Összesen 97 publikált kongresszusi absztrakt, 1 könyv és 16 könyvfejezet szerzője, tudományos rendezvényeken több, mint 190 előadást tartott. Részletes publikációs listája megtekinthető, elérhető a Magyar Tudományos Művek Tárában ezen a linken. 5 szabadalom társszerzője. Szerkesztője az Akadémia Kiadó által 2013-ban megjelent " Stereotaxiás és Funkcionális Idegsebészet " című könyvnek, melyért a Magyar Tudományos Akadémia Nívódíját kapta. A Magyar Ttudományos Akadémia Köztestületi tagja. 2002-től rendszeresen részt vesz a hazai orvostovábbképzésben. Idegsebész Debrecen | orvosadattar.hu. Nemzetközi tudományos folyóiratok bíráló bizottságának-, valamint a Frontiers in Surgery és a World Neurology szerkesztő bizottságának tagja. Részt vett a Nemzeti Agykutatási Projektben (NAP) Dr. Valálik István Magyar Anti-Aging Medicina Társaság alapító- és elnökségi tagja, a Neuron Alapítvány Kuratóriumának tagja, a Hedri Endre Alapítvány alapító tagja. 2010-től az Európai Sztereotaxiás és Funkcionális Idegsebészeti Társaság ( ESSFN) Végrehajtó Bizottságának tagja.
Elégedett vagy az orvossal? Ajánld másoknak is! Esetleg rossz tapasztalatod volt? Írd meg, hogy javíthassunk rajta! Dr. Klekner Álmos | orvosiszaknevsor.hu | Naprakészen a gyógyító információ. A külső személy által írt értékelések kb. 48 óra után jelenhetnek meg az oldalon, mivel ellenőrzésen esnek át kollégáink által, az oldal Felhasználási feltételeinek megfelelően: Felhasználási feltételek Orvos Hozzáállása, figyelmessége, kedvessége Megfelelő volt a tájékoztatásod? Megfelelő volt az ellátásod? Mi volt a legkellemesebb tapasztalatod? Mi volt a legkellemetlenebb tapasztalatod? Értékelés elküldése Megjelenítendő név Nevem maradjon rejtve (Anonym)
Egyetemi tanársegéd, sebész-idegsebész (agysebész, gerincsebész) Munkahely és magánrendelők Magamról Klinikai képességek, technikák, tapasztalatok Kutatási tapasztalatok Tanulmányutak Galéria
Az Északi összekötő vasúti híd (újpesti vasúti híd) felújítása elkészült, munkanapokon megindult a forgalom. A BKV Zrt. és a MÁV-START Zrt. együttműködésének köszönhetően a június 21-től szeptember 21-ig Óbuda vasútállomás - Nyugati pályaudvar vonal helyett a Kaszásdűlő és Margit híd közötti HÉV vonalon szállították az utasokat a vonatok. A zökkenőmentes átállás a két vállalat hazánkban eddig még nem jellemző együttműködésének köszönhető. Hétvégenként még marad a vonatok közlekedési rendje. Az északi parton egész évben, töretlenül szárnyalt az ingatlanpiac tavaly - balaton.hu. Az Budapest - Esztergom elővárosi vasútvonalon a MÁV-START Zrt. rehabilitációs programjának első ütemében felújította az Újpest városrészben található vasúti hidat. Ennek eredményeként a szerelvények áthaladási sebessége emelkedik, így a vonal és a híd rekonstrukcióját követően a vonatok menetideje csökken, ezzel is biztosítva, a gyorsabb eljutási lehetőséget. A felújítás befejezéséig azonban a vonatok - a biztonsági előírásoknak megfelelően - továbbra is lassabban közlekedhetnek a hídon. A vasútvonal szerelvényei Esztergom felől Óbuda vasútállomásnál áttértek a HÉV vonalra, így Kaszásdűlő megállóhely után a Margit hídig közlekedtek.
Amikor az állandó hidat ismét felépítették, 1952-ben, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának döntése nyomán a végleges híd "megörökölte" az elnevezést, és azóta hívjuk Petőfi hídnak. Az Árpád híd jó példa arra, hogy a politikai kurzusok a saját ideológiájuknak megfelelően szeretik meghatározni az elnevezéséket. A II. világháború előtt, 1939-ben kezdték el építeni, és már ekkor eldőlt, hogy Árpád fejedelemről fogják elnevezni. Mégis, amikor 1950. november 7-én megnyitották ideológiai alapon "a hídépítő munkásság kérésére" Sztálinról, a szovjet diktátorról nevezték el. Hivatalosan 1957-ig ez is volt a neve. Az M0 déli hídját az építésekor még a Hárosi Duna-hídként határoztuk meg. A két részletben épült, 1990. Északi összekötő hidayah. november 16-án átadott, majd 2013. június 30-án kétszer háromsávosra bővített híd a legnagyobb forgalmat lebonyolító híddá vált, ám hivatalos nevén, Deák Ferenc hídként meglehetősen kevesen emlegetik. Helyette ma is előszeretettel hívjuk az M0-s déli hídjának. Ezzel szemben a Rákóczi híd neve 10 év után lassan-lassan átmegy a köztudatba.
A Vörös Hadsereg már 1945. április 26-án a megépített roncsok mellett egy szükséghidat, amit 1946 októberében váltottak fel egy kevésbé veszélyes, immár vasszerkezetű ún. félállandó híddal – ezt már magyar szakemberek építették, de hamarosan elkészült az új – immár harmadik – hídszerkezet terve is, ami valójában két egymás melletti szorosan álló hidat jelentett egy-egy vágánnyal. Ez azzal az előnnyel járt, hogy esetleges kisiklás esetén egy vágány továbbra is alkalmas marad a forgalomra. A híd (vagy hidak) északi vágányát 1948. szeptember 6-án adták át, míg a délit csak 1953 nyarán, a korábbi ideiglenes hidat is csak ekkor bontották le. De ez nem azt jelentette, hogy a hídépítők 5 évig dolgoztak volna. Az északi híd átadása után a Lánchíd újjáépítésével folytatták munkájukat. Északi összekötő hit counter. Jellemző azonban, hogy míg 1948-ban hatalmas csinnadrattával adták át a (fél) hidat, 1953-ban már sokkal visszafogottabb volt az avató. Érdekesség, hogy már 1945-ben tervbe vették, hogy a vasúti híddal párhuzamosan egy közúti hidat is felépítenek, ám ez csak 50 évvel később, 1995-ben valósult meg a Lágymányosi (ma: Rákóczi) híd átadásával.
Ennek eredményeként a szerelvények jelenlegi áthaladási sebessége emelkedni fog, így a vonal és a híd rekonstrukcióját követően a vonatok menetideje csökken, ezzel is biztosítva, a gyorsabb eljutási lehetőséget. A változásból adódó kellemetlenségekért az utazóközönség szíves megértését kérjük!