Tartalom: A vese akut artériás elzáródása az artéria hirtelen, súlyos elzáródása, amely vért juttat a vese felé. A veséknek jó vérellátásra van szükségük. A vese fő artériáját veseartériának nevezzük. A csökkent artéria révén a véráramlás károsíthatja a veseműködést. A vese véráramlásának teljes elzáródása gyakran tartós veseelégtelenséget eredményezhet. A veseartéria akut artériás elzáródása a has, az oldal vagy a hát sérülése vagy traumája után következhet be. A véráramon keresztül haladó vérrögök (embóliák) elhelyezkedhetnek a vese artériá artériák faláról származó lepedékdarabok elszabadulhatnak (önmagukban vagy egy eljárás során). Közös elzáródás a gyógyszerrel, Artériás trombózis tünetei és kezelése - Trombózis- és Hematológiai Központ. Ez a törmelék elzárhatja a fő veseartériát vagy az egyik kisebb eret. A veseartéria elzáródásának kockázata megnő azoknál az embereknél, akik bizonyos szívbetegségekben szenvednek, ami miatt valószínűleg vérrögök képződnek. Ezek közé tartozik a mitrális szűkület és a pitvarfibrilláció. A veseartéria beszűkülését veseartér-szűkületnek nevezzük. Ez az állapot növeli a hirtelen elzáródás kockázatát.
A thrombangiti obliterans ( Buerger-kór) szintén okozhat perifériás artériás betegséget. A Buerger-kór kiváltó oka nem ismert, de főként erősen dohányos férfiaknál lép fel, és az erek falának megvastagodásával jár. A megvastagodott, gyulladt erekben sokszor elzáródás, vérrögképződés, és végső esetben szöveti elhalás, gangréna alakul ki. A perifériás artériás betegség kialakulásban a stressznek is nagy szerepe lehet, méghozzá azért, mert az olyan stresszhormonok, mint az adrenalin és a noradrenalin szűkítik a perifériás ereket. Ennek hátterében az áll, hogy ezek a hormonok ezáltal tudnak több vért juttatni az életfontosságú szervekhez, az agyhoz, a szívhez, a tüdőhöz és az izmokhoz. A PAOD első jelei; Perifériás artériás betegség; Betegségek; Belgyógyászok. Normál esetben a stressz csak rövid ideig tart, azaz csak rövid ideig szűkülnek be az emésztést és a perifériás területeket ellátó erek, ha viszont a stresszhatás állandósul, már tartósan is károsíthatják a perifériás verőerek keringését.
Ödéma észlelése: a sípcsont vagy bokacsont feletti néhány mp-s benyomás hatására megtartott benyomat, esetleg a bőr vastagabb, fekélyes. A benyomat fokozatai enyhétől súlyosig (egészen mély) terjedhetnek. Visszerek (varixok): a beteg lábbujjhegyre áll (egymás után többször), kóros esetben a "lógatott" vénák tágak, duzzadtak, kanyargósak. Vénás próbák: két speciális "próba" segítségével figyeli meg az orvos a vénák telődését, ürülését a lábon, kóros esetek: a próba során kiürített vénák a nyomás felengedése előtt megtelnek, ill. : járáskor a felületes vénák leszorítva a mélyek felé ürülnek, ha azok viszont elzáródtak, az ürülés nem lehetséges. Artériás elzáródás tünetei gyerekeknél. Mélyvénás trombózis (DVT): a comb- (femoralis) és kismedencei DVT tünetmentes is lehet, érzékenység, duzzadás utalhat rá, minimális bokaduzzanat, mérsékelt láz, gyorsabb pulzus (tachycardia). Forrás: MTI
Petőfi Sándor 1849 július 25. -én csatlakozott a Bem tábornok vezette erdélyi haderőhöz, akikkel 30-án este Székelykerésztúrón pihentek meg. Az estét a költő, Vargha Zsigmond családja körében töltötte (későbbi Gyárfás kúriában), bivalytejes és túros puliszkát vacsorázva, amit versben fogalmazva hagyott ránk, amikor a házigazda lányának, Vargha Rozáliának három szakaszos verset írt, melyben a szíves vendéglátást, és vacsorát magasztalta. A vacsora végeztével kimentek a kertbe, és az akkor még fiatal körtefa alatt álló padra telepedve beszélgettek, énekeltek. A legenda azt tartja, hogy 31. -én reggel a körtefa alatt szavalta el Petőfi az Egy gondolat bánt engemet című versét, megjósolva aznapi halálát, majd indultak a honvédek Segesvár felé. Petőfi sándor családja. Petőfi, mivel Bem apó nem engedte kedves szárnysegédjét a csata sűrűjébe, a Fehéregyháza mellett folyó Sárpatak hídjáról nézte a csatát. A hatszoros túlerő ellen Bem tábornok zsenialitása is kevésnek bizonyult, a csata elveszett. Petőfi további sorsara pedig rejtély borult.
1823. január 1-jén született Petőfi Sándor Petőfi Sándor családfája Édesanyja a Felvidékről származott, édesapja, Petrovics István mészárosmester, édesanyja, Hrúz Mária mosónő és cseléd volt. Bár Petőfi Kiskőrösön született (egyes források szerint 1822. december 31-én), szülővárosának gyermekkora színterét, Kiskunfélegyházát vallotta. Ötévesen kezdte tanulmányait, több település összesen kilenc iskolájában tanult változó eredménnyel, szépírásból, a magyar, a latin és a német nyelvből, rajzból azonban mindenütt kitűnt. Kamaszként a színház bűvöletébe került, 1844-ig volt vándorszínész a Dunántúlon, statiszta a Pesti Magyar Színházban, fellépett Kecskeméten, Debrecenben és az Érmelléken. Petőfi Sándor: Petőfi Sándor válogatott versei (Egri Nyomda Kft) - antikvarium.hu. Közben katonáskodott is Sopronban, Grazban és Zágrábban, de gyenge egészsége miatt leszerelték. 1841-42-ben a pápai kollégiumban tanult, itt lett életre szóló barátja Jókai Mór, innen küldte el első verseit Bajza Józsefhez, az Athenaeum szerkesztőjéhez. E folyóiratban jelent meg 1842-ben A borozó című költeménye, Petrovics Sándor aláírással, Petőfivé csak néhány hónap múltán, a Hazámban című versével vált.
6. Petrovics István, a költő édesapja nagyon ügyes vállalkozó volt, több helyen üzemeltetett kocsmát és mészárszéket, és különböző ingatlanokkal is kereskedett. A viszonylagos jólétben Petőfinek boldog és gondtalan gyerekkor adatott meg. 7. A költő már ötéves korától iskolába járt. Összesen 9 különböző intézményben tanult, általában igen jó eredménnyel. Aztán 18 évesen megunta a dolgot és elment inkább színésznek. 33 érdekesség Petőfi Sándorról, amit már elfelejtettél | Tanárnő café. 8. A sárszentlőrinci evangélikus algimnáziumban ismerkedett meg Sass Istvánnal, aki egész életében jó barátja maradt. A későbbi orvos vendégségében írta meg például a Négyökrös szekér c. versét is. Sass István a szabadságharc alatt az esztergomi országos korház igazgatója lett, ott volt a világosi fegyverletételnél és a későbbiekben számos újságcikket írt barátja kalandos életéről. 9. Az iskolák befejeztével Petőfi mindenképpen színésznek szeretett volna állni, azonban furcsa hangja miatt sosem ért el túl nagy sikereket. A következő évek gyalogos vándorlással és rengeteg nélkülözéssel teltek.
18. Végül a nyomortól is a nagy Vörösmarty Mihály mentette meg kedvenc költőnket. Végső elkeseredésében ugyanis Petőfi egyszerűen besétált az általa Magyarország egyik legnagyobb emberének tartott Vörösmartyhoz, hogy ugyan valahogy segítsen már neki. És így is lett. Vörösmarty kapcsolatain keresztül kiadták a verseit és innentől kezdve Petőfinek sem voltak többé anyagi gondjai. A Pesti Divatlap szerkesztője lett. 19. Ekkor már elég pénze volt ahhoz is, hogy kávéházba járjon. És ez az apróság a magyar történelmet is megváltoztatta. 20. Petőfi balkezes volt, de mindkét kezével egyaránt jól tudott írni. 21. Kevésbé ismert, de Petőfi elég sokat sportolt: jól vívott és remek evezős is volt – szerencsére – mert egy kirándulás alkalmával régi ismerőse, Szűcs János rektor beesett a Dunába. Csak Petőfi lélekjelenlétének és ügyességének köszönhető, hogy a férfi túlélte a balesetet. 22. 1844. október 12-én, a Szökött katona című népszínműben lépett fel utoljára színházban. Szerepe szerint ezt kellett volna mondania: "Julcsa kisasszony a menyasszony? "