Sárga villamos Komár László SÁRGA VILLAMOS Sárga villamos, négyes, vagy hatos. Kattog a síneken, érzem a szívemen, szerelmes vagyok Végig a Körúton, míg vele utazom, csak rád gondolok. Fények gyúlnak mindenhol Pesten és Budán, A villamos is alszik már, álmában csenget talán. Emberek sietnek, egy kicsit mérgesek, ha késik a villamos. szóló.............................................. Csillogó síneken száguld a szerelem, hozzád indulok. Sorfalat állnak, a körúti házak, ha köztük elrobog. Budán vagy pesten dalszöveg. Hétre ma várom, és harmonikázom, így szóltak a régi dalok. Velünk élsz régen, imádunk téged, sárga villamos. kapcsolódó videók kapcsolódó dalok Komár László: Húsz év múlva Nem szól a dal, szomorú, csendes este van, Most még mind itt vagyunk, de senki nem szól, hallgatunk. Az éj is csendesebb, gyertek, üljünk közelebb, Ez a búcsúéjszakánk, szóljon a dal h tovább a dalszöveghez 83288 Komár László: No Miss Fontos nyelv az angol, rájöttem magamtól, S kerestem egy jó tanárt. Gyakorlom is szépen, háromszor egy héten, Az "I am"-et és a "You are"-t. Az órát kedvvel töltöm, mert kedves a tan 56538 Komár László: Mambo Itáliánó Oly tündöklő a déli nyár, Az éjben peng egy szál gitár, Ott most egy kedves könnyű dallam jár, A pesti utca fújja már: Hej, Mambó, Mambó Italiánó, Új ritmus, pezsgő és muzsi 32957 Komár László: Fiam 1.
Elhagyjuk-e a komfortzónánkat? Sophie-nak az élet úgy hozta, hogy egy hatéves budai kitérő után a munkahelye ma már Pesten van, nekem viszont át kell járnom mindennap Budáról. A pesti oldal az életem mindennapi részévé vált, lassan több időt töltök Pesten, mint Budán. Ott dolgozom, oda járok szórakozni, sok ismerősöm lakik arrafelé. Amennyire különbözött nekem régebben a két városrész, annyira olvadt egybe mára. A sok negatív sztereotípia, amivel szembesültem ismerősök által, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nagyon meg akartam tudni, milyen a pesti élet. Ehhez mindig egyre többet jártam át a másik oldalra. Budán vagy pesten dalszöveg 3. Budán lakni világnézet! – mondja Márai, és igen, igaza van. Nincs jogom megkérdőjelezni a szavát, és tősgyökeres budaiként, lehet, nem is szeretném? De – mert mindig van egy de – én azt mondom, Budapesten lakni világnézet. Mindkét városrészben körbevesz a hangulat, az, ami semmivel nem téveszthető össze.
Tagadhatatlanul más Budán és más Pesten lakni. Az illatok, az emberek, a boltok, az utcák – minden más. Én Budán születtem, ott nőttem fel, a VOUS hírszerkesztője, Sophie viszont Pest belvárosát nem hagyta el sok-sok éven át. Budán lakni világnézet. És Pesten? Budán születtem, itt nőttem fel. A budai utcák várnak éjjel kettőkor, amikor átsuhanok a pesti éjszakából az Erzsébet hídon a hetes buszon ülve. A legszebb kapuk előtt haladok el nap mint nap, amiket szinte kivétel nélkül előkert választ el a sétáló emberektől. Pesten nem szoktam sétálni. Bár naponta járok át Pestre, de a séta az nem megy a másik oldalon. Ha el akarok szakadni a város zajától, egyszerűen csak felszállok egy buszra, és elmegyek a XI. kerület egy rejtett, de gyönyörű parkjába, ahol mintha megállt volna az idő. Ezektől a kis parkoktól válik Buda egy kicsit "vidékivé". Mivel itt lakom, nem vágyom elhagyni a város határát, hiszen megkapom ugyanazt az érzést. Zeneszöveg.hu. Erről gondolkodik teljesen máshogy a pesti lány, Sophie. Hírszerkesztőnk most a Jászai Mari tér környékén lakik, ami neki már szinte vidék.
Ráskay Lea: Szent Margit legendája Erős fogadással megfogadta IV. Béla király, hogy ha Isten még egyszer országába visszavezeti, és népét ismét felemeli, egyetlen lányát neki ajánlja, apácának nevelteti. Fogadásáról nem is feledkezett meg, és amikor egyetlen leánya, a kicsi Margit a tizedik évét betöltötte, bizony kolostorba küldte. Ott nevelkedett a király egyetlen leánya, távol az édesanyja jó szavától, távol a díszes és kényelmes palotától. Ahogy nőtt, növekedett, egyre inkább távolodott a világi hiúságtól, és közeledett az egyházi tanításokhoz. Az apácák klastromában élt a Nyulak szigetén, amelyet később róla Margitszigetnek neveztek el.... Híre járt a közeli országokban, de még a távoli tartományokban is, hogy van Béla királynak egy szépséges szép lánya, s egymás után érkeztek a kérők Magyarországra. Megkérte Margitot a cseh király őfelsége, s megkérték sokan mások is, de ő annyira utálta a világi hiúságokat és gyönyörűségeket, hogy hallani sem akart házasságról. Messze földről jöttek szerzetesek és apácák, de jöttek nagy nemes özvegyasszonyok, nagy uraknak és fejedelmeknek feleségei is, hogy a királykisasszony szent életében gyönyörködjenek.
A legenda 1510 -es változatának egyik oldala A Margit-legenda magyar nyelven írt legenda, amely IV. Béla magyar király lánya, Árpád-házi Szent Margit (1242–1270) Domonkos-rendi apáca kolostori életéről, csodatételeiről szól, valamint róla szóló vallomásokat tartalmaz. Ismeretlen időben keletkezett, ismeretlen szerzőtől származik és két latin nyelvű forrás nyomán készült. Az egyik forrás az ún. Legenda vetus, a Margitról szóló legendák közül a legrégebbi, amelyet vélhetően Marcellus, Margit gyóntatója és lelki vezetője, a magyar domonkosok rendfőnöke írt nem sokkal Margit halálát követően, feltehetően kanonizációs céllal. A másik forrás az a jegyzőkönyv, ami az 1276-ban Margit életéről tartott második szentségvizsgálat során tett tanúvallomásokat tartalmazza. A kutatók többsége szerint a legendát valószínűleg a 13. század végén írták meg eredetileg latin nyelven, s ennek magyarra fordításából alakulhatott ki – többszöri átdolgozást, stilisztikai javítást követően – a 14. század végére a jelenleg ismert szöveg.
nemzetközi legendairodalommal is, annak egyetlen magyar nyelvű tagja. A Margit-legenda két fő forrásból készült. Vezérforrásként Margit legrégibb, nem sokkal halála után keletkezett latin nyelvű legendáját (az ún. Legenda vetust) követi. Ez a legenda finom stílusdíszítéssel – elsősorban a középkori latinban divatos rímes prózával – ábrázolja időrend szerint Margit aszketikus életét, erényeit és csodatételeit. Kanonizációs céllal írta valószínűen a legendában is többször említett Marcellus, a magyar domonkosok rendfőnöke, Margit gyóntatója és lelki vezetője, felhasználva egy előzetes szentségvizsgálat anyagát is. Szövegének egyetlen példányát, amely nem egészen azonos a mi szerzőnk által használt változattal, hanem például sokhelyt rövidebb, Bolognában találták meg egy kódexbe bemásolva 1931-ben. Néhány apróbb kihagyott helyet visszaállíthatunk a Legenda vetus ból készült változatok (pl. Borselli, Ransanus latin nyelvű, a Jorg Valder fordította, valamint a svájci Töss kolostorában írt német nyelvű legendák) segítségével, így némileg pontosíthatjuk a magyar legenda forrását.