A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "A Nyugat folyóirat szerzői" kategóriába tartozó lapok A következő 31 lap található a kategóriában, összesen 31 lapból.
Szabó László – csak néhány név a legnagyobbak közül. (az asztalnál balról jobbra) Papp Károly, Erdélyi József, Illyés Gyula, Laczkó Géza, Karinthy Frigyes, Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Móricz Zsigmond (áll, beszél), Gellért Oszkár, Schöpflin Aladár, Németh László, Gelléri Andor Endre, (mögöttük, jobbról balra) Török Sophie, Ascher Oszkár, Horváth Henrik,. Bárdos Artúr, Beck Ö. Fülöp, Bródy Lili, Móricz Virág, Bohuniczky Szefi és ismeretlenek (Budapest, Zeneakadémia, 1932. január 10. ) Egy korszak vége "A Nyugatot ellenségei tették elterjedtté, érdekessé, figyelemreméltóvá" – emlékezett vissza az indulásra Krúdy Gyula 1926-ban. Az első világháború idején a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt a lap, írásai a humánum védelmében fogantak. A húszas években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek volt mondható, Osvát helyett Babits lett a szerkesztő, az új nemzedék megjelenése is biztosította a lap egyenletesen magas színvonalát. 1929-ben Osvát öngyilkos lett, Ignotus lemondott a főszerkesztőségről, a lap labilis anyagi helyzete tovább romlott.
Móricz a prózai részt gondozta, Babitsé volt a kritika és a líra. Számos vitájuk támadt, 1933-ban Móricz is elhagyta a lapot, amelyet Babits ettől kezdve gyakorlatilag egyedül szerkesztett. 1941. augusztus 4-én, három nappal az aktuális szám megjelenése után meghalt Babits, s mivel a lapkiadási és megjelenési engedély kizárólag az ő nevére szólt, a Nyugat is megszűnt (1941 után a hatóságok nem engedélyezik a lap további megjelenését. ) A szinte teljes alkotói gárda Illyés Gyula, Schöpflin Aladár szerkesztésében Magyar Csillag (1941-1944) néven folytatja a Nyugat örökségét.
A Nyugat mindvégig az alkotói szabadság elvét érvényesítette, és ez a két szempont a magyar irodalom fejlődésének adott szakaszában egyet jelentett a polgári átalakulás, a haladás, a szociális reformok programjának vállalásával is. A Nyugat rendkívül széles és változatos szellemi mezőnyt képviselt. A magyar irodalomban ismét a líra került előtérbe, a példakép a francia szimbolizmus, mellette helyet kapnak a szecessziós, impresszionista és naturalista törekvések is. A folyóirat folyamatosan megjelent a világháború éveiben, túlélte a háborút követő zűrzavarokat, az egymásnak ellentmondó politikai rendszereket. Osvát 1929-ben bekövetkezett halála után Babits Mihály határozza meg a Nyugat szellemét, arculatát, irányvonalát. 1929-1933-ig Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a lapot, 1933-tól pedig Gellért Oszkár volt a segítségére. Babits halála a Nyugat halálát is jelentette, de csak részben, mert az Illyés Gyula által szerkesztett Magyar Csillag külsőleg változatlan formában, a Mikes-emblémát is megőrizve a nagy előd folytatásának tekinthető.
Lukács György és Babits Mihály 1911-es vitája a Nyugat hasábjain megfogta a lényeget, ami miatt a filozófia sokak számára gyanús volt: Lukács ismeretlen és a magyar helyztere kevéssé releváns német szerzőket idézett, Babits pedig megkapta, hogy nem olyan jártas a filozófiában, mint azt hiszi. Létezik egy másik budapesti iskola, mely antimarxista volt, Lukács tanaival szemben állt, Szabó Lajos és Tábor Béla képviselte ezt, de ma alig ismerik őket. Lánczi Kecskés Pálra is felhívta a figyelmet, aki a házasság válságáról írt: a család alapja az otthon, és a legtöbb mai embernek a szó szoros értelmében nincsen otthona, ebből fakad a házasság tagadása és a szabados magánélet hirdetése. A filozófia terén is érdemes a saját hagyományukra hagyatkozni. A beszédeket a kerekasztal-beszélgetés követte, melyet Horváth Szilárd vezetett. G. Fodor Gábor Kommentárba írt friss cikke nyomán feltette a kérdést, hogy elképzelhető-e, hogy egy német vagy francia lemondjon nemzeti szuverenitásáról? G. Fodor szerint a politikában minden a gondolattal kezdődik, ebből fakad az erő, mely a folyóiratba írt, formabontó esszéjének fő témája is.
A Nyugat a XX. század első felének legjelentősebb magyar irodalmi folyóirata. Fő célja a magyar szellemi élet felpezsdítése és megújítása, a kultúra terjesztése és jeles magyar szerzőink munkásságának támogatása. A húszas évektől a folyóirat könyvek kiadását is lehetővé tette. A Nyugat egy 1908 és 1941 között működő irodalmi folyóiart volt, budapesti székhellyel. A legelső szám 1907 decemberében jelent meg, működése pedig Babits Mihály főszerkesztő halálával ért véget 1941-ben. A folyóirat címlapját Beck Ötövös Fülöp éremművész Mikes-emlékérme díszítette. A Nyugat kezdetben kéthetente megjelenő lap volt, ám előfordultak összevont lapszámok és különkiadások, például az elhunyt Kosztolányi Dezső emlékére. Néhány ezer példányszámban került kiadásra. Jelenleg mibnden egyes lapszám hozzáférhető, digitális formában. Az alapítótagok törekvései között szerepelt a magyar irodalom és nyelv megújítása, hátrahagyva az akadémikus, múltidéző stílust és egy új, a nyugati eszméket és irányzatokat követő irodalom meghonosítása a magyar szellemi életben.
Az anyagi problémák miatt azonban Móricz 1933-ban elhagyta a lapot, ami eztán egyre inkább eltolódott a költészet irányába. A harmadik nemzedék soraiban így olyan költőóriások foglalhattak helyet, mint Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Vas István, Dsida Jenő és Zelk Zoltán. Lassan havi lappá alakult a folyóirat, majd Babits Mihály halálát követően engedély hiányában megszűnt tovább működni. Utódja az Illyés Gyula és a korábbi szerkesztő Schöpflin Aladár alapította Magyar Csillag, mely 1944-ig maradt fenn. A Nyugat lapszámai digitális formában itt érhetők el. (A kép forrása: Wikipédia)
Nevezettek ugyanis gazemberek lettek" - írja. Bayer Zsolt. Most "világosodott meg". Azzal, hogy Bayer "hazatér", eggyel kevesebb magyar lesz, aki cége után fizetett adóival a szomszédos államot gazdagítja. A Vám- és Pénzügyőrség becslése szerint körülbelül 10 ezer szlovák rendszámú autó tulajdonosa, üzemben tartója magyar cég vagy magánszemély - a magyar tulajdonú járművek körülbelül kétharmada céges autó, egyharmaduk magánszemélyé. A szlovák "rendszámbiznisz" mindössze néhány társaság kezében összpontosul, az egyik vállalkozás például egymaga több mint 1300 autót helyezett eddig forgalomba. Vannak olyan magánszemélyek, akiknek papíron több száz autójuk van, de olyan szálláshelyekről is tudomása van a szlovák hatóságoknak, ahová száznál is több (magyar) magánszemélyt jelentettek be állandó lakosként. Kuruc.info - Bayer "szlovák" számlázása nem zavarja a Fideszt. A szlovák rendszámmal furikázó magyarok be nem fizetett magyarországi közterhe milliárdos nagyságrendű. A "trükközésre" az EU jogszabályai törvényes lehetőséget adnak. Aki ezt az utat választja, az az autó árának akár 20–30 százalékát is megspórolhatja.
28 49 "Az más kérdés, hogy ennek az ellenőrzése elég nehéz, mivel az autó belépését az EU-ba nem regisztrálják. " Szerintem az első belépést biztosan regisztrálják, főleg ha hajón érkezik valamelyik nyugat európai kikötőbe az USÁból egy konténerben. Maximum ott tudják elveszteni a fonalat, ha kilépteted mondjuk Horvátországba, és visszafele jövet nem regisztráltatod be. Jól gondolom? Előzmény: SavageMan (46) 48 Szerintem lehet, de akkor meg számlázgatni kell. Egyszerűbb egy kölcsönadós papírt írni magánszemély részére, és akkor nincs számlázgatás. Tudja valaki, hogy miként kell kiléptetni félévente az autót az EUból? Le kell jelentkezni a határnál, és valami papírt ki kell tölteni? Totalcar - Magazin - Szlovák rendszámosok vegzatúrája. Visszajövök 10 perc múlva és onnantól nem tudják lekövetni, hogy mióta vagyok az EUban? Vagy honnan tudják leellenőrizni, hogy mióta van a kocsi az EU-ban ha esetleg felmerülne ez a kérdés? Előzmény: merlinerbeer (47) merlinerbeer 47 Ha például alapítok egy céget Floridában és attól BÉRELEM egy másik magyar cégre az autót akkor mi van?
Ezen járművek ellenőrzése komoly fejtörést okoz a hatóságoknak: gyakran offshore cégek állnak mögöttük, tulajdonosaik így próbálják kikerülni az adó-és járulékfizetést. Besokalltak a vámosok Az elmúlt időszakban a vámhatóság is észlelte, hogy olyan - jellemzően nagy értékű- gépjárművek vesznek részt a hazai közúti forgalomban, amelyek valamely Európai Unión kívüli ország forgalmi rendszámával rendelkeznek. A jogszabályok szigorú feltételeket határoznak meg a nem közösségi árunak minősülő gépjárművek behozatalával és használatával kapcsolatban. A feltételek teljesítésével lehetőség van ezen gépjárművek alkalomszerű magyarországi használatára, azonban a belföldi rendszeres és tartós használat kizárólag a vámok és a nemzeti adók megfizetését követően lehetséges. Szlovák rendszám magánszemély számla. A vámhatóság lezárt ellenőrzései során minden harmadik(! ) esetben azt állapította meg, hogy az érintett gépjárművek magyarországi használata nem jogszerű. A 100-nál is több gépjárművet érintő ellenőrzések tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy a jogsértéseket jellemzően olyan Magyarországon lakóhellyel rendelkező személyek követik el, akik az Európai Unión kívüli ország rendszámával rendelkező gépjárművet behozzák Magyarország területére és azt a megfelelő vámeljárás lefolytatása nélkül, rendszeresen és tartósan használják.