Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése (emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bcs. ) 218.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a fogvatartottak egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési jog korlátozásáról szóló szabályozást. Ez erről szóló Ab-határozat a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg. Az Ab határozatában megállapította, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló rendeletben rögzített szabályozás alaptörvénybe ütközik, ezért azt 2013. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A rendelet szerint a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében – meghatározott esetekben korlátozható. Mint a határozatban olvasható, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában kérte a megsemmisítést. A határozatban rámutattak: az alaptörvény rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az emberi méltósághoz való alapjog részjogosítványaként megjelenő egészségügyi önrendelkezési jog korlátozásának eseteit érintően fennáll a törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelménye.
A törvény úgy szól, hogy ha a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és a hozzátartozó nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna, valamint a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne, vélelmezni kell a beteg beleegyezését. Mindazonáltal nincs szükség a beteg beleegyezésére abban az esetben, ha • az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások – ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, vagy • ha a beteg közvetlen életveszélyben van.
A beteg - önrendelkezési jogával összefüggésben - szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, ezen joga azonban bizonyos - törvényben meghatározott - esetekben korlátozható. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. A törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését adja, akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással. A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga is, kivéve akkor, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. Ilyen esetben - törvényekben meghatározott módon - a beteg beleegyezése nélkül is elvégezhető az egészségügyi ellátás. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja, ám ha erre alapos ok nélkül kerül sor, a beteg kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére.
E helyzetekben merülhet fel, hogy korlátozható-e az érintettek önrendelkezési joga. Kötelező védőoltások dolgozóknak Léteznek olyan munkakörök, munkahelyek, ahol a munkavállalók veszélyes kórokozóknak kitéve dolgoznak. Ilyenek lehetnek például a hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítmények, szennyvíztisztító létesítmények, bizonyos egészségügyi munkakörök. Ilyen esetekben miniszteri rendelet, tehát jogszabály határozza meg a munkáltató kötelezettségeit a munkavállalók egészségének védelmében (pl. kockázatbecslés, képzés, higiénés védelem stb. ), és ennek körében a rendelet bizonyos munkakörökben a foglalkoztatás feltételeként előírhatja a védőoltás beadását. Ebben az esetben tehát nem a munkáltató egyoldalú döntése, hanem jogszabály előírása alapján kerül sor az önrendelkezési jog átlépésére, és az oltás kötelezővé tételére adott munkakörben. Munkáltató által előírt oltás? Fontos, hogy a munkáltató nem teheti egyoldalúan kötelezővé bizonyos oltások beadását, ha ennek nincsen az említett miniszteri rendeletben meghatározott alapja.
A NAIH elsősorban az elektronikus adatátadást javasolta személyes átvétel útján – amennyiben az érintett ezt a módot megfelelőnek tartja – mely esetben az adathordozó (pl. pendrive) egyszeri költsége elmarad a nagyobb terjedelmű irat másolási költségétől, másrészt környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható a nagyobb mennyiségű nyomtatott változat helyett elektronikus formában az érintett rendelkezésére bocsátani az egyébként elektronikus formában meglévő iratokat. A GDPR hatálybalépésével az adatszolgáltatás első körben ingyenes, de a további másolatok esetében lehetővé vált az ésszerű mértékű adminisztrációs díj alkalmazása. A jogalkotó azonban ezidáig nem helyezte hatályon kívül az uniós joggal ellentétes magyar jogszabályi rendelkezéseket. A NAIH kiemeli ugyanakkor, hogy egymással ellentétes tartalmú szabályok esetén az uniós jog elsőbbségének elve érvényesül. Tehát a dokumentumok első ízbeni másolatban történő kiadásáért az érintett részére nem lehet díjat felszámolni. Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy az adatkiadás a GDPR alkalmazása előtt nem történt meg, ezért a jelenleg hatályos szabályok figyelembe vételével, a Panaszos információs önrendelkezési jogával kapcsolatban bekövetkezett jogsérelemre tekintettel a Hatóság az Infotv.
2022-re 5, 2 százalékos GDP növekedéssel számol a kormány a jövő évi költségvetés tervezetében, Kiderült az is, hogy 3 százalékos inflációval kalkulálnak, ennyivel emelkedhetnek a nyugdíjak is. Az idei 4 százalék után 2022-re 5, 2 százalékos GDP növekedéssel számol a kormány a jövő évi költségvetés tervezetében, amelyet kedd délelőtt ismertetett Varga Mihály. A gyors növekedés mellett is viszonylag nagy hiánycéllal, a GDP 5, 9 százalékának megfelelő, 3152 milliárd forintos költségvetési deficittel számol a Pénzügyminisztérium. Varga erről azt mondta, hogy az Európai Unió még 2022-ben is engedi a tagállamoknak, hogy eltérjenek a 3 százalékos deficitszabálytól, a kormány legfontosabb gazdaságpolitikai céljaihoz pedig ki szeretné használni ezt a költségvetési mozgásteret. A Portfolio megjegyzi, hogy a kormány eddig lényegesen kisebb deficittel számolt 2022-re, a tavaly elfogadott 2021-es költségvetésben például mindössze 2 százalékos hiánnyal terveztek. Nyugdíj emelés 2012 site. A miniszter szerint a 2022-es költségvetés négy legfontosabb pillére továbbra is a munkahelyteremtés, a családok támogatása, az adócsökkentés és a beruházások ösztönzése.
Mindez tehát azt jelenti magyarul, hogy az éves nyugdíjemelés az inflációval kerül korrigálásra, de mivel nem tudjuk előre, hogy az mekkora is lesz valójában, így azt valamilyen módon előre kell jelezni. Ki mondja meg előre, hogy mekkora mértékű inflációval kell számolni a nyugdíjak emelésekor? Az adott évi (esetünkben még mindig a 2022-es évről van szó) tervezett fogyasztói árnövekedését a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Azaz ha valaki előveszi a 2022-es Központi Költségvetést akkor abban megtalálhatja a bűvös számot: 3, 0%. Nyugdíj emelés 2022. Ennek megfelelően tehát 2022 januárjában 3, 0%-os nyugdíjemelés lesz Magyarországon. Mi van ha az infláció nagyobb lesz 2022-ben ettől a 3%-tól? Ha a fogyasztói árak növekedésének adott évben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a tervezett szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.
A tanács szerint valamikor jövő év második negyedévében térhet vissza az infláció a jegybank által torelált 3 százalékos szint közelébe. Addig azonban hozzá kell szoknunk a 4-5 százalékos mutatókhoz. Ez két dolgot jelent a nyugdíjak szempontjából. Egyrészt idén az év végén - ahogy ebben a cikkben jeleztük - 5 százalékra emelkedhet az infláció, ami újabb nyugdíjkiegészítést tehet indokolttá. Az MNB kimondta az ítéletet: alultervezte a 2022-es nyugdíjemelést a kormány - mfor.hu. A törvényi előírások szerint a január és augusztusi mutató alapján állapítják meg a novemberben esedékes kompenzáció összegét. Ez az érték idén 4, 3 százalék volt (a nyugdíjas kosár szerint számolt mutató ennél alacsonyabb, 3, 9 százalékos volt), vagyis az idén év eleji 3 százalékos emelést, továbbá a júniusban egyszer már végrehajtott, 0, 6 százalékos kiegészítést figyelembe véve további 0, 7 százalékos emelésre van kilátás. Csakhogy mint jeleztük, az év vége felé felgyorsul az infláció, így ha az év egészét figyeljük, akkor elégtelennek fog bizonyulni az első nyolchavi adatra alapozott döntés. Kérdés, hogy a kormány - előretekintve az őszi kilátásokra - figyelembe veszi majd a novemberi kiegészítés megállapításakor, vagy esetleg beépíti-e a különbözetet a januárban esedékes, újabb 3 százalékos rendes nyugdíjemelésbe?
A nyugdíjasok életszínvonala az utóbbi tíz évben lényegében stagnált, és Molnár László szerint 2022-ben sem lesz ez másképp. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint ugyanis a jövőre tervezett 3 százalékos nyugdíjemelés mellett is tovább mélyül a bérek és az ellátások közötti szakadék, akkor is, ha az idősek kétheti pluszellátást és nyugdíjprémiumot is kapnak. Hivatalos: ennyivel emelkedik a nyugdíj 2022-ben. (Utóbbi akkor jár, ha a GDP-növekedés meghaladja a 3, 5 százalékot – a kormány 5-6 százalékos többlettel számol. ) Az aktuális emelés és a rendszerbe magasabb ellátással belépők hatására várhatóan 153 ezer forint körül alakul az átlagnyugdíj jövőre. De ha a számok mögé nézünk, örömre semmi ok. Magyarországon 2 millió 28 ezer 758 öregségi nyugdíjas volt 2020-ban. Közadatigénylés és írásbeli kérdésekre adott válaszok alapján kiderült, átlag alatti ellátásból, vagyis 150 ezer forintnál kisebb összegből 1 millió 218 ezer 695 idős ember élt. Ezekkel az adatokkal számolva a legalacsonyabb ellátásban részesülők havi nyugdíja 855 forinttal emelkedik jövőre, a 150 ezer forintból élők 4500 forinttal kapnak majd többet havonta - olvasható a lapban.
Kategória: Miből élünk? 2021. 06. 28. 06:48 A 2022. évi januári nyugdíjemelés eldőlt akkor, mikor Varga Mihály miniszter benyújtotta a 2022. évi költségvetési törvény javaslatát a Parlamentnek. Ennek értelmében jövőre is az infláció – jelenleg becsült – mértékével emelkedik a nyugdíjasok juttatása. Mivel a törvény szövege 3%-os pénzromlással számol, így ekkora, vagyis három százalékos nyugdíjemelésre készülhetnek az érintettek 2022 januárban. A ProfitLine cikke. Mitől függ hogy hány százalékkal emelkedik a nyugdíj egy adott év januárjában, így 2022-ben is? Az adott év (esetünkben ez a 2022-es évet jelenti, hiszen cikkünkben a következő évi nyugdíjemelést taglaljuk) január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni - rendelkezik a törvény (1997. évi LXXXI. Nyugdíjemelés 2022-ben. tv. 62. paragrafusa).