Az ünnepi megemlékezések idején 2015. március 15-én 14:50 és 15:40 között a Petőfi tér lezárása miatt az 1-es, 14H-s, 38-as autóbuszok, 15:40 és 16:20 között a Palóczy utca lezárása következtében pedig a 11-es és 38-as autóbuszok közlekednek terelt útvonalon. Március 15-én a vasárnapi napi menetrend szerint közlekednek az MVK járatai, kivéve: a 44-es és az ingyenes járatokat, amelyek nem közlekednek, a 43-as viszonylatot, amely nem közlekedik, kivéve a TAKATA-tól 06:20-kor induló járatot, amely az éjszakás dolgozók hazajutását biztosítja, a menetrendben aláhúzott 7-es és 21-es járatokat, amelyek az Auchan, illetve a Lidl áruházat nem érintik. Terelések március 15-én 14:50 és 15:40 között a Petőfi tér kerül lezárásra, ezért terelve közlekednek az 1-es, a 14H-s és a 38-as autóbuszok az alábbiak szerint. Mvk menetrend változás 2022. 14H-s autóbusz: · Egyik irányban sem érinti a Petőfi tér megállót, a Hejő-park irányába a Petőfi tér megálló helyett a Szeles utca megállóban áll meg. 1-es autóbusz: · A Majális park irányába nem érinti a Petőfi tér megállót, helyette a 11-es járat Kazinczy u. és Szemere kert megállóhelyén áll meg.
Az MVK Zrt. folyamatosan figyeli az utasszámokat: a járművek egy részén utasszámláló berendezés található, a járművezetők is jelzik, ha egy-egy vonalon nagyobb kihasználtságot látnak, a villamosmegállók esetében a megállóhelyi kamerákon keresztül is nyomon követjük, illetve néhány kiemelt helyszínen munkatársaink személyes jelenléttel is ellenőrzik az utasforgalmat. Az MVK Zrt. a legtöbb észrevételt a műszakváltáshoz kapcsolódó járatindulások gyakoriságával kapcsolatban kapta, ezért az utasészrevételek alapján, illetve a nagyvállalatokkal, nagy foglalkoztatókkal történő folyamatos egyeztetések eredményeként rugalmasan, az igények szerint módosítottuk a menetrendeket. Az 54-es autóbusz esetében március 30-án egy rendkívüli munkanapi menetrend lépett életbe a szombati menetrend helyett, amelynek a lényege, hogy a műszakváltáshoz kapcsolódó járatok megmaradtak. Új MVK-menetrend: A csúcsidőn túl | BOON. Ez a rendkívüli munkanapi menetrend marad érvényben továbbra is, azzal a kiegészítéssel, hogy utaskérésre 04:55-kor Felső-Majláthról egyszerre kettő csuklós 54-es autóbusz indul.
- 9, 19, 21, 29 és 68 a 101 B-s autóbusz, az ME járatok nem közlekednek. MVK - menetrend változások a nemzeti ünnepen | Minap.hu. Az új menetrenddel kapcsolatos további tudnivalók: az 1-es autóbuszok a vasárnapi menetrend szerint 30 fordulót a Tiszai pályaudvar – Majális-park, 19 fordulót a Tiszai pályaudvar – Berekalja között teljesítenek: a Berekaljára közlekedő 1-es autóbuszok nem érintik a Hóvirág utca, Papírgyár és Majális-park megállóhelyeket. A Berekaljáról induló 1-es autóbuszok a Móra Ferenc utca után Alsó-Majláthon állnak meg, nem érintik Felső-Majláth megállóhelyet. Kérjük utasainkat, nézzék meg alaposan az 1-es autóbusz menetrendjét és felszállás előtt a kijelzőjét, hiszen a járatok egy része Berekaljáig, másik része a Majális-parkig közlekedik. 3-as autóbusz indul az idősebb korosztály bevásárlását segítve a menetrendben meghirdetett időpontokon felül az Auchan Dél áruházig: a Búza térről 09:08-kor, 10:08-kor és 11:08-kor, az Auchan Dél megállóhelyről: 09:37-kor, 10:37-kor és 11:37-kor.
000 m2-es bevásárlóközpont engedélyezési terve volt. Zoboki Gábor bevezetőjében felvillantotta a korábbi előzményeket, utalva a 2007-es ötletpályázatra, a 2009-es őrmezői irodapark-pályázatra, továbbá kitért a szabályozási kötöttségekre, illetve a négyes metró által gerjesztett anomáliákra. A metró felszíni rendezési tervek és koncepciók nélkül épült, földalatti műtárgyaival tönkretette az Etele tér nagy részét, jelentősen megnehezítve ezzel a további beavatkozásokat, pedig a helyszín mintegy 700. Erzsébet tér: temető, piac, buszpályaudvar is volt a legnépszerűbb városi zöldplacc helyén. 000 m 2 -nyi területtel komoly város-, és ingatlanfejlesztési lehetőségeket rejt magában (az elkészült járműtelep mintegy 8 hektáros területe már így is egy óriási elpazarolt lehetőség). Az intermodális csomópont tervezett U alakja kénytelen kikerülni a metró építményeit, egy fedett-nyitott piacteret hozva létre felette. A buszpályaudvar átkerülne az őrmezői oldalra, a kelenföldi vasútállomás védett épülete - a Barabás-villához hasonlóan - szolgáltató karakterrel születne újjá, az Etele tér pedig zöld parkká válna.
Más karbantartási lehetőség híján ezen a területen végezték a járművek karbantartását és tárolását, ami jelentős zajjal járat. A Lövőház utcai lakói többször panaszt is tettek, mivel ez zavarta a nyugalmukat. Váróteremmel ugyan rendelkezett az akkori indulási hely, de az nem volt alkalmas 15-20 embernél több befogadására, de ez nem volt elegendő a napi több ezer utas fogadására. Eközben az utasszám is folyamatosan nőtt, amivel a járműpark nem tudott lépést tartani. Etele tér •. 1962-ben az Esti Hírlap kérdésére Tóth Mihály, a MÁVAUT igazgatója elmondta, hogy az ötéves terv keretében ( 1965-ig – a szerk. ) készül majd el a Széna téri állomás bővítése. 1964 januárjában bejelentik, hogy tavasszal nekilátnak az új állomás megépítésének, de ez ismételten elmarad. Még ez év májusában átadták az Andor utcai garázst, mely végül 47 millió forintból épült meg. Ide kerültek át az addig Széna téren és környékén elvégzett karbantartások. Érdemes megjegyezni, hogy ekkoriban a Széna teret nagyjából 90 járatpár érintette és ezek napi utasforgalma megközelítette a 8000 főt.
Az eredetileg is középfolyosós, hosszfőfalas, kéttraktusos szárnyak alkalmasnak tűnnek a 239 szállodai szoba befogadására, amelyek egy része a főpárkány felett visszalépcsőző kétszintes, függönyfalas ráépítésben kapna helyet. Az eredeti tetőidom csak az egykori távíróterem felett maradna meg, amelybe a tervezők konferenciatermet álmodtak. A belső udvar az elképzelések szerint nyilvános átjáró tér lenne, az első emelet magasságában íves üvegtetővel lefedve. Mivel a metróvonal az épület alatt halad, az udvarban - független dobozként - csak kétszintes mélygarázs létesíthető, 44 férőhellyel. A földszintre tervezett konferenciaterem, étterem és kávézó mellett a tervek szerint a Posta egy részt visszabérelne, amelyet Kokas László belsőépítész tervei alapján alakítanának ki. Szabó Julianna opponenciájában a környezetrendezési koncepciót hiányolta, illetve a földszinti vendéglátó funkciók közterületi kapcsolatainak javítását és az udvar erőteljesebb integrálást javasolta a szálloda világába. Ónodi Szabó Lajos opponens méltatta a tervezett mértéktartó szerkezeti beavatkozásokat és a korrekt műszaki megoldásokat, kifogásolta viszont az emeletráépítés jellegét és a lehajtó rámpa kialakítását.
2011 és 2016 között a Design Terminálnak adott otthont, ma a Fröccsterasz nevű vendéglátóipari egységet és rendezvényközpontot találjuk a helyén. Fotó: Fortepan / UVATERV A tér gazdag történetéhez hozzátartozik a Nemzeti Színház kálváriája is. A teátrum 1908-tól a Blaha Lujza téri Népszínházban működött, melyet 1963-ban a 2-es metró építése miatt bontottak le (és robbantották fel). Ezután a terv szerint "átmenetileg", gyakorlatilag viszont évtizedeken át ideiglenes játszóhelyeken talált otthont. Hogy végre rendezzék a sorsát, 1989-ben kiírták az Erzsébet térre tervezett színházépület első tervpályázatát, amelyet Ligeti Béla nyert meg; az Antall-kormány azonban nem indította el az építkezést. A következő évszám 1996: ekkor a Horn Kormány újabb pályázatot írt ki, és 1998-ban el is kezdték az épület alapozását Bán Ferenc tervei alapján, de az építkezést az Orbán-kormány 1998-ban leállította arra hivatkozva, hogy túl drága, és a hely sem jó környezetvédelmi és közlekedési okok miatt. Így jött létre a tátongó lyukban a "nemzet gödre", melynek helyén 2002-ben nyílt meg találó névvel a Gödör kulturális központ.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Hirling Bálint - We Love Budapest A kijárási korlátozások enyhítésével élettel telnek meg Budapest terei, köztük a legnépszerűbb pesti piknikhely, az Erzsébet tér is: a tavasz első meleg estéjén szinte már hagyományszámba megy letelepedni ide, és figyelni a korzózó várost. Többféleképp is hívták a történelem során: 1858-tól Erzsébet térnek, 1946-tól Sztálin térnek, 1953-tól Engels térnek, 1990-től pedig újra Erzsébet tér a neve. Mozgalmas múltja van, még a 2000-es években is aktívan alakult a tér arculata; itt található továbbá a város legfurább spontán emlékhelye. Az Erzsébet tér a belváros legnagyobb és egyik legkedveltebb parkja, története Lipótváros építésével egyidős. A 17. században még temető volt a helyén, majd vásártér működött itt; 1854-ben kezdték el parkosítani több ezer facsemete beültetésével, 1872-ben kovácsoltvas kerítéssel vették körbe. Ez volt az első köztér, melyet Erzsébet királynéról neveztek el az uralkodói pár magyarországi körútját követő évben, 1858-ban kapta nevét az addigi Vásártér helyett.
Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar MÁVAUT autóbusz-pályaudvar, Sztálin tér autóbusz-pályaudvar, Engels tér autóbusz-pályaudvar Cím Ország Magyarország Hely 1051 Budapest, Erzsébet tér Megnyitás 1949 Bezárás ideje 2001 Tervező Nyiri István Felhasználási terület autóbusz-pályaudvar Időzóna közép-európai idő Elhelyezkedése Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 52″, k. h. 19° 03′ 13″ Koordináták: é. 19° 03′ 13″ A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar témájú médiaállományokat. Az Erzsébet tér autóbusz-pályaudvar egy budapesti autóbusz-pályaudvar volt, melyet a MÁVAUT, majd a Volánbusz üzemeltetett 1949 és 2001 között. Története [ szerkesztés] A főváros központi autóbusz-pályaudvarát 1949-ben létesítették Nyiri István tervei alapján. [1] (Előtte az Oktogonról 1927 óta indultak a nemzetközi és a távolsági járatok. [2]) 1977-ben műemléki védettséget kapott. [3] Az ország legnagyobb buszállomásának jelentősége 1982-ben a Stadion autóbusz-pályaudvar átadása miatt lecsökkent, ugyanis a keleti országrészt kiszolgáló vonalakat az új pályaudvarig rövidítették vissza.