Hiába van intelligensen nyíló, záródó hűtőlamellája, hatékony dízelmotorja lassan melegszik be. Fűtést egész hamar ad, de sokáig (10-20 kilométer megtételéig) nem lesz üzemmeleg. Ha így használjuk, a gyárilag ígért 4, 9 literes városi étvágy helyett inkább 8-9 literes adódik. Autópályán viszont szabályosan, de mégis dinamikusan közlekedve is 6, országúton gond nélkül 5 liter alatt maradhat az étvágy. Közben pedig egy csendes, normális helykínálatú szabadidő-autóban ülünk. Ráadásul prémiummárkásban, orrán, kormánykerekén a sokak által vágyott emblémával. Egyáltalán nem ragadozó, de azért megvan a tekintélye. Króm ablakkerettel még kecsesebb lehet Mennyi az annyi? A BMW X1 18d sDrive alapára 9 605 000 forint, a tesztautó pedig szövetkárpittal, a legolcsóbb négyhengeres dízellel, de automata váltóval és néhány extrával már közel 11 millió forintba került. Ez a méretkategóriában a felső szegmenst képviseli, a hasonló méretű prémiummárkás modellek körében pedig az átlagot. Így aztán elmondható: aki prémium szabadidő-autóra vágyik, az nyugodtan barátkozzon az X1-gyel.
Összkerekes és automata, ezért szinte csoda, hogy csak 0, 4 literrel eszik többet átlagosan, miközben jobban gyorsul. Az alacsonyabb végsebességben egyaránt szerepet játszhat az összkerékhajtás, az automata váltó és a kicsivel nagyobb légellenállás. Mégis meglepő, hogy az X1 ugyanazt tudja, miközben az árversenyben sem bukik el. A 420 literes csomagtartó csupán 40 literrel kisebb, mint a 3-as kombié Bele kell mélyedni az árlistába, hogy legyen összehasonlítható adat. X1-esből egyetlen benzines verzió létezik (28i), miközben a kétliteres dízelmotornak három különböző teljesítményszintű változatát lehet kapni. A 18d (143 LE) és a 20d (177 LE) kérhető csak hátsókerék-hajtással, a tesztelt 23d viszont csak összkerékhajtással és automata váltóval kapható. Ezért inkább a 20d-t kezdtem hasonlítgatni, amelyből a hátsókerekes sDrive 9, 8 millió forint, az xDrive hatszázezerrel drágább. A sima 1-es BMW-hez nem igazán illik hasonlítani, de azért leírom, hogy egy 120d ötajtósan 8, 4 millió forinttól indul, vagyis 1, 4 millióval olcsóbb, mint hátsókerekes X1 20d.
Finomabb, csendesebb, mint a 190 lóerős 20d-k. Legalábbis nekünk (több fülpár szerint így tűnt). A 8 fokozatú automata (ami itt nem a ZF egysége, hanem a japán Aisiné) szépen dolgozik, finoman kapcsol, a lejtmenetet nagyon ügyesen ismeri fel, döbbenetesen erős motorféket ad. Van sportmódja és (kormányról is zongorázható) kézi kapcsolása is. Áttételezése hosszú, a 130 km/órás autópályás tempó hajszálnyit 2000 1/perc fordulatszám felett, csendesen futható. Gyorsítási hajlam innen is, lámpától indulva is bőven van. Nem rossz a 0-100-as sprint 9, 2 másodperces szintideje, ahogyan a 205 km/órás végsebességgel sem igen vallhatunk szégyent. Mire való? Furcsa kimondani, de az elöl hajtó, az átlagosnál magasabb építésű X1 már az alapdízelével is leginkább autópályán, országúton érzi jól magát. Remek autó városban is, nem nehéz vele leparkolni, nem nehéz vele járdára állni, nem vérzik a szívünk, ha egy-egy kátyúba kell belehajtanunk, mert bírja. A hideget és a rövid utakat viszont hosszú távon nem fogja.
Erős gázra elkezdi kifelé húzni az orrát az ívről, de ami a legjobban meglepett, hogy a futómű elég lágynak tűnt. Hosszanti irányban erőseket bólintott, oldalirányban pedig dőlt, ami nagyon szokatlan a mai túlfeszített BMW-ket ismerve, hiszen mindegyik olyan, hogy inkább minket ráznak szét, de az utat nem engedik. Mondjuk a kerekei nem emelte el az X1 sem, de a kormánymozdulatokat egy fél ütemnyi késéssel követte, hiszen messzebbről kellett átbillennie a másik irányba. Könnyen lehet, hogy szándékosan ilyen, talán a BMW is inkább tényleg komfortosra, puhára hangolta, csak éppen nem szóltak róla senkinek. Na jó, az igazsághoz tartozik, hogy közvetlenül utána átültem a Discovery Sportba, és az úgy úszott és ugrált ugyanakkora tempóval a kicsit töredezett út felett, hogy szinte rémisztő volt. Pedig abban aztán állítható futómű és minden csillámcsicsa benne volt. Szóval mégsem olyan reménytelen, de biztos, hogy ez az első BMW, ami semmilyen szinten nem sportos. Átlagos, jó helykínálattal nem olyan bántó már, mint az első generáció, a laikus könnyen összekeveri a nagyobb X3-mal, ráadásul a vevő azt kapja, amit kér.
Gazdiként szívet melengető elnézni az alvó kutyát, de talán nincs is olyan ember, aki ne gondolkodott volna még el, vajon álmodhat-e valamiről, és ha igen, miről álmodhat a kedvence. Ez a dolog a tudomány embereit is foglalkoztatja, akik elméletben és gyakorlatban is foglalkoznak a kérdéssel. A kutya a gazdiról álmodik Így dr. Deidre Barrett, a Harvard Egyetem klinikai- és evolúciós pszichológusa is, aki szerint nincs arra egyértelmű evidencia, hogy az állatok álmodnak, noha volt már olyan vizsgálat, mely erre irányult. Ebben a vizsgálatban az alvás egy bizonyos pontján, a REM-szakaszba lépve ideiglenesen kiiktatták a kutyáknak azt az agyterületét, mely az alvás közbeni mozdulatlanságukért felel. Az emberek agyában is van ilyen terület. Aki alvásparalízises, vagyis ébredés után pár másodpercig nem tud megmozdulni, annak ez a bizonyos, izomműködést gátló, illetve újra lehetővé tevő agyterülete a kelleténél később "kapcsolódik vissza". A REM-szakasz a kutyák esetében 20 perc után érkezik el, és 2-3 percig tart.
Nem tudom, hogy az elhunyt két gyereke mit szólt hozzá – remélhetőleg róluk is megemlékezett a végrendelkező. TÉNY: Az elhízás a kutyáknál is nagy probléma Nagyon sok kutyát érint az elhízás veszélye. Az Egyesült Államokban élő kutyák több mint 50% érintett. Ha belegondolunk, tulajdonképpen nem meglepő, hiszen a kutyák tápláléka manapság már nem attól függ, hogy mennyit "vadásztak", vagy mivel érdemelték ki a táplálékot; akkor is kapnak enni, ha egész nap csak lustálkodtak. Vagyis sok kutya nem mozog annyit, amennyit kellene. Az elhízottság hasonló betegségeket okozhat, mint az embereknél, például magas vérnyomást, cukorbetegséget, szívelégtelenséget, vese problémákat. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a kutyák és gyerekek túlsúlyossága között összefüggés lehet. TÉNY: Kifizetődik ölebnek lenni A Titanic katasztrófájával kapcsolatban általában az emberekről szokás beszélni, de fedélzetén több kutya is tartózkodott, főleg a hajó első osztályú kabinjaiban. A legtragikusabb kutyás történet Ann Elizabeth Isham története, aki a csónakból visszament a hajó fedélzetére, hogy megmentse német dogját.
Az emberhez hasonlóan a kutyák is a napközbeni aktivitásukról álmodnak. "Evésről, játékról és legjobb barátjukról, az emberről" – mondta a Harvard Egyetem pszichológusa, Deirdre Barrett. Felmerül a kérdés, hogy ha vannak álmaik, vajon rémálmaik is lehetnek kedvenceinknek? Liz Waynick állatorvos szerint a traumák ugyanúgy hatással vannak a kutyák álmaira, mint az emberére. "Nem zombikról vagy kísértetkről, hanem fürdésről, viharról, múltbeli rossz élményekről álmodnak ilyenkor" – mondta Waynick. Dr. Stanley Coren pszichológus szerint a kutyák mérete összefüggésben áll azzal, milyen hosszan és milyen gyakran álmodnak. Egy dán dog például kevésbé gyakran, ám hosszabban álmodik, mint például egy csivava, ami gyakrabban élhet át rövidebb álmokat. Olvastad már? Forrás: Insider Fotó: Unsplash Szólj hozzá te is!
Honnan tudhatod, hogy a kedvenced épp álmodik? Akárcsak az embereknél, a kutyáknál is két fő alvási fázist különböztethetünk meg: a REM, vagyis a Rapid Eye Movement-jellegű, rövidebb szakaszt, és a hosszabb, NREM, azaz a Non-Rapid Eye Movement-félét. A REM során, mint ahogyan az a neve alapján sejthető, szapora szemmozgásokkal kísért álomalvást tapasztal a kutya; ez a szakasz nagyjából 20 perccel elalvás után jelentkezik. Ilyenkor figyelheted meg az esetleges láb-, szem-, és szájmozgásokat, sőt, egyes állatok még hangokat is kiadnak. Miről álmodik a kutya? Egy másik kísérlet során a résztvevő kutyák agytörzsének hídját – ennek feladata a REM-szakaszban megakadályozni a vázizmok mozgatását – deaktiválták. A módosult agytevékenységgel álomba merült kutyusok úgy viselkedtek, mintha éber állapotban játszanának, futkosnának vagy szaglásznának, viszont a műszerek egyértelműen kimutatták, hogy még alszanak. A Harvard Egyetem professzora, Stanley Coren a témában folytatott kutatásai során érdekes levelet kapott egyik ismerősétől.
Ennél kedvesebb elgondolás aligha létezhet, miről álmodhatnak a kutyák. Ha legközelebb az alvó kutyára pillantunk, szinte biztos, hogy önkéntelenül is mosoly ül az arcunkra. Fotók, amik bizonyítják, minden gyereknek kell egy kutya A régi felvételek magukért beszélnek: ilyen csodás a kicsik és a kutyák barátsága.
Apa szerint ezt onnan lehet észrevenni, hogy elégedetten nyammogok. Rémálmaim között szerepel, hogy az utolsó morzsáig befalják a sajtos husit és nem kapok belőle (szerencsére ilyen ébren még sosem fordult elő, jól nevelt családom van, na). Egyébként meg nincs cukibb egy álmában szuszogó kiskutyánál, ugye? Ezzel Anya is sokáig egyet értett, de azért mikor az éjjel közepén felébresztem, nem olvad el a cukiságomtól. Inkább megbökdös vagy rám szól, hogy elcsöndesedjek, mielőtt felverem Kishúgit is. Amin azért rendesen kiakadok, mert neki bezzeg senki nem szól, ha felsír, hogy csönd legyen, nehogy felébreszd Bambit. És hát nyilván utóbbi gyakrabban történik meg. Meg különben is, egyetlen ember sem szereti, ha felébresztik legszebb álmából, tessék hát a kutyákat is nyugodtan álmodni hagyni. Akkor is, ha nyüszkölünk, akkor is, ha a párnára nyáladzunk, akkor is, ha a gazdinkat arrébb tolva forgolódunk. Nekünk is szükségünk van a nyugodt alvásra, hiszen napközben a sok cukiskodás meg játék rengeteg energiát felemészt.