Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Figyelem! Egy újonc játékosnak nem ajánlom első karakterként a Varázshasználó főkasztot. Az, aki még az alapszabályokat sem ismeri, ne akarjon azonnal tűzvihart idézni az ellenség feje fölé, vagy savfelhőt idézni köréjük. M.A.G.U.S. - Könyvek - Tuan Könyvkiadó. A harcrendszert itt a legkönnyebb megtanulni, ugyanis itt még nincs olyan sok harci képzettség, ami módosítaná a harcértékeket. Az Első Törvénykönyvről ennyit tudtam jelenleg adni ízelítőnek, ha valakit komolyabban érdekel a téma, kérem jelezze.
Hát ez lenne az első bejegyzésem a blogomon. Akkor kezdjünk is hozzá. Az ETK több verzióban is megjelent, mindig kicsit javítva az elődje hibáin, mindazonáltal egy remekül sikerült szabálykönyv. Legelőször is azt szeretném elmondani, hogy ez a könyv azoknak a játékosoknak ajánlott, akik még életükben nem játszottak MAGUS-t, ugyanis itt még egyszerű a karakter generálás, megfelelően el van magyarázva a szabályrendszer (példa kalandmodullal) és viszonylag kevés képzettségből lehet gazdálkodni (ami azért is jó, mert van bőven tanulni való, pl: harci szabályok, pszi, mágia). M.A.G.U.S. -könyvek, novellák - Index Fórum. Mindezek lehetővé teszik, hogy egy újonnan alakult, újonc játékosokból álló csapat elkezdhesse felfedezni Ynev csodákkal teli világát. A karakter alkotás nagyon egyszerű, csak karakter lapra, ceruzára és 2db 10oldalú és 2db 6oldalú dobókockára van szükség. A folyamat érthetően, sorrendben le van vezetve a szabálykönyvben. Ami szerintem a legjobban van kitalálva az egész szabálykönyvben, az a magas mágia rendszere. A mozaik alapú mágia szinte határtalan.
"…létezik egy világ, melyet istenek alkottak, de emberek uralnak. Egy világ, melynek háborúit mágiával és acéllal vívják, egy világ, melynek sorsát együtt formálják bölcsek és fegyverforgatók…" A hősi fantasztikum birodalmára nyit kaput az első igazi magyar szerepjáték új kiadása, mely természetesen több egyszerű utánnyomásnál. Újragondolt, finomított szabályrendszerrel, helyreállított kasztegyensúllyal és új varázslatokkal keresi a játékosok kegyét – azokét, akik 1993 óta ismerik, azokét, akik esztendőkön át hiába keresték, s azokét, akik eddig – Wayne Chapman és mások regényeit olvasva – szemlélődők voltak csupán ama téren és képzeleten túli világban. Ynev kalandokkal és veszedelmekkel teli kontinensén.
Nem a kívülálló tárgyias, személytelen hangján közli az eseményeket, hanem a nép mesemondójának tudatvilágát imitálja. A paraszti idillt mindig feldúlja valami, amibõl a tulajdonképpeni elbeszélés cselekménye bontakozik ki. A jó palócok főhősei nagyrészt parasztemberek, akik azonban ugyanolyan gazdag érzelmi életet élnek, mint bárki más. Fontos szerepet játszik a novellákban a természet: az emberek nemcsak ebben élnek, hanem sokszor tevőlegesen is beleavatkozik a sorsuk alakulásába. A novelláskötetek Mikszáth szűkebb szülőföldjének, Palócföldnek a világát idézik fel. Gyakori témák a szexualitás, a bűnök. Világmagyarázó elve a hiedelmek illetve a bűn-bűnhődés evidens kapcsolata. Emiatt a szövegek Arany balladáival is rokoníthatók. A novellákban ismétlődő helyszínek és szereplők találhatók. Ez a kötetet a mozaikszerű technikájú regényekhez teszi hasonlóvá, s így a modernség előfutára a mű. A bágyi csoda A novella az anekdota és az életkép jellemzőit hordozza. Jellegzetes falusi helyszínen és élethelyzetben találkozunk a szereplőkkel: várakozás a malomnál, pletykáló falusi asszonyok, szerelmi bonyodalom.
Mikszáth Kálmán egyike a legeredetibb magyar íróknak. Prózaíró (regény, novella), publicista volt. Legerősebben Jókai Mór hatott rá, pályája elején ő volt az eszményképe. Jókaival szemben Mikszáth fantáziája közelebb szállt az élethez, látása biztosabb volt, kevesebb színt használt és meglehetősen kis mesékkel dolgozott. Vagyis a romantika felől a realizmus felé mozdult el. Romantikus még kalandos meseszövése, a néphez való viszonya, a természet iránti rajongása. Újít azonban tér- és időszemléletében, a művészi hangnemben, az irónia mindent átszövő jelenlétében, szereplői kritikus vizsgálatában. Ezért sem a romantikához, sem a realizmushoz nem kapcsolható kizárólagosan. Első komoly sikerét a Tót atyafiak és A jó palócok c. novellásköteteivel aratta. Mikszáth ekkor még szereti a mélabús mesemondó hangot, hőseit ábrándosan stilizálja. Az író célja elsősorban a hangulatkeltés és az elérzékenyítés. Egyéni stílusa vonzó és hatásos. Egyik-másik elbeszélése a népköltészet üde termékeire emlékeztet.
Ez a magatartás a korlátozott tudású narrátorra jellemzõ, aki bár kívülállóként láttatja ezt a világot, mégis érezteti a személyes jelenlétét. Mikszáth szubjekív elbeszélõ. A történet számára másodlagos az elmondás beszédmûvészetéhez képest. a beszélõ hangneme fontosabb az eseményeknél. Az írott szöveg a szóbeliséget próbálja meg utánozni. Belülrõl láttat, de a belsõ megközelítés közvetett. A központozási jelek (a három pont, a vesszõ) és az írószünet szintén a szóbeliséget próbálja utánozni. Ugyanezt a célt szolgálják a kérdõ és a felkiáltó mondatok is. Az idõszerkezet is jellegzetes: jelen idõben indítja az író a történetet, majd ebbe beépülnek a múlt emlékkockái( Kocsipál Gyuri elégette a halottaskocsit, Klára fogadalma, Gélyivel való viszonyuk a múltban). Ezekhez az információkhoz részben az író, részben a szereplõk révén szerzünk tudomást. Az egyenes beszéd mellett a függõ beszédre is találunk példát, és a szabad függõ beszéd jelét is felfedezzük a mûben ( a menyecske incselkedése).