Sandra Bullock új filmje, Az elveszett város hamarosan megérkezik a hazai mozikba, és most már tényleg érdemes rá várni, legalábbis az eddigi visszajelzések alapján egész biztosan. Sandra Bullock és Channing Tatum közös filmje ( Brad Pitt emlékezetesnek ígérkező cameójával) április 21-én érkezik a hazai mozikba, a külföldi kritikusoknak azonban már volt alkalmuk megnézni a kaland vígjátékot, és nem is hallgatták el a véleményüket. A RottenTomatoes kritikaaggregátor portálon Az elveszett város jelenleg 100 százalékon áll, ami még a viszonylag alacsony számú kritika mellett is több, mint árulkodó. "Az elveszett várost nem fogják Oscar-díjra jelölni, de megismétli azt, amit Spielberg és Lucas tett Az elveszett frigyláda fosztogatói esetében: egy évszázados műfajból merítettek ihletet, és ezeket egy új generáció számára csiszolták" - írta a Variety kritikusa. "Amikor úgy tűnik, hogy Az elveszett város veszélybe kerül, ahogy más nagyszabású, sztárokkal teletűzdelt kalandfilmek, különösen a Netflix által készített produkciók, a Tatum és Bullock közötti nyilvánvaló kémia megmenti a napot" - írja az indiewire újságírója.
Cserébe a színész pedig beleegyezett, hogy szerepel Bullock filmjében. Sandra Bullock arról is beszélt, hogy szigorú szabályai voltak, kit enged be a forgatásra. "Van egy seggfejek kizárva politikám. Mert nem akartuk azt mondani, hogy f*sz, és nem akartuk, hogy férfit jelölő és egyoldalú legyen ez a kijelentés. Mi a női megfelelője? Vaginafejek kizárva? Annak nincs meg ugyanaz az energiája. A producerem és jómagam nagyon szigorúan betartottuk a seggfejellenes politikát. Volt egy pár ilyen, és hazaküldtük őket" Fotó: WireImage / Karwai Tang Nyitókép: Getty Images / Chris Pizzello-Pool
Film 2022. március 29. 5:45, kedd Új király van az amerikai mozikban. A The Lost City volt a hétvége legnézettebb filmje Amerikában, a Sandra Bullock és Channing Tatum főszereplésével készített vicces és romantikus akciófilmre 31 millió dollár értékben vásároltak jegyeket, míg a The Batmanre csak 20, 5 millióért. Természetesen utóbbi már negyedik hetét tölti a listán, így a mostani teljesítménye is több, mint elismerésre méltó. A hétvégén a harmadik egyébként az RRR című indiai film lett 9, 5 millióval. A The Lost City ezzel felülmúlta az előzetes elvárásokat, ami annak fényében nem meglepő, hogy mind a kritikusok, mind pedig a nézők kifejezetten szerették: a RottenTomatoes-on 76%-on áll a film, míg a CinemaScore-os exit pollok során B+ érdemjegyet kapott. A siker meglepő komponense volt az idősebb nézők megjelenése. A járvány idején sokkal kevesebbet mozizó 35 éven felüliek ugyanis a nézők 47%-át tették ki, a férfi/női arány pedig 44%/56% volt a közönség tagjai között. Nem érkezett még hozzászólás.
Legyél Te az első!
Ezeket a The Irishman és a The Kissing Booth 2 követi, majd a 6 Underground, a Spenser Cobfidential, az Enola Holmes, az Army of The Dead és végül a The Old Guard. A The Unforgivable eredményéről annyit tudunk, hogy az első hetében 85, 6 millió órát teljesített, ami nem sokkal a The Kissing Booth 3 startja mögé űzi (90 millió óra), és idén még a Red Notice kezdett 148, 7 millió órával. Így bőven megvan az esélye arra, hogy a 4 hét alatt 187 millió órát teljesítő Army of The Dead szintjére kerüljön. Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Emberi jogaink: oktatáshoz való jog - Érthető Jog Kihagyás Emberi jogaink: oktatáshoz való jog Az oktatás kapcsán nem tudok szó nélkül elmenni NoÁr most megjelent klipje mellett. Hogy miért? Mert őszintén kimondja, hogy mi a helyzet és mit szeretnének a diákok: "Fontosabb egy szabad ország szabad oktatása! Tanulni akarunk, de nem mindegy, hogyan! Ezért harcolunk, igen-igen sokan. " – hallhatjuk Molnár Árontól és a diákoktól. Halljuk, sejtjük, látjuk, tudjuk, hogy az oktatás terén bizony van mit tenni hazánkban. És itt lenne az ideje ténylegesen alkalmazni az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 26. pontját. Hogy ez miről is szól? Mi az oktatáshoz, neveléshez való jog? Mi is az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata A II. Világháború iszonyatos pusztítását követően született meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A nyilatkozatot, mely az alapvető emberi jogokat tartalmazza, az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag fogadta el 1948. december 10-én. Az ENSZ, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezete azzal a céllal jött létre a II.
Idén ünnepli 70. születésnapját az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10-én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A Nyilatkozat Eleanor Roosevelt amerikai First Lady vezetésével készült, és a világ minden tájáról érkezett képviselők szavazták meg a szovjet blokk és Szaúd-Arábia kivételével. 1945-ben létrejött az Egyesült Nemzetek Szövetsége az újabb világháborúk borzalmainak elkerülése érdekében, melynek alapokmánya felhatalmazta a testületet, hogy bizottságokat alakítson ki. Az egyik legfontosabb az Emberi Jogok Bizottsága lett, amely megszövegezte a máig is érvényes, legátfogóbb emberi jogi dokumentumot. Eleanor Roosevelt A Nyilatkozat bevezetőjében felvázolja a demokratikus társadalom alapjait, majd kitér a 30 alapvető jogra. Elfogadása után a tagországok ünnepélyesen közzétették a Nyilatkozat szövegét, iskolákban ismertették a tartalmát, és egyéb intézményekben is közszemlére tették a dokumentumot. A 30 alapvető jog fajra, nemre, bőrszínre, vallási, politikai meggyőződésre tekintet nélkül mindenkit megillet.
23. cikk (1) Mindenkinek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez. (2) Mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van az egyenlő munkáért egyenlő bérhez. (3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van olyan méltányos és kielégítő bérezéshez, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet szükség esetén a szociális védelem egyéb eszközei egészítenek ki. (4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelmére szakszervezetet alakítani és abba belépni. 24. cikk Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot is ideértve. 25. cikk (1) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetén, vagy mikor tőle független egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei.
1958. februárban barátjával elhatározták, hogy fegyveres csoportot alakítanak. Rendőrök és munkásőrök lefegyverzése révén kívántak fegyvereket szerezni. Február 17-én elrabolták az osztrák követség előtt posztoló rendőrt, akit lefegyvereztek, majd szabadon engedtek. További akcióik nem jártak eredménnyel. Tervezték bebörtönzött ismerősök kiszabadítását, a feljelentőkön is bosszút akartak állni. 1958. február 19-én tartóztatták le. Első fokon 1958. november 21-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték szervezkedésben való részvétel és egyéb bűncselekmények vádjával. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1959. március 19-én halálbüntetésre súlyosbította. Két nap múlva, március 21-én – tizenegy nappal tizennyolcadik születésnapja után – kivégezték. A rendszerváltozás után, 1990-ben rehabilitálták és újratemették. Neve a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált, a történészek ugyanakkor mind a mai napig vitatják, hogy mennyire volt tudatos forradalmár, illetve, hogy elszántsága és szembenállása a rendszerrel és az azt képviselő bírósággal, a börtönélmények hatására vált egyre erőteljesebbé.
Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. " Hát kérem, ideje lenne nem csupán szép szavakkal, de mindenki által látható, érzékelhető tettekkel is megvalósítani mindezt. Ideje lenne meghallgatni a közvetlenül érintetteket (diákok, szülők, tanárok), hogy mire is lenne szükség a célok elérése érdekében. Mert biztos vagyok benne, hogy van véleményük és el is mondják azokat – csak meg kell hallani és legfőképpen figyelembe venni. Mert az oktatás értük, értünk, mindannyiunkért kell, hogy legyen. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Mindenkinek vannak jogai! Könnyen és azonnal érthető hírek, magyarázatok a jog világából.