A házigazda Spanyolország válogatottja 29-13-ra legyőzte Argentínát a női kézilabda-világbajnokság első mérkőzésén, szerda este Torreviejában. A kilencedik percben egymás után kétszer voltak eredményesek a hazaiak, ezt kivéve azonban az egész első félidőben, és a második felvonás elején is felváltva estek a gólok. A meccs a 34. Női kézilabda-vb: egy félidő jutott az argentinoknak - Infostart.hu. perc után dőlt el, mivel az előző vb-n ezüstérmes spanyolok ezt követően 17 gólt dobtak és csupán egyet kaptak. A meccs legjobbjának a spanyolok kapusát, Silvia Navarrót választották, aki bravúros védései mellett egy góllal is hozzájárult a sikerhez. A hazaiak keretében történt egy lényeges változás közvetlenül a torna rajtja előtt: Lara González kedden ujjtörés miatt kikerült a keretből, a helyére pedig Mireya González, az Érd, a Győr és a Siófok korábbi légiósa került. A magyar válogatott csütörtökön 20. 30-tól Szlovákia ellen kezdi meg szereplését az E csoportban, Llíriában, majd szombaton Csehországgal, jövő hétfőn pedig Németországgal játszik. A csoportok első három helyezettje kerül a középdöntőbe.
Eredmény, csoportkör, 1. forduló, H csoport (Torrevieja): Spanyolország-Argentína 29-13 (11-10) csütörtökön játsszák: Ausztria-Kína 18. 00 Nyitókép: Dziurek/Getty Images
Máthé Dominik a legutóbbi Kézivezérlés podcastban amatőr hibákról mesélt a januári budapesti kézilabda Eb kapcsán. Olyanokról, amelyek bármelyike vezethetett a kieséshez, a kudarcot érő 15. helyhez. Lapunk azzal a céllal kereste meg Juhász István kézilabda-mesteredzőt, hogy fejtse ki véleményét az elhangzottakról. A szakmai bizottság elnöke elhárította a konkrét választ, mondván az MKSZ elnöksége nemrég a klubok és a válogatottak közti együttműködés, a válogatottak munkájának vizsgálatával bízta meg, és annak lezártáig nem kíván állást foglalni. Bánhidi és Bodó extraklasszisok, de még őket is kellett volna fiatalon dinamikában fejleszteni | 24.hu. Ugyanakkor kifejtette gondolatait Máthé felvetésének egy másik aspektusáról, mert az túlmutat az Eb-n történteken, sőt a sportág honi problémáin is. Máthé Dominik az elmúlt két évben a norvég Elverum Handballnál szerzett tapasztalatai alapján arról mesélt nemrég, hogy "a norvég és a magyar erőnléti edzések között elég nagy a különbség, nagy lemaradással jöttem ide. Az erőnléti edzőm 16 éves fia például 120 kilóval nyom fekve és 160 kilóval guggol.
Érdekes, hogy az amerikai olimpikonok felkészítésével foglakozó NSCA intézet 2009-es álláspontja szerint "a kondicionálásnak és ebben az erőfejlesztésnek nincs alsó korhatára. Az azonban fontos, hogy a gyermek mentális érettsége lehetővé tegye az edző utasításának betartását és a gyakorlatok szabályos végrehajtását. Ez gyakran egybeesik a szervezett sportolás kezdetével, így a fent említett feltétel teljesülése esetén akár 6–7 éves korban is el lehet kezdeni a technikai végrehajtásra fókuszáló, edzéséletkornak megfelelő erőfejlesztést. Noi kezilabda vbulletin. " Ugyanakkor tény, az egyén érési korának, sebességének megfelelően a pubertáskor 4–7 éve alatt lehet a leghatékonyabban a felnőtt sporthoz elengedhetetlen vázizomzatot megalapozni, majd felépíteni. A sportolók teljes mértékű felkészítése majd annyi idő, mint amennyit a felnőttkorban eltölt az adott sporttevékenységgel. Ebből adódóan nem szabad a fiatalok felkészítését elkapkodni. Erről egy középkori hadvezér idézete jut eszembe, miszerint "a gyorsaság szükséges, a sietség káros".
A kemény feladat az, ha egy vékonydongájú, de tehetséges ifiből építesz a felnőttsportba lépés pillanatára minden értelemben – kondicionálisan, taktikailag és mentálisan is – kész játékost. Akit 20–21 évesen azonnal be tudsz tenni a Veszprémbe, a Szegedbe, vagy éppen a Győrbe. Ilyet valóban nem látunk. Ez a tudáshiány adódhat abból, hogy 1997–2017 között a Testnevelési Egyetemen megszűnt a levelező szakedzői képzés, ennek okán az aktív élsportolók két generációja is más hivatás után nézett, kiesett a rendszerből, a bent maradt kevesek pedig jobb híján a TE helyére lépő OKJ-s vagy szövetségi gyorstalpalókon sajátíthatta el a szakmát? Noi kezilabda v.o. A Testnevelési Egyetem szakedzői képzésének húszéves kimaradása szemmel láthatóan mély nyomokat hagyott, a hiánya még sokáig éreztetni fogja hatását a magyar sportban. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A Szólíts a neveden rendezője megint a kamaszkor iszonyú intenzív út- és önkereséséről mesél: a düh is forróbb, nem csak a szerelem, és a bicskanyitogató viselkedés mögött érzékeny lelkek dideregnek. Akik mi vagyunk, pilotkritika. Egyszer valaki azzal a némiképp leegyszerűsítésnek hangzó, de ezzel együtt is találó megállapítást tette nekem, hogy az összes történet, amit megéri elmesélni, lényegében két csoport valamelyikébe sorolható be: vagy arról szól, hogy egy emberrel az életében egyszer csak történik valami krízishelyzet, amit meg kell oldania, vagy pedig arról, hogy egy fiatal ember felnőtté válik. Akik mi vagyunk sorozat. (Ami egyébként gyakorlatilag ugyanaz, mert hát mi más a felnőtté válás, mint egy furcsa krízishelyzet? ) Akárhogy is, a kamaszkor megéneklése sosem fog kikopni a filmekből, sorozatokból, regényekből, mint ahogy nekünk, laikus civileknek is a tinédzserkorunkból származnak a legjobb történeteink, naná, zajlik az élet, a felnőttek furák, néha egyenesen hülyék, a gyerekekhez már nincs közünk, a barátaink jelentik az élet alfáját és ómegáját, és nulla-huszonnégyben szerelmesek vagyunk, vagy legalábbis nulla-huszonnégyben kívánunk valakit.
Az Akik mi vagyunk ugyan nem emelkedik ki a szerző eddigi munkái közül, de Luca Guadagnino a korábbi filmjeiben látható, mindig remek környezetválasztását, kreatív zenehasználatát, kitűnő színészvezetését vagy az emberi kapcsolatok számtalan árnyalatának felfestését sikeresen alkalmazta a sorozat műfajában is. A sorozat az HBO GO kínálatában látható.
Első ránézésre olyannyira irritáló figurát hoz, hogy az embernek viszket a tenyere, ha csak rá néz erre a csenevész tagjait céltalanul dobáló, az elviselhetetlen kamaszság összes utálatosságát alapból is hozó, azt elkényeztetettséggel fokozó gyökérre – erős szavak, tudom, de tényleg iszonyú idegesítő karakterről van szó, akit nagyjából a Gucci Gang című méltán hírhedt sláger világából szalajtottak. Ám mindeközben végig érezzük, és az események előre haladtával egyértelműen ki is derül, hogy a seggfejség mögött rebbenő, magányos, hiperérzékeny lélek csapkod, mint ketrece falának újra és újra nekicsapódó madárfióka. Ha pedig hihetünk a nemzetközi sajtónak – amelynek képviselői több epizódot láthattak a sorozatból, mint a magyar kollégák – partnere, a Caitlint alakító Jordan Kristine Seamón még Grazernél is jobb, átható nézései már a pilotban is sejtetik erejét. Akik mi vagyunk · Film · Snitt. A felnőtt szerepekben leginkább Chloë Sevigny és Alice Braga, Fraser szülei kapnak érdemi filmidőt, ám ők minden igyekezetük ellenére sem tudnak olyan emlékezetesek lenni, mint a "gyerekek", nem csoda, hisz ez nem elsősorban az ő történetük.
A hangulatos olasz éjszakák erős atmoszférát teremtenek és kicsit eltávolítanak a katonaság pontosságra, fegyelmezettségre épülő rendjétől. A sorozat hangulatához szervesen hozzátartozik a kreatív zenehasználat. Mi is elviselhetetlenek voltunk tiniként, csak már elfelejtettük | 24.hu. Fraser fülében állandóan ott van a fülhallgató, zenét hallgat, amikor sétál, amikor otthon van, de akkor is, amikor valakivel beszélget. Így attól függően érzékeli környezetét, hogy éppen mennyire szól hangosan a zene, amely védelmet nyújt neki a külvilággal szemben. A történet előrehaladtával egyre komfortosabbá válik a fiú és ezzel egyenes arányban zene egyre inkább elhalkul vagy közösségi tevékenységgé válik a korábban magányos zenehallgatás. A szereplőgárda többségében kevésbé ismert, első szerepeikben látható huszonéves fiatalokból áll, egyedül Chloe Sevigny vagy az egyre több filmben látható Jack Dylan Grazer (az Az Eddie Kaspbrakja) neve lehet ismerős. Nagyon jó csapatot sikerült összeválogatni a készítőknek, az egyes karakterek között megfelelően működik a kémia, alakításaik pedig nem válnak, sok más tinédzsereket bemutató filmmel ellentétben, felszínessé vagy irritálóvá.
2017. február 16. | | Olvasási idő kb. 3 perc "Jó érzéseim vannak ezzel a filmmel kapcsolatban" – tolmácsoltam a gondolataimat Szentesinek, mielőtt megnéztem Enyedi Ildikó Testről és Lélekről című legújabb alkotását. A film nem okozott csalódást, meglepetést azonban annál inkább. Kormos Lili írása. Akik mi vagyunk • rész 1. évad 1. • TvProfil. – Volt egy téli vizsgaidőszak, amikor az volt a jutalmam vasárnap esténként a szorgos tanulással, jegyzeteléssel, aktív kávéfőzéssel töltött napok után, hogy megnéztem Tilla műsorát, aminek az éppen aktuális szériájában, ahogy ő fogalmazott "lázadókat" interjúvolt meg. Üveges szemmel, a másnapi számonkérés rémeitől kísértve ültem a tévé előtt, és hallgattam, ahogy Enyedi Ildikó a készülő filmjéről beszél, és már akkor elkezdett mocorogni bennem az érzés, hogy nekem ezt a filmet látni kell. Van ez így néha, hogy az ember már köldöktájról érzi egy alkotásról: kötődik hozzá. Erre nincs józan magyarázat, kicsit olyan, mint a szerelem. Miért épp ott, és akkor, miért épp az a két ember… Nem tudni.