Pudingos almás pite Hozzávalók 4 személyre 30 dkg liszt 15 dkg vaj 10 dkg cukor 1 tojás 1 kk. szódabikarbóna 1 ek. tejföl tej, amennyit felvesz Töltelék 1 kg savanykás alma cukor ízlés szerint 1, 5 cs vaníliás pudingpor fahéj ízlés szerint 1 dl víz Elkészítési idő: 55 perc Elkészítés: A tészta hozzávalóit összegyúrjuk. 1/2 órát hideg helyen pihentetjük, majd két részre osztjuk, kinyújtjuk. A töltelékhez az almát megpucoljuk, lereszeljük, cukorral és a fahéjjal saját levében megpároljuk. Ha már kellően megpárolódott az alma, hozzáadjuk az 1, 5 dl vízben elkevert pudingport és még egyet rottyantunk rajta, kihűtjük. Az egyik tésztalapot kizsírozott, kb. 30x23 cm nagyságú tepsibe helyezzük, ráöntjük az almás tölteléket, majd beborítjuk a másik tésztalappal. Villával megszurkáljuk, és kb. 160 fokos sütőben megsütjük. Melegen, porcukorral meghintjük. Ha teljesen kihűlt, felkockázzuk. Szilvával, barackkal, és meggyel is készíthető.
Ha a pudingunk elkészült, összekeverjük a félretett reszelt almával. Ez lesz a töltelék. A tészta egyik felét, elnyújtjuk és kivajazott, kilisztezett tepsibe tesszük. Megszórjuk kevéske zsemlemorzsával és ráterítjük egyenletesen a pudingos alma tölteléket. Elnyújtjuk a tészta másik felét is és beterítjük vele az almát. A tetejét kicsit megszurkáljuk villával, végül tojás fehérjével bekenjük. Előmelegített sütőben, 180fokon, kb. 30percig sütjük. Ha megsült, hagyjuk langyosra hűlni, és csak akkor szeleteljük. A tejét megszórjuk vaníliás- vagy porcukorral. Jó étvágyat!
A Fő tér déli oldalán, a plébániatemplom déli homlokzatának középtengelyében helyezkedik el a város híres szülöttének lovasszobra, mely az idők folyamán a plébániatemplommal együtt Kolozsvár szimbólumává vált. A szoborcsoport központjában a magas bástyaoromzatot idéző talapzatra állított, ellenséges csapatai fölött diadalmaskodó király lovasszobra áll. A főalak kétoldalán uralkodójuk felé forduló vezérek szobrai ( a hagyomány szerint Magyar Balázs hadvezér, Kinizsi Pál temesi ispán, Szapolyai István Nádor és Báthory István erdélyi vajda) foglalnak helyet. A háromszögbe írható kompozíciót a királyt éltető vezérek által magasba tartott zászlók is hangsúlyozzák, a vezérek félköríves hátterét a bástyaoromzat kétoldalán ívesen lejtő, neoromán stílusú építészeti háttér biztosítja. A király alakja a korszak lovasszobraitól eltérően nem profilból, hanem frontálisan jelenik meg. Kolozsvári mátyás szobor. A babérkoszorúval, hadviseletben ábrázolt király alakja erőt sugárzó, diadalmas vezetőként van ábrázolva. A kolozsvári Mátyás-kultusz újraéledése a király születési házának 1851-ben történt azonosításával vette kezdetét, melyet egy évtizeddel később a Mátyás-szobor felállításának gondolata is követett.
Időpont: között Időtartam: nap / éjszaka Szállás: ifjúsági szállás, panzió vagy falusi vendéglátó hely (2-3-4 ágyas szobák saját tusolóval és mosdóval vagy ezek közös használatával) Ellátás: háromszori étkezés (reggeli, napközben szendvics, vacsora). Első napra étkezési csomagot mindenki hozzon magával! Szolgáltatás: csoportkísérő-idegenvezető Utazás: kényelmes, légkondicionált, büfés autóbusszal Indulás: 06:30 óra Budapest vagy igény szerint az ország bármely településéről Program: 1. nap: Berettyóújfalu (pihenő), Ártánd/Bors határ. Nagyszalonta: városnéző séta a hajdúk és Arany János városában. Nagyvárad, Szent László a lovagkirály nyomában: Székesegyház (Szent László ereklye), Püspöki palota, Kanonok sor, a Váradi vár (Szent László nyughelye). Késik a kolozsvári Mátyás-szobor felújítása » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Majd századfordulós "interaktív" múltidézés "peceparti" Párizsban: váradi irodalmi emlékek (különösen Ady) és a szecessziós építészet és természetesen megízleljük a helyi cukrászdák termékeit is. Délután továbbutazunk a Király-hágó felé, ahol megcsodáljuk Erdély kapuját, majd estére elfoglaljuk a szállásunkat Kalotaszeg egyik legismertebb településén.
Elsőként 1864-ben, Izsó Miklós (1831-1875) pesti szobrászművész kolozsvári útján merült fel a helyi sajtóban az ötlet, melyet a város 1882. július 21-én tartott törvényhatósági közgyűlése Nagy Lajos unitárius esperes és kollégiumi tanár javaslatára határozatként is elfogadott. A szobor tervének kidolgozására egy 46 tagú bizottságot hoztak létre, melynek alakuló ülésén gr. Esterházy Kálmán főispánt elnökké, Minorich Károly polgármestert és Szabó Károly történészt alelnökké választották. A bizottság eredménytelen munkája, a három év alatt összegyűlt kis pénzösszeg, valamint az a tény, hogy időközben Budapest Tanácsa is kérvényezte a Mátyás-szobor felállításának jogát, új, hatékonyabb kolozsvári szoborbizottság felállítására ösztönözte a város vezetőségét. Az alakuló ülésre 1888. január 27-én került sor, a 122 tagú szoborbizottságban 28 egyetemi tanár kapott helyet. Az új bizottság elnöke Hegedűs Sándor országgyűlési képviselő, alelnöke Albach Géza polgármester, Sigmond Dezső országgyűlési képviselő és dr. Kolozsvár Mátyás-szobor – Kiss Olivér blogja. Szabó Károly egyetemi tanár, titkára dr. Szabó Gyula pénztárosa Nagy Lajos lett.
Ha például úgy vélik, hogy egy magyar többségû tanács alaptalanul elbocsátotta ôket, forduljanak ilyen esetben bírósághoz, az illetékes szervekhez. Románia jogállam — mondta —, és minden állampolgárnak a megfelelô hatósághoz kell fordulnia jogainak védelmében, ha úgy érzi, hogy azokat veszélyeztetik, legyen akár román, akár magyar, német, török vagy tatár nemzetiségû, legyen nemzeti, vallási vagy egyéb kisebbséghez tartozó személy. Az elnök megjegyezte, hogy geológusként sokat járt Hargita megyében, jól ismeri mind az ottani magyarokat, mind a románokat. Lényegében felelve azoknak, akik szerint a székelyföldi megyékbôl elüldözték a románokat, rámutatott, hogy 1989 után jórészt azok a románok távoztak a két megyébôl, akiket kötelezôen vezényeltek oda, és a változások után inkább visszatértek családjaikhoz. Ugyanakkor anélkül, hogy közvetlenül megerôsítette volna az ellenzéknek a két magyar többségû megye románságának,, elmagyarosítására" vonatkozó állításait, nagyobb aktivitást, helytállást sürgetett a térségben élô (román) pedagógusoktól, vállalkozóktól.
Tíz éve adták át a Kolozsvár főterén álló, felújított–restaurált Mátyás király-szoborcsoportot, amely a legendás Fadrusz János szobrászművész leghíresebb munkája. Az alkotást az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazták, és mindmáig a kolozsvári városkép meghatározó eleme, országos jelentőségű műemlék. A bronzból készült szoborcsoportot 2011-es felújítása óta többször megrongálták, volt, hogy festékkel öntötték le, máskor letörték az egyik alak sarkantyúját, nemrégiben pedig különböző feliratokat firkáltak rá. Az önkormányzat többször ígérte, hogy fellép a rongálások ellen, térfigyelő kamerát szereltet fel, ám mindmáig nem történt változás. Oláh Emese alpolgármestert és Kolozsi Tibor restaurátort, szobrászművészt kérdeztük a fejleményekről. Kolozsi Tibor szobrászművész restaurálta a Mátyás-szobrot a 2009–2010-es felújítási munkálatok során és egy évvel ezelőtt is. Mint fogalmazott, a szobor jelentősége óriási, és egyre csak nő. "A szobor szerintem a város szíve, és ezt mindenki tudja, a Szent Mihály-templommal és magával a Fő térrel együtt a város lelkét képezik.
* fogadunk, hogy megcsinálom Nem értek egyet Horváth Annával, s ugyanaz a véleményem, mint Márkó Lászlónak, s ezt még a Főtéren, a videóinterjú készítését követően elmondtam az alpolgármesternek: ne vegyük egy kalap alá a román személyiségek szobrainak grafitival történő lefestését és a magyar emlékművek és műemlékek lemázolását, lásd Trianon-emlékmű és most Mátyás-szobor. Hátha ilyen nem lesz többé… (Balogh Levente felvétele) A Facebookon és a blogokon több jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy múlt hétvégén ismét több tucatnyian felmásztak a Mátyás-szoborcsoport talapzatára, illetve a műemléket alkotó szobrokra. Tegnap a Szabadságban vezető anyag jelent me g a kérdéskörről, szerdán Emil Boc polgármestert is megkérdeztem a sajtóértekezleten, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal hogyan szándékszik a jövőben szavatolni a Mátyás-szobor biztonságát és őrzését. Ma cikk jelent meg arról, Virgil Pop, a műemlékvédelmi bizottság regionális igazgatója, hogyan vélekedik Fadrusz János alkotásának védelméről.