Miért jobb a vastagabb…?! A 7 és a 8 mm-es laminált padló közötti 1 milliméter különbség nem számíthat sokat… vagy mégis? Nem sok különbség, de nem mindegy hol van az az egy 1 mm. Ebben az esetben pont jó helyen, hiszen a csap 1 mm-el vastagabb. Ott már nem mindegy, hogy 2 vagy 3 milliméter tart. A 8 mm-es padló jobban tűri az aljzat esetleges egyenetlenségeit. Ha kap egy kis terhelést felülről, alulról pedig nincs teljesen alátámasztva (gödör van az aljzatba) a 7 mm-es csapja nagyobb valószínűséggel hamarabb törik le, így már csak idő kérdése, hogy elmozduljon és a használat során kitöredezzen a padlólap széle. Kopásállóság A kopásállóság nem más, mint a különböző padlólapok mechanikai jellegű, koptató hatásokkal szembeni ellenálló képessége. Az erős igénybevételnek kitett területeket, helyiségeket érdemes nagyobb kopásállóságú laminált padlóval burkolni, hogy hosszú ideig megőrizzék felületi minőségüket, szépségüket. A laminált kopásállósága nem a felső fólia keménységét jelzi, azaz, hogy egy tűsarkú cipő mennyire hagy benne nyomot, hanem hogy a lépések okozta súrlódások mennyire, hány év után koptatják el.
Azért nem a kész vastagságra préselik még az MDF alapot, mert ezt követően kapja meg az alsó ellenhúzó felületet, a dekorpapírt és a felső overlay anyagot a hordozó. Ezen rétegek együttes vastagsága adja a késztermék végleges vastagságát! Az alsó ellenhúzó felület, a dekorpapír és a felsó kopást és ütést elviselő overlay felület vastagságában van tűrés és ebből eredő pontatlanság. A hordozó MDF alapanyagban is van pontatlanság. Ezt a szabványok megengedik. Akkor most mennyi az annyi? A szavány azt mondja ki, hogy pl. a 8 mm-es mutatószámmal kereskedelmi forgalomba kerülő laminált padló legalább 7, 5 mm vastagsággal kell rendelkezzen. Ekkor mondható ki, hogy már nem a 7 mm vastagsági osztályba tartozik. Amennyiben 7, 4 mm lenne csupán a mért vastagság, úgy a vizsgált padlót visszasorolnák a 7 mm-es osztályba (Persze most a kopásállóságot itt nem vizsgáljuk). A laminált padlók esetében nem egy panelt vizsgálnak, hanem több négyzetméternyi terméket. erre is vannak titkos adatok, amik tényleg titkok szintjén van - Némi információ alapján azt lehet feltételezni, hogy nem az egy napon és egy gyártású alapanyagokat vizsgálják.
Térjünk át a 10 mm vastag laminált padlókra. Nem árulok el vele nagy titkot, de ezekben azért már van kraft. Amíg egy 7-est eltörhetsz akár a lábadon is, ezzel már gyilkolni tudnál. A kopásállóságát tekintve alapvető különbségek nem szoktak lenni. Nem a vastagsága alapján mérik a kopásállóságot. Mint fogyasztó nézzük a dolgot, a 8 mm-es és a 10 mm-es között hangyányi különbséget fogsz csak tapasztalni. Sokkal fontosabb ugrás a 7 mm-ről 8 mm-re, mint a 8 mm-ről a 10 mm-re. De mit sem ér a vastagság, ha a sűrűsége nincs rendben? A laminált padló sűrűsége azonban sokkal lényegesebb tulajdonság. Ha ettél már felpuffasztott kenyeret, akkor pontosan tudod mire gondolok. Jobban jól lakhatsz egy 1, 5 cm-es házi, sűrű kenyértől, mint egy térfogatnövelővel felpuffasztott 4 cm-es kenyértől. A sűrűség sokkal fontosabb, mint a vastagság. Addig nem míg egy márkán belül választ az ember. De már pusztán vastagság alapján összehasonlítani két különböző márkájú laminált padlót, hát könnyen lehet téves következtetést levonni, ha nem nézzük a sűrűséget.
(Padlófűtésre kizárólag perforált vékony XPS helyezhető) A szigetelésén túl természetesen egy 10 mm-es panel erősebb, mint egy 7 mm vastag panel. De tudjuk, hogy a laminált padlót szigorúan egyenes felületre szabad lefektetni! A laminált padló kopásállósága Ha már értjük, hogy miért készítenek különböző vastagságú padlókat, abban az esetben nézzük meg, hogy ezeket a HDF anyagokat milyen kopásállósági számmal látják el. Általában két számot figyelhetünk meg a padlók árcímkéin. Egyik szám a 31-es, míg másik szám a 32-es. Mindez a padló kopásállóságának mérőszámát jelentik. Unalmas lenne képleteket alkalmaznom most, ezért picit vizuálissá szeretném tenni a mérőszámok jelentését. A HDF anyagon lévő dekorpapírra egy műgyanta anyagot hordanak fel különböző rétegsorrendbe és különböző vastagságban. Ez dönti el, hogy 31-es erősségű kopásállósága lesz a padlónknak vagy 32-es. A 31-es szám azt jelenti, hogy a padlót otthoni használatra vagy kis forgalmú irodákba lehet lefektetni. 32-es szám jelöli azt, hogy otthonra és nagyobb forgalmat lebonyolító irodákba használható fel a termék.
A csomagoláson feltüntetett mm-nél azért ne legyen vastagabb a késztermék! Általános - saját kézi digitális tolómérővel mért - adataink alapján elmondható, hogy az adott vastagsági osztályba sorolt laminált padlók, a csomagolásaikon feltüntetett vastagsági mutatószámok alatt vannak 1-2 tizedmiliméterrel. Tehát a gyártók jól dolgoznak, ha azt vesszük figyelembe, hogy milyen sokrétegű termékkel is állunk szemben! Átverésről tehát nincs szó, hanem csupán gyártástechnológiai ponttatlanságról, túréshatárról, amit a szabvány előír és meg is enged! Cseke Zsolt Pallasz Enteriőr
Amennyiben többet szeretne látni, tudni az általunk forgalmazott parkettákról, laminált padlókról, térjen be bármely üzletünkbe, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. Gyári bemutatótermünk elérhetősége Térjen be viszonteladó Partnereinkhez. Tartalomhoz tartozó címkék: gyik
Lényeg, hogy szeressék azt a típust, színt, formát, amit kiválasztottak! Cseke Zsolt Budapest Parketta Cseke Zsolt
a közlekedési bcs -ről szóló fejezetében rendeli büntetni. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés szabályai a Btk. -ban: 165. § (1) Aki foglalkozási szabály megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntett miatt az (1) bekezdésben meghatározott esetben három évig, a (2) bekezdésben meghatározott esetben – az ott tett megkülönböztetés szerint – egy évtől öt évig, két évtől nyolc évig, illetve öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés törvényi tényállását a Btk. 165. §-a szabályozza. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesete egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Azonban ha a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz, a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz. Elhivatott büntető ügyvédeink mindent megtesznek a védelme érdekében. Hívja irodánkat akár hétvégén is a megadott elérhetőségeken!
Az ezévi kéményseprői felülvizsgálat azt mutatta, hogy CO visszaáramlás van, ÉLETVESZÉLYESNEK minősítették, és köteleztek a kémény kibélelésére, egyébként lekapcsolják a gázt. Megbíztunk egy céget, hogy járjon utána, hol is van a "dugulás", és kiderült, hogy a fölöttünk lakó tavaly kibéleltette a kéményét... mármint azt hitte, hogy az övét, de a kivitelező cég a mi kéményünket bélelte, és így zárta le 1 szinttel följebb, ezért nem tud az égéstermék távozni. Számlát nem adtak a munkáról, viszont egy másik házban lakónak is ők csinálták a munkát, tehát tanú van, de nem tudjuk melyik cég volt. Jelenleg életveszélyes fűtenem, nem tudom, hogy ezt jogi útra kell-e terelni, vagy mi a teendő. Szerintem kimeríti a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés jogi kategóriáját. Mit gondoltok, mit kellene tennem?
A Pécsi Járásbíróság a 2020. március 3-án megtartott tárgyaláson Dr. K. G. vádlottat foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében bűnösnek mondta ki, ezért őt 600. 000, - Ft pénzbüntetésre ítélte. A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2016. március 26-án sürgősségi betegellátó osztályon dolgozott, mint kezelőorvos. 2016. március 26-án a kora délutáni órákban a mentők a sértettet – háziorvosának beutalójával – szállították a sürgősségi osztályra. A beutalón a háziorvos előzményként rögzítette, hogy a sértett otthonában- saját mosdó helyiségében- aznap reggel elesett és diagnózisként combnyaktörést és könyökzúzódást állapított meg. Az Országos Mentőszolgálat dokumentációs lapján szintén combnyaktörést rögzített a sértett esetében. A kezelőorvos vizsgálatának a beteg minden panaszára ki kell terjednie, így mindenképpen el kellett volna végeznie a vádlottnak a háziorvos, illetve az Országos Mentőszolgálat által felállított diagnózis ellenőrzését, kivizsgálását.
Kapcsolatfelvétel Telefonszámaink: 06-30/4688-601 Vezetékes és faxszámunk: 06-45-403-623 Esettanulmányok Hasznos információk! Ezek az információk az Ön számára is megkönnytik munkáját oldalunkat adja hozzá kedvenceihez. Online jogi tanácsadás SZERETNE ELKERÜLNI ALAPVETŐ, JOGI HIBÁKAT? Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállás Büntető Törvénykönyv 165. § Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el. A cselekmény tárgya az élet, és a testi épség. Passzív alanya, vagyis a sértett az elkövetőn kívüli személy, a személyek lehetnek többen is a veszélyeztetettek. Bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem csak a szakképzettséghez kötött foglalkozás jön számításba. Ide tartozik minden esetenként vagy alkalomszerűen végzett munkavégzés, melyhez írott vagy íratlan szabályok vonatkoznak. A tényállás alkalmazása szempontjából foglalkozási szabálynak tekintendők a jogszabályok, a műszaki (technológiai) előírások, szakmai előírások, az üzemi rendtartás, vagy minden egyéb az adott szakma, foglalkozás területén elfogadottt írott vagy íratlan szabály.
A vádlottnak vizsgálnia kellett volna, hogy a betegnél csípőtáji törés fennállt-e. Azonban a vádlott vizsgálata nem terjedt ki e törés kizárására, az általa végzett vizsgálat a könyök sebzésének és a térdízület elfajulásos elváltozásának megállapítására jutott, a bal könyök és bal térd röntgenfelvételei alapján. A könyök sebzését ellátta, a térdfájdalom miatt fájdalomcsillapító szedését rendel el, és kontrollvizsgálatra a háziorvoshoz irányította. A sértett állapota 2016. március 28. napján rosszabbodott, a háziorvos egyéb fennálló betegsége, a cukorháztartás felborulása és ismételt combnyaktörés kórismével a sürgősségi betegellátó osztályra utalta. A combnyaktörés megállapítására irányuló vizsgálatok, a törés diagnózisának elmaradása, a célzott kezelés megkezdésének késedelme az általános állapot rendezési lehetőségének hiánya önmagában elősegítette a sértett állapotának romlását és egyéb sorsszerű, súlyos betegségei állapotának romlásához vezettek. A kezelőorvosok 2016. március 28-án, bár mindent megtettek a sértett állapotának javítására, a sértett elhalálozott.
A lökés hatására a szabadon guruló fürdetőszék magától felborult és a sértett hanyatt esett vele, melynek következtében a fejét beverte a fürdetőhelyiség padozatába. A vádlott és a fürdetőhelyiségben tartózkodó két további gondozó a sértett segítségére sietettek, felemelték és a betegszobába vitték. Mivel a sértettnek eszméletvesztése volt, kórházba szállították, majd megműtötték. A műtétet követően a sértett állapota romlott, majd ébreszthetetlenné vált, végül néhány nap múlva elhunyt. A sértett halála és az elszenvedett sérülések között ok-okozati összefüggés állt fent. A bíróság a minden részletre kiterjedő bizonyítási eljárás eredményeként a vádiratban foglalt gondatlan emberölés bűntettéhez képest a vádlott cselekményét foglakozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetésnek minősítette, tekintettel arra hogy a vádlott a rá vonatkozó foglalkozási szabályok szándékos megszegésével gondatlanságból a sértett életét közvetlenül veszélyeztető, konkrét veszélyhelyzetet idézett elő, amely során tényleges, a sértett halálát okozó sérülés következett be.