Ismét a figyelem középpontjába került Karácsony Gergely, miután bejelentkezett miniszterelnök-jelölt-jelöltnek az ellenzéki előválasztásra. Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony Gergely elmondta, kevéssé személyes ambícióból indult el, ám azt javasolja Magyarországnak, hogy olyan vezető mellett tegye le a voksát, aki "nem erőből akar megosztani, hanem jó szóval egyesíteni". Állítása szerint nagyon érdekli mások véleménye, és különösen feleségével beszélt rengeteget az indulásról, ezt követően hozták meg a döntést, közösen. Az interjúban szó esett arról a kormányzati össztűzről is, amely egyebek között nyelvtudásának hiányosságait firtatta, erről Karácsony azt mondta, hozzá van ehhez szokva, egyben arra is számít, hogy a nagyobb tét mellett nagyobb támadások is fogják érni. Arról, hogy miért nem fejezte be PhD-fokozatát, azt mondta, nem kirúgták, hanem a politika miatt hagyta félbe azt. Karácsony Gergely bemutatta gazdaságpolitikai programját - Jövő TV. A főpolgármester egyúttal hadat üzent a Fudan Egyetemnek, állítása szerint vállalja, hogy megválasztása esetén kiáll egy nemzetközi sajtótájékoztatóra azzal, hogy a kínai egyetem nem fog felépülni.
Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az biztos, hogy mélyenszántó elemzésnek aligha lehet nevezni, és tulajdonképpen néhány ötlet leírása, de koherens gazdasági elképzelésnek semmiképp nem mondható. Jó nagy bajban lenne az a miniszterelnök, aki eszerint akarna kormányozni. További kínos hiányossága a "programnak" az, hogy nincsenek benne számok. Többek közt megemlíti, hogy megszüntetné az egykulcsos adót és visszaállítaná a többsávos személyi jövedelemadó rendszerét. Annyit írnak le a főpolgármester programjában, hogy ez a havi egymilliónál többet keresőkre vonatkozna. Karácsony Gergely is országjárásra indult - Jövő TV. Hogy miért itt húzzák meg a határt? Nem kapunk rá választ, hogy ennek vajon ennek milyen társadalompolitikai célja van. Ki tudja, talán mert olyan jól hangzik, hogy egymillió forint – de azt már nem árulják el a választópolgárnak, hogy a szerintük gazdagnak minősíthetők mekkora adókulccsal adóznának. Arról meg pláne nem szól a dokumentum, hogy az így befolyt összeget mire is költenék. Egy újabb sarc: a zöld adó Van olyan találmány is, hogy zöld adó. Ahogy fogalmaznak: Zöld adókat és zöld illetékeket vetünk ki a környezeti-természeti fenntarthatóságot akadályozó, szennyező termelésre és fogyasztásra.
Az ellenzék Párbeszéd-MSZP-LMP hármasának közös projektje, a 99 Mozgalom A Zöld Magyarország programja néven tett közzé nemrég részletes tervezetet a zöld átállásról. A thevip témánként foglalta össze a legfontosabb pontokat. Energetika A program első pontja Paks 2 felmondását, helyette a megújuló energia támogatását, a rossz állapotú magyar épületek felújítását ígéri. Továbbá intelligens energiahálózatot, okosmérőket, a helyi, megújuló energiatermelést, a szélenergiát is támogatnák — ennek célja a decentralizált energiatermelési modellhez való közelítés, amellyel a program szerint az ország energiafüggősége és a környezet terhelése is csökkenthető lenne. Klímapolitika A zöld program az Orbán-kormány klímapolitikájával szembeni pozíció felvételét ígéri: kiemelt területként tervezik kezelni a klímavédelmet és a társadalmi-környezeti fenntarthatóságot, amelyet a kormányzás minden területére ki kívánnak terjeszteni. Karácsony gergely programa informatico. "Az elmúlt bő évtizedben semmilyen jel nem mutatott arra, hogy az Orbán-kormány megértette volna az éghajlati és ökológiai válság súlyát és a zöld célkitűzéseket valóban komolyan venné. "
Továbbá kialakítanak egy újraindítási hitelkonstrukciót, ahol 5-50 millió forint nagyságú kamatmentes hitel állna rendelkezésre a válság miatt hátrányokat szenvedett mikro- és kisvállalkozások számára. 2. "Igazságos adópolitika " Progresszív jövedelemadót vezetnének be: az alacsonyabb jövedelműek helyzetét jelentősen javítanák, és nagyobb hozzájárulást kérnének azoktól, akik havi 1 millió forintnál jobban keresnek. Bevezetnék a "Tiborcz-adót", miszerint az 500 millió forint feletti óriásvagyonokra adót vetnének ki. 3. "Munkagarancia program " Ennek lényege, hogy a munkájukat elvesztők dönthetnek úgy, hogy nem kérik a végkielégítésüket, hanem felveszik őket egy állami foglalkoztatási társaságba. A korábbi munkáltatója megállapodást köt ezzel az állami céggel arról, hogy a dolgozóját szükség esetén képzik; ha van munkalehetőség, akkor foglalkoztatják, vagy állásidőn tartják addig, amíg nem áll helyre a gazdaság, és nem képes újra működni a korábbi kapacitásai alapján a cég. Karácsony gergely programja. Ezért cserébe a végkielégítés összegét átadja a foglalkoztatási társaságnak, amely ebből a forrásból, állami támogatásból és lehetőség szerint piaci bevételekből tartja fenn magát.
1956 október 23-án a diákság a lengyelországi változások kapcsán rokonszenv tüntetést hirdetett meg. A tüntetés délután 3 órakor indult el két irányból, Pestről és Budáról. A menet egyre növekedett, mivel a délelőtti műszakokból érkező munkások tömegesen csatlakoztak a fiatalokhoz. A két menet a Bem szobornál ért össze, ahol megszületett a sarló-kalapácsos (sztálinista) címertől megszabadított lyukas zászló, amely a továbbiakban a forradalom és szabadságharc jelképévé magasztosodott. Ezzel a békés tüntetéssel kezdődtek az események. Nem a tüntetőkön múlott, hogy véres harccá, forradalommá alakult, hanem az akkori hatalom vezetőin, ÁVH-sain, a tömegre lövetőkön, akik nem óhajtottak semmilyen engedményt tenni, nemhogy a 16 pont követeléseit teljesíteni. A tömeg egy része ezután a Parlament elé vonult, ahol Nagy Imrét követelték vissza a politikai vezetésbe, a másik része pedig a Sztálin szobornál gyűlt össze. 1956 október 23 mars. A helyzet kezdett felforrósodni, és amikor a Parlament előtt kikapcsolták a világítást, - remélve, hogy a tüntetők szétoszolnak - a Szabad Népből - az akkori legnagyobb példányszámú napilapból fáklyákat gyújtottak, amire visszakapcsolták a világítást, sőt a tömeg követelésére a Parlament tetején lévő vörös csillagot is kikapcsolták.
(…) Egynek érzi magát a szabad hazával. 1956 október 23 avril. Felkéri a külföldi zsidó szervezeteket, nyújtsanak e sokat szenvedett hős magyar népnek gyors, hathatós anyagi segítséget. ' (…) Nyílt zsidóellenes megmozdulásokra, az antiszemita háttérkultúra, a hétköznapi fajgyűlölet felelevenedésére a verbális inzultustól a pogromig többnyire az ország elmaradottabb részein (Szabolcs, Nyírség, Hajdúság), esetenként azokon a vidéki, zömében agrártelepüléseken került sor, ahol még viszonylag jelentősebb számban éltek a holokauszt után visszatérő, vallási hagyományaikat őrző zsidók" – írja tanulmányában Haraszti György. Pogrom 1956-ban: a feldolgozatlan posztholokauszt Milyen formában ismerjen meg a közönség egy olyan, politikailag ma is kényes témát, mint a Magyarországon 1945 után végbement antiszemita megmozdulások, zavargások és lincselések története?
A hatalmat november 4-én Kádár János szovjetek által támogatott Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya vette át, a fegyveres felkelők utolsó csoportjainak ellenállását november 10-11. táján törte meg a szovjet túlerő. Az 1956-os események számos áldozatot követeltek. A Központi Statisztikai Hivatal 1957. januári jelentése szerint az október 23. 1956. október 23. | Szeged Ma. és január 16. közötti emberveszteség országosan 2652 halott (Budapesten 2045) volt. A forradalom leverését kegyetlen megtorlás követte: a kivégzettek száma (az eltérő adatokat közlő források szerint) 220-340 volt. Koncepciós per után végezték ki a forradalom vezetőit: Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót 1958. június 16-án. Szilágyi Józsefet, Nagy Imre személyi titkárát 1958 áprilisában végezték ki, Losonczy Géza államminiszter még a per tárgyalása előtt hunyt el a börtönben. A megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre, internálásra. Az októberi eseményeket évtizedekig csak ellenforradalomként lehetett emlegetni.