Tudtátok például, hogy egy felmérés szerint a nők mindössze háromszor vesznek fel egy újonnan vásárolt ruhát, és már azt érzik, hogy az a darab RÉGI? Igen, ez valóban ingoványos terep. A #viszlatfastfashion projekt első évében biztosan nem jutok el addig, hogy még a turiban felbukkanó fast fashion márkák darabjait is kiiktassam az életemből, de még mindig fenntarthatóbb mások levetett ruháit viselni, mint újonnan vásárolni ugyanazokat a ruhadarabokat. Leszámítva azt az egy futósapit, amit azóta is bánok, nem csábultam el. Sőt, sokkal jobban bírom, mint valaha gondoltam. Korábban is szívesen szereztem be másod- vagy harmadkézből a ruháimat, de egyelőre nem hiányoznak az eddig megszokott üzletek. Ugyan nem számoltam, de még spóroltam is. Főleg a kilós turkálókban fizetett összeg és azzal szemben a megvásárolt darabszám döbbent meg. Mintha olyan világegyetemben élnék, ahol folyamatos a leárazás. A bikini számomra nem létszükséglet, a turik amúgy ezzel is el vannak látva nyáron, de akinek nincs hozzájuk gusztusa, annak még mindig ott van néhány magyar tervező, de létezik pár magyar márka, ami ugyan angol névvel van jelen a piacon, de a gyártás Magyarországon történik.
Mindez már a gyakorlatban is megjelenik: a válaszadók 57%-a jelentős változásokat eszközölt az életmódjában, hogy csökkentse a környezeti terhelését, több, mint 60%-uk újrahasznosít és környezetbarát csomagolású termékeket választ, a megkérdezettek 67%-a gondolja úgy, hogy vásárlói döntésében meghatározó, hogy a vásárolt termék fenntartható alapanyagokból készüljön, 63% pedig a márka fenntarthatósági kommunikációját is figyelembe veszi a döntése során. A kutatás viszont arra is rávilágított, hogy a márkaismertség továbbra is nagyon erős befolyással bír. A fogyasztók bár nagyobb figyelmet fordítanak a fenntarthatósági kérdésekre, 70%-uk továbbra is ragaszkodik az ismert és ezáltal megbízható márkákhoz. A következő lépés tehát az, hogy fogyasztóként az ár-érték arány és a könnyű elérés (sok üzlet világszerte, valamint a globális webshop) mellett egy új szempontot is felvegyünk arra a listára, amely alapján egy üzletet megbízhatónak hiszünk. Ez a szempont pedig a fenntarthatóság. Végül pedig álljon itt két nem rövid, de tanulságos és érzékletes videó a fast fashion árnyoldaláról.
Az egykor virágzó iparág mára a divatipar sötét foltja lett, egy tabula rasa – bár talán sosem dübörgött annyira, mint az elmúlt pár évben. Alexander McQueen 2018-as kollekciója Na de mit tud a fast fashion, amit a high fashion nem? Koppint, lop, leszívja a kreatívok agyát, és mindezt fillérekért – ugyanis a fast fashion szorosan "összedolgozik" a luxusmárkákkal. Ahogy már olvashattuk, a high fashion márkák szezonokkal előre dolgoznak. Ezt a vesszőfutást használja ki a fast fashion. Ezek a márkák sokszor egy az egyben lekoppintják a kifutón látott darabokat – persze sokkal silányabb minőségben. Ezért is tudják cuccaikat az eredeti luxustermék árának töredékéért kínálni. Köztudott, hogy a spanyol Inditex csoport saját gyárakkal rendelkezik. Így ők mindössze két hét alatt a milánói kifutóról a világ összes Zara üzletébe tudják varázsolni a legújabb Gucci-pulóver lebutított változatát. És ez a lekoppintott, silány minőségű termék jóval az eredeti luxustermék boltba kerülése előtt világszerte elérhető lesz!
Egyesek szó szerint veszik ezt, és csak egy alkalommal viselik fast fashion darabjaikat, mielőtt kidobnák őket. Nem csoda, hogy a szeméttelepek tele vannak az ilyen ruhákkal. Aki kicsit elgondolkodik ezeken a dolgokon, az belátja, hogy valaminek az értéke nem abban rejlik, hogy mennyibe kerül, hanem hogy mennyit ér. Egy 5-6 ezer forintos, olcsó nadrág, amit félreszabtak és beragad a zipzárja nem feltétlenül ér sokat, ahogy azok a felsők sem, amelyek néhány mosás után elkezdenek szétmenni. A California Closets egyik szíóvivője azt állította, hogy az átlagember csupán ruhái 20%-át viseli. Biztosak lehetünk benne, hogy ebben a fast fashionnek is szerepe van, hiszen ki visel szívesen olyan ruhákat, amik láthatóan olcsók? Viszont van a lónak egy másik oldala is, mert mégis ki akarna többet fizetni ruháiért és kiegészítőiért, mint amennyit azok valóban megérnek? A luxusmárkák több százezer, vagy akár több millió forintos árakon árulják darabjaikat. A naivabbak azt hiszik, hogy a luxus designer márkák termékei sokkal jobb minőségűek is csak azért, mert tízszer annyiba kerülnek, mint az átlag ruhadarabok.
Aki otthonról dolgozik, próbálja kényelmes darabokban átvészelni a home office-ban töltött órákat, akinek pedig a járványhelyzet idején is be kell járnia dolgozni, szintén kisebb összegeket költ új darabokra. Fotó: franckreporter / Getty Images Hungary A járványhelyzet miatti bizonytalan gazdasági helyzetben az emberek jóval kevesebb pénzt szánnak ruhára, a prioritási sorrendben nem ez szerepel az első helyen. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy sokak fizetése csökkent, és szintén rengeteg ember vált munkanélkülivé. Az üzletek sem a megszokott módon üzemelhetnek, sok az első hullám idején kénytelen volt bezárni, és az őszi időszakban is csak korlátozottan lehettek nyitva. Bár az online felület most hangsúlyosabb szerepet kapott minden cégnél, ez a lehetőség sem tudta pótolni a boltok szerepét, hiszen a vásárlók többsége a próba hiánya miatt ruházati termékeket sokkal óvatosabban rendel az internetről, mint más egyéb használati cikket. Mi az a fast fashion? A fast fashion megnevezés olyan, általában a nyugati országok tulajdonában lévő ruházati árukkal foglalkozó cégek gyűjtőneve, amik gyorsan, egyszerre több milliónyi ruhadarabot képesek legyártani és árusítani.
Az Urban Outfitters bejelentette, hogy felhagy a próbálkozással, a vállalat az Old Navy-t és az Asost követi. Bajban lehet a H&M is, 23 százalékkal csökkent Kínában a negyedéves bevétele az előző év ugyanezen időszakához képest. A kínaiak ugyanis inkább a hazai márkákat részesítik előnyben: a lokálpatrióta vásárlási szokásokat a nemzetközi tanácsadócég, a PwC kutatása is alátámasztja. A fogyasztók közel negyven százaléka keresi inkább a nemzeti termékeket, míg külföldit a vásárlók alig negyede preferál. "A Guo Chao-ként ismert, hazai márkákat előnyben részesítő trend egy erős érzelmi katalizátora a lokális fogyasztói termékek népszerűségének növekedésében" – áll a PwC közleményében. Nem csak a változó fogyasztói trendek, a kényes politikai megjegyzések miatt is szívhatja a fogát a H&M. Fotó: Unsplash A fogyasztók ráadásul egyre tudatosabban vásárolnak: hiába gyakori a főleg e-kereskedelemnek köszönhető impulzusvásárlás, az emberek egyre gyakrabban teszik fel a kérdést maguknak, hogy tényleg szükségük van-e egy-egy ruhadarabra, és milyen gyakran fogják hordani?
A nyolcemeletes bangladesi ruhagyár, a Rana Plaza 2013-as összeomlása sokkolta a világot. A több mint ezer dolgozó halála felnyitotta a szemeket: a divatiparral nagy baj van. Azóta világszerte minden év április 24-e és 30-a között rendezik meg a Fashion Revolution Weeket. A 2013-ban indult brit kezdeményezéshez idén először Magyarország is csatlakozott. A Fashion Revolution Hungary csapatának tagjával, Szentesi Réka divatkutatóval a kampányról, az iparág problémáiról, a fenntarthatóságról, valamint a ruhavásárlók és a divatszeretők fontos feladatáról beszélgettünk. Ha csak fél percetek van Szentesi Réka divatelméleti szakember, a Mod'Art International Hungary divatiskola divatmenedzsment szakának vezetője. Évek óta előadásokat tart a fenntartható divat témában, konferenciákra jár, oktat. A Fashion Revolution mozgalom arra buzdítja a vásárlókat, hogy tegyenek fel kérdéseket a ruháikkal kapcsolatban; a legfontosabb: ki készítette a ruhámat? (Who made my clothes? ) Erről korábban már írtam a VOUS-n, ide kattintva olvashatjátok a cikket.
A teljes piacra vonalkozó becsült érték Meghatározása szakértői becslésen alapul, melynek forrásai az NMHH egyéb, teljes piacra vonatkozó adatgyűjtései és piackutatási információk. 2019 januárjában a teljes piac becsléséhez használt alapadatokat az NMHH pontosította. Mindig tv smart kártya elfogadóhely. Az előző havi gyorsjelentéshez képest alacsonyabb becsült érték nem valós piaci folyamat eredménye, hanem a bázis korrekciójának a következménye. [darab] Ha PDF formátumban kívánja letölteni a jelentést, kattintson "Kutatás letöltése" gombra.
Digitális televízió előfizetések aránya (10 szolgáltató adatai alapján) 81, 2% 81, 3% 81, 5% 81, 6% 81, 7% 81, 8% 82, 0% 82, 2% Megjegyzés: A fent nevezett adatszolgáltatók adatai alapján, amelyek lefedik a műsorterjesztési piac ~95%-át. Digitális televízió előfizetések száma összesen / televízió előfizetések száma összesen.
További információ: Az ingyenes mindigTV csatornák vételéhez nincs szükség CA modulra. *A HEVC (High Efficiency Video Coding) vagyis a H. 265 kódolás egy magas hatásfokú videótömörítési eljárás, mely az előző rendszerünkben alkalmazott H. 264 utódja. Ez az új eljárás ötvözi az eredeti és a fejlett technológiákat, jelentősen javítja a kódolási minőséget.