Zöld város kialakítása Vértó és környéke akcióterületen A Kedvezményezett neve: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Konzorciumi partner: Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft. A projekt címe: A szerződött támogatás összege: bruttó 653. 000. 000 Ft A támogatás mértéke (%-ban): 100% A projekt tartalmának bemutatása: A projekt legfőbb célkitűzése a zöldterület revitalizációja, komplex, fenntartható fejlesztése a helyben élők életminőségének javítása érdekében, az akcióterületen már elérhető funkciók minőségének javításával és új funkciók kialakításával. Crazy Jump trambulinpark – Egy őrülten jó hely. A célhoz illeszkedve kiemelt tevékenység a nagyobb zöldfelületek rehabilitációja, ezzel párhuzamosan a leromlott állapotú rekreációs területek komplex megújítása. A zöldfelületi beavatkozások a fenntartható, minőségi életkörnyezet megteremtéséhez járulnak hozzá, míg a rekreációs területeket érintő tevékenységek a családok és a fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez teremtik meg a kedvező feltételeket a Vértó környékén. Vértó és környéke akcióterület alatt a Csáky József u.
Megnyitott a Crazy Jump trambulinpark! Örömmel osztjuk meg veletek a hírt, hogy a napokban megnyílt legújabb üzletünk a Crazy Jump trambulinpark! Ha szeretnétek önfeledten szórakozni a családdal, vagy kitombolni magatokból a hétköznapok feszültségét, mindenképp próbáljátok ki! Mielőtt elindulnátok, foglaljatok időpontot, mert csak úgy garantált a belépés! Részletek: Ezeket is olvasd el! A szuperhősök csak rád várnak a PEPCO-ban! Nagy húsvéti játékvásár a REGIO Játékban! Áprilisi akciós ajánlatok a Fressnapf-ban!
Bálna program Látjátok? Teli vagyunk ötletekkel, meglepetésekkel... Vajon még bálna programot is kínálunk nektek? Kattintsatok ide és meglátjátok! PROGRAMOK A fenti linkre kattintva megtalálod az összes adatbázisunkban szereplő programot. Válogass kedvedre!
Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket. 1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt. Szent Erzsébet sírja a marburgi székesegyházban Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Emléknapját a római naptár november 17-ére tette, hazánkban november 19-én ünnepeljük. Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Leizen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása (1863 előtt, Magyar Nemzeti Galéria) Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda.
"Tudom-tudom! " – nyújtogatta kezét egy kis cigánylány. "Erzsike lement a kapuba a koldusokhoz, és rózsák visszaváltoztak kenyérré. " Mert szép a rózsa, de szegényeknek enni kell! /Karthauzi névtelen. Dicsőséges Szent Erzsébet asszonnak innepéről. Holnap Könyvkiadó, Bp. 2000. 40-41pp. / A béna nő gyógyulása (40. ) A mainzi egyházmegyéhez tartozó Biedenkopfból való harminc évesnél idősebb Aba testének csaknem minden tagja megbénult. Három éven át volt béna, és gyakran ágyából is csak nagy küszködéssel tudott felkelni, és még a legnagyobb erőfeszítés árán is olyan lassan járt, harminc lépésnyi távolság megtétele közben reszkető tagokkal kétszer vagy háromszor is megpihent. Fél évig kenyeret sem tudott enni. Gyakran annyira beteg volt, hogy papot kért. Gyónással és áldozással készült a halálra. Akkor Boldog Erzsébet segítségét kérte, megfogadva hogy adományokkal fölkeresi a sírját. Arra a kérdésre, hogy mely szavakkal, így válaszolt: "Így imádkoztam: szent úrnő, imádkozzál a lelkemért és a testemért. "
Árpád-házi Szent Erzsébet élete Szent Erzsébet 1207 július 7. -én született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel. ) Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.
2000-ben a rend tárgyalásokat kezdett Komárom-Esztergom Megyei önkormányzattal az iskola átadásáról. A megállapodás eredményeként 2001 szeptember 1-vel kezdte meg működését az egyházi fenntartású Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola. A fenntartóváltás több kolléga számára nem volt vállalható, a nevelőtestület és a technikai dolgozók harmada elhagyta az intézményt. Az első éveket a régi és az új kettőssége jellemezte. A kimenő, még önkormányzati beiskolázású osztályok etikát tanultak, a lelki nevelésben nem vettek részt; az újonnan beiskolázott évfolyamokkal megkezdték ezt a feladatot: a hittanoktatást, az osztálymisék, lelkigyakorlatok szervezését. Ez a kettősség a 2003/04-es tanév végéig tartott, ekkor ballagtak el az utolsó önkormányzati beiskolázású osztályok. A rend és az iskola nevelőtestülete a fenntartóváltás pillanatától dolgozott a képzési kínálat további bővítésén. Az Irgalmas nővérek a háború előtt óvodát, elemi és polgári leányiskolát, tanítóképzőt, leánygimnáziumot tartottak fenn, növendékeik létszáma megközelítette az 1100-at.
1190-1217) udvarába, Eisenachba küldte gyermekét. A hercegnő mindössze 14 esztendős volt, mikor egybekelt Türingia örökösével, Lajos és Erzsébet házassága azonban – a feljegyzések szerint – boldog és harmonikus lett, az évek során a párnak három gyermeke is született. Mindennek dacára a rokonság mégsem volt elégedett a hercegnővel, mivel II. András leánya egyfelől nem volt hajlandó alávetni magát az udvari etikettnek, másfelől pedig szokatlanul buzgó vallásosságról tett tanúbizonyságot – például vezeklőövet hordott, és a kor szerzetesi szokásai szerint ostorozta magát –, ami számos karitatív intézkedésben is megnyilvánult. Erzsébet IV. Lajos őrgróf uralkodása alatt számos kórházat alapított, ahol gyakorta személyesen is kivette a részét a gyógyításból, miután pedig férje 1225-ben – II. Frigyes császár (ur. 1220-1250) hűbéreseként – keresztes hadjáratra vonult a Szentföldre, és ő vette át az államocska irányítását, hatalmát is a szegények érdekében használta fel. A hercegnő éhínség idején kinyittatta az uralkodói éléskamrákat, télire pedig mindazokat befogadta palotájába, akik fedél nélkül maradtak; ezt a határtalan adakozást természetesen a türingiai őrgróf fivérei – Konrád és Raspe Henrik – és a család tagjai nem tűrték szó
Árpád-házi Szent Margit Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 9730 Kőszeg, Várkör 34.