Folyamatosan irtja az erdő állatait, főleg a rókákat. Nem él a természettel összhangban. Nem szereti az állatokat. A két kutyáját is csak azért tartja, hogy jelezzen, ha róka közeledik a portája felé. A mű jelentősége Fekete István méltán nagy sikerű meseregénye, a Vuk, megható történet a címadó kis rókakölyökről, aki nyolcadmagával látja meg a napvilágot. A gondos szülők, és a boldog család képe hamar szertefoszlik a vadász és kutyái miatt, s egyedül Vuk, a kis róka marad életben. Nagybátyja, Karak neveli fel, s tanítja meg az élet dolgaira. A harc köztük és a vadász között azonban sosem ér véget. Az író igen népszerű állatmeséje a kis róka felnőtté válásáról szól. A rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. Mindeközben megtanulja, hogy mit jelent a család, mit jelent az idősebbtől tanulni. Tüskevár olvasónapló fejezetenként | Life Fórum. Kik azok, akik segítik és kik hátráltatják cselekedetei során. Különböző tulajdonságokat, magatartástípusokat és viselkedési modelleket lát. A bátorsága mellé végül kellő tudást, sőt bölcsességet is szerez.
Csak egy baj van, már túl sok idő telt el tétlenségben, s a róka egyre közelebbről hallja a félelmetes hangokat. Egy biztos, itt nem maradhatnak. Az ember megtalálta a búvóhelyüket, s csak idő kérdése, hogy ártson is nekik. Kag ráparancsol Inyre, hogy egyenként vigye el a picinyeket egy biztonságos helyre, addig ő vigyáz a többire. De az is a kikötése, hogy az első Vuk legyen, a legéletrevalóbb! Iny engedelmeskedik, de sokára ér vissza, hogy vigye a második kölyköt, és már túl késő. A dobbanások már egészen közelről hallatszanak. Odaértek! A vadászok kint felhúzott puskával, az egyik kutya, Csufi, a tacskó pedig már bent a rókalyukban vadul csaholva, mindenre elszántan. Iny minden erejét összeszedve harcol a kutyával, marják egymást, ahol érik. Kag nem bírja nézni, és rátámad a kutyára. Élesen belémar, s a vonyítást meghallják a vadászok is. Leküldik hát Fickót is, nehogy a tacskónak baja essék. Látva, hogy Csufinak már nem sok esélye van az életben maradásra, Fickó előbb Iny, majd Kag életét oltja ki.
Online olvasónaplók, jellemzések, hangoskönyvek kötelező olvasmányokhoz. 2010. augusztus 22., vasárnap Mark Twain - Tom Sawyer kalandjai (olvasónapló) 11:57 | Bejegyezte: SuliHáló csoport | Bejegyzés szerkesztése Szerző: Mark Twain A mű címe: Tom Sawyer kalandjai Műfaj: ifjúsági regény Keletkezése: Mark Twain 1876-ban készült el a regénnyel. A könyvet gyemekkori élményei alapján írta.
1950 -től készítette akvarell - és olajfestményeit. 1956 -ban a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarához került, melynek 25 éven át volt tagja. 1957 -től szólistaként is szerepelt, 1959 -től pedig első fuvolistaként. Egyetemi diplomáját 1960 -ban kapta meg kitűnő, azaz "vörösdiploma" minősítéssel. 1961 -ben házasságot kötött a német származású Filler Éva látszerésszel, aki a gyermekük születése után a családnak szentelte életét. 1963 -ban született fia, ifjabb Vida Gábor neves szülész-nőgyógyász lett. Zenei pályafutása során a zenekar állandó tréfamestere volt. Egy ízben a hőségre hivatkozva előadás közben a lábát hideg vízben áztatta, és a fúvós szekció egész este kínban röhögött. Egy másik esetben az üres kezeit emelte fel a belépésre várva, és csak az utolsó pillanatban rántotta fel damillal a fuvolát, miközben halálra ijesztette a karmestert, hogy a hangszer nem fog időben megszólalni. 1977 -től főleg festészettel foglalkozott. A humor festészeti munkájában is szerepet kapott. Vida Gábor - Freskófestők | 65. Aukció aukció / 115 tétel. 1981 -ben mint fúvós korkedvezménnyel nyugdíjba ment.
könyvkiadó megbízásából készít mesekönyv illusztrációkat – Karácsonyi Padlásmesék 2007 Első kötet – Válogatás Andersen mesék 2010 – Karácsonyi Padlásmesék 2013 Második kötet Külföldön kiadott könyvek: Karácsonyi Padlásmesék / Első kötet/ Válogatás Andersen mesék – 2013. Csehország, Szlovákia, Litvánia, Kína – 2014. Lengyelország, Vietnam, Románia – 2003 Magyar Nemzeti Galéria – 2010 Hajdúnánási Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor vezetése – 2012- től Halásztelki Művésztelep, ahol minden évben részt vesz az évenként megrendezett öt napos művésztelep szervezésében lebonyolításában. Munkásságát országos és helyi médiumok teszik ismerté. / MKR, Duna Tv/ Tudását, festőművészi tapasztalatait szívesen osztja meg tanítványaival. Legújabb munkái 3 dimenzióban készülnek. Ezen képek térhatása speciális vörös-cián színű szemüveggel látható. Kiállításaim: 1974. Budapest 1980. Anglia 1983. Anglia 1986. Anglia 1992. Vida Gábor - ács, asztalos, gipszkarton szerelés - Szigetszentmiklós. Svájc 1996. Kobe 1997. Oszaka, Tokió 1997. New Orleans 2000. Florida, Kobe, Yokohama 2000.
1963. február 14-én születtem Budapesten, felmenőim között orvos nem található, viszont számos művész és kétkezi ember volt családomban. Édesapám fuvolaművész, festő, rajzoló, szobrász, aranyműves, ezermester és zseni volt, sajnos már nincsen velünk, Édesanyám látszerészként dolgozott, majd megszületésem után otthon maradt, a családunknak szentelve az életét. Általános iskolába a Labda utcába jártam, a gimnáziumot a Trefortban (akkoriban Ságvárinak nevezték) végeztem el. Ennek kapcsán szeretném kiemelni azokat a tanáraimat, akiknek kisiskolás koromtól indulva köszönhetem, hogy az lettem, aki vagyok. Nyilván lesznek, akiket kifelejtek, ezért elnézésüket kérem. Tehát: Poócs Rezsőné, Szilvágyi Hermanné, Szondi Györgyné az általános iskolából, valamint Kozocsa Sándorné, Vörös Lászlóné, Ujj János a gimnáziumi éveimből. El nem múló hála és köszönet Nekik. Vida Gábor (festő) - Wikiwand. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemre 1981-ben vettek fel, 1987-ben végeztem. Első munkahelyem a Csepeli Kórház volt (osztályvezető: Dr. Puskás Ernő Főorvos Úr), ahol bekerültem a mindennapi szülészeti-nőgyógyászati ellátás fősodrába, sokat tapasztaltam minden szempontból, szakmailag, emberileg egyaránt.