákat és elégiákat alkotott, költeményei megjelentek az Erdélyi Múzeumban, a Helikonban, az Aurórában, az Aspasiában, és a Hébében is. Munkáinak kézirata a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található. 1818-ban a 70 000 forintnyi örökséggel rendelkező költőnőt Göndöcz Ferenc vezette oltárhoz, akivel annak birtokára, Felsőpatyra költözött.
Döbrentei Gábor pedig, aki 1814-ben Wesselényi Miklós társaságában látogatta meg Dukaiékat, Judit egyik versét magával vitte, s leközöltette az Erdélyi Múzeumban. Még az egyébként szigorú Kazinczy is rajongással nyilatkozott róla. A költőnő verseit Malvina néven jegyezte, Berzsenyi pedig tréfásan becézve Dudinak hívta "költőtársát". 1815-ben Festetics György meghívására részt vett a keszthelyi Helikon ünnepségen, amelynek ettől kezdve több éven keresztül állandó résztvevője is volt, s számos irodalmi díjat is elnyert. "Dudi a legvirgoncabb, leglelkesebb társalkodó mindazon asszonyok között, melyeket én valaha esmértem" – írta róla Kazinczynak. 1818-ban a költőnő feleségül ment Geöndötz Ferenchez, s annak felsőpátyi birtokára költözött, ahol minden idejét lefoglalta a gazdaság, a család, s az egymás után születő négy gyermek nevelése. Példás feleség, anya és gazdasszony vált belőle, az irodalom kicsit háttérbe szorult, ritkán írt költeményei az életbe való belenyugvásáról tanúskodnak. Csaknem 12 évi házasság után, 1830-ban Geöndötz Ferenc meghalt, s a még mindig fiatal Judit magára maradt négy gyermekével.
De, oh leányka! még itt nincs határ! A képzelődés szép játékai, Az érzemények édes ömledési Szépítik ámbár boldogságodat, De nem tehetnek boldoggá magok. Kettősen érzed a jót és gonoszt, S a sorsnak ádáz kényén függ nyugalmad. Nézd a magasban fénylő bölcseséget, Körülragyogva csillagnimbuszával Az istenelmek békes sátorában, Hová nem érhet semmi földi tőr! Ott, ott tanuld meg a bölcsek nyugalmát Ismérni, s győzni a föld szörnyeit, Indúlatinknak pusztító dühét És a szerencse játékit nevetni, Használni élted szűk kerületét S bátran letenni a halál kezébe. Int a dicső táj. Járd zengő ajakkal. Vezessen érző kebled istene. Ölelje myrtus barna fürtidet. Az égi Múzsák s Grátiák ölén Álmodd el élted rózsaálmait, S védjen Minerva pályád zajjain, Mint Áriont a tenger istenei, Midőn zenegve szállt a delfinen. [1815]
A ház azóta az nevű oldalra is felkerült, és 390 millió forintos árával vár új tulajdonosára. A Miniszterelnökség viszont a HVG-vel közölte, hogy az ingatlan vételárát már átutalták a Nemzeti Filharmonikusoknak, de az adásvételi szerződés azért nem történt meg, mert az özvegy még nem írta alá a papírt. A család bevonása ugyanakkor nem szerepel a Közlönyben. Az emlékház kezelője és tulajdonosa a Nemzeti Filharmonikusok lenne. Kocsis Zoltán háza az felületén (Fotó/Forrás: képernyőfotó (2021. 03. Tóth-Fekete Nóra és Rimóczi Mónika közös zongoraestje – szolnokzene.hu. 18. )) Tóth Erika a HVG-nek elmondta, azért nem írta alá a szerződést, mert nem kapott garanciát arra, hogy férje szellemiségének megfelelően valósul meg az emlékház. Az özvegy legfontosabb feltétele, hogy az emlékház művészeti vezetője Kocsis Zoltán fia, Kocsis Krisztián zongoraművész-zeneszerző legyen. Megálmodtak egy alagsori, földalatti koncerttermet is, amely 1, 5 milliárdba kerülne. Az özvegy jelenleg úgy számít, eladja a házat, a hagyatékra pedig külföldi vevőt keres.
Elek Szilvia: Két madárének Gáspár Kornélia - fuvolaművész, Gados Béla – színművész. A Nagykovácsi Kamarakórus és a Nagykovácsi Református Kórus: Esterházy Pál: Harmonia celestis - részletek, Veni creator spiritus, Pange Lingua. Vezényel: Kalocsay Károly. Élő lemezbemutató, Godspell dalok, Operaáriák Gulyás Bence zongoraművész, Dávid Viktória énekművész, Tarján Pál operaénekes. 20. 00: "…ilyen nagy dolog a szabadság?... " - Nagykovácsi 56-os filmbemutató, utána beszélgetés a rendezővel: Murányi Lászlóval (Díszterem). 21. 00: Nagykovácsi Jazz Combo (I. Tóth Péter zongoraművész koncertje - Gyulai Várszínház. emelet, Kávézó) Nagykovácsi képzőművészek kiállítása a II. emelet Kiállító teremben, filmvetítések a büfé szinten 18 órától folyamatosan A földszinti folyosón láthatók: Nagykovácsit, német kisebbséget bemutató tárlat – Crosskovácsi – Zászlók, térképek, könyv, poló és SzocioMemory árusítás Dátum 2007. 03. 02. péntek Időpont 18:00 - 00:00
Április 18. 19:30 Tóth-Fekete Nóra és Rimóczi Mónika közös zongoraestje Április 18-án 19:30-kor kötetlen hangvételű zenés esttel lép színpadra Rimóczi Mónika, a Szolnoki Szigligeti Színház zenei főmunkatársa és Tóth-Fekete Nóra zongoraművész. A frissen alakult duó ezúttal könnyed, fülbemászó dallamokat szólaltat meg négykezes átiratokban a TISZApART Mozi kávézójában. Kocsis Krisztián zongora koncertje 2017. szeptember 9-én - Budaörsi Napló. Az est háziasszonya Simon Erika, a Szolnoki Szigligeti Színház korrepetitora lesz. A belépés díjtalan.
Mit gondoltak 1848-ban a nemzetről és mit gondolunk róla most? történelem 2022. 15. 09:30 7 perc Ha valami sci-fibe illő fordulat hatására egy asztalhoz ülhetne valaki a XIX. század közepéről egy mai honfitársával, tudnának-e úgy beszélgetni egymással, hogy meg is értik a másik problémáit? Nehéz még csak elképzelni is egy ilyen találkozót, hiszen annyi minden lett más a világban és nem csak a monumentális társadalmi és technológiai változásokra kell itt gondolni, hanem a megélt múlt másféleségére és a magyarsággal, illetve nemzettel kapcsolatos eltérő felfogásokra is.
2017. október 14. 11:05 | Mikóczy Erika A békéscsabai származású, Junior Prima Díjas Tóth Péter zongoraművész is fellép a Csabagyöngye Kulturális Központban az Őszi Művészeti Hetek programsorozata keretében. Az Egyesült Államokban élő Tóth Péter már fiatalon nemzetközi elismertségre tett szert és generációjának egyik legjelentősebb Liszt Ferenc darabok előadójává vált. Október 19-én, csütörtökön 19. 30 órától az Őszi Művészeti Hetek kiemelt előadójaként örvendezteti meg zenekedvelő közönséget. Ez alkalommal Schumann, Brahms és Liszt műveket ad elő. Októberben fellép még a programsorozat keretében a Szentpétervári Balett és a Budapesti Fesztiválzenekar, novemberben érkezik Földes László Hobo és a Whitney – Queen of the Night koncertshow is. Színes kulturális paletta, helyi tehetségek, hazai sztárok, nemzetközi produkciók – ezt kínálja erre az őszre a Csabagyöngye Kulturális Központ..