A népszokások a magyar nép hagyomány világának éves szinten ismétlődő szokásai. Az év időszakai, azaz a tél, a tavasz, a nyár, az ősz jeles és ismert ünnep napjai szerint. Valamint az élet nagy ünnepeihez, munkáihoz kapcsolódó események, mint a születés és keresztelés, az esküvő és lakodalom, a halál és temetés, illetve a szántás-vetés-aratás, a szüret, az állattartás és az építkezés. A Naptári évhez fűződő magyar népszokások Tavaszi Népszokások 1. Magyar nepszokasok hagyomanyok. Tavaszi Napéjegyenlőség -- Március 21. -- Március 21. a Tavaszi Napéjegyenlőség napja, Villő tavaszistennő ünnepnapja, a tavasz kezdete, az asztrológia év kezdete, az újjászületés ünnepe. Március 21-én teljes az egyensúly a nappal és az éjszaka, a külső és belső világ, férfi és nő között. Ezt az egyensúlyt a Kárpát-medencében a Víz Úrnője hozza el nekünk. A víz - az Istennő vére - éltet minket, táplálja a földeket, az elvetett magokat és tisztít. -- Az ősi magyar természet vallásunkban a tavaszi napéjegyenlőség napjához és az azt követő időszakhoz a kikelet, a virágzás, az új élet kezdete köthető.
Egyre több pár választja szerelmük megszentesítéséhez a táltos eskövőt, ősi magyar szokás szerint. Esküvő Szer leírása II. Az esküvői szertartás szövege Tátos: Itt állunk Urunk színe előtt. Abban a lelkes, lélekkel telített világban, mely az idők kezdete óta hirdeti Teremtő Istenünk végtelen bölcsességét. Az idők kezdete óta őrzi és tanítja törvényeit. Újévi babonák: Szerelem, párválasztás A régi korok leányai számtalan praktikát képesek voltak kieszelni leendő férjük kilétének leleplezésére. Lássunk néhányat ezek közül: -Házilag készített gombóc tésztájába cetliket gyúrtak, amire előzőleg a férjként szóba jöhető férfiak nevét írták. Jan. Kategória:Magyar népszokások – Wikipédia. első napja, vagy karácsony nyolcada. A január elsejei évkezdés azonban hosszú történeti fejlődés eredményeként jött létre, s hazánkban is csak néhány évszázad óta kezdődik ezen a napon az év. Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett; az ázsiai rokon népeknél – szinte napjainkig – tavaszi vagy őszi évkezdést találunk.
Minden természetvallás megünnepli ezt a napot, amikor a Természet felébred hosszú téli álmából, a Föld újra termékennyé válik - elkezdődhet a vetés, az ültetés, kihajtanak az õsszel földbe rejtett magok. Ami most éled, annak gyümölcsét élvezhetjük később. -- Népszokásaink őrzik Villő Istennő emlékét. Villő, haját virágokkal és zöld ágakkal, testét kagylókkal díszítő tündérleány, aki elhozza a tavaszt. Villő Istennő jelenik meg a villőzés alkalmával házról házra hordott, szalagokkal vagy festett tojásokkal díszített villőágban, amely elhozza a tavaszt, miután a kiszebabával kidobták a telet a vízbe. Vízben cserél helyet a két Istennő, vízben tűnik el az egyik és vízből emelkedik ki a másik, aki figyelmünket belülről ismét a külső világba irányítja. Hagyományőrzés és népszokások óvása a 21. században. A téli, lecsendesült időszakban befelé figyeltünk, szembenéztünk lelkünk mély kútjába elrejtett érzéseinkkel, azokat magunkhoz öleltük, megértettük mit üzennek nekünk és most itt az ideje, hogy velük új teremtésbe kezdjünk. -- Mielőtt Villő áldásával növekedni kezdenek elvetett magjaink hívjuk az Ő ajándékának, a víznek a megtisztító erejét tisztítson meg minket, gyógyítsa érzelmeinket.
Szomszédaink ezt a bábut egyaránt tekinthették a halál vagy a tél megszemélyesítésének. -- Hazánkban szintén mágikus rítusnak tartották a kiszehajtást, a hozzá fűződő ének azonban inkább tréfás jellegű, s arra utal, hogy vége a böjtnek, kiviszik a böjti ételeket, és behozzák újra a zsíros ételeket, a sonkát: "Haj, ki kisze, haj! Jöjj be, sódar, jöjj.! ". A Nyitra-vidéki magyar falvakban a kisze hajtása után következett a villőzés. A leányok feldíszített fűzfaágakkal jártak házról házra, itt tehát a szokás közvetetten a tél kivitelére, a tavasz behozatalára is utalt. 3. Húsvét -- Március-Április -- Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást falu és város a mai napig gyakorolja, népszerűségük nem látszik csökkenni. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték le a leányokat, ma már falun is szagos vízzel locsolnak. A locsolás helyett néhány észak- és nyugat-magyarországi faluban húsvétkor vesszőzést találunk. Népszokások – Wikipédia. A locsolás és a vesszőzés egyaránt a jelképes termékenyítést és a rituális megtisztítást célozza.
Én is végzek hagyományőrző tevékenységet, nagyon fontosnak tartom, hogy a hétköznapok szürkeségében figyelmet szenteljünk a régi szép szokások óvásának! Gondoljunk csak bele, hogy mi történne, ha egyik pillanatról a másikra, eltűnnének hagyományaink! Ha gyermekeink már nem tudnák, hogy farsangkor be kell öltözni és fánkot kell sütni, vagy, hogy a lányokat meg kell locsolni húsvétkor, hogy el ne hervadjanak. Azt gondolom, ezeket a népszokásokat nagyon fontos már gyerekkorban megtanulnunk, mert ekkor tudjuk igazán értékelni, az életünkbe beépíteni. Ha kialakul egyfajta kötődés a szokással, később még jobban felértékelődik, és szeretettel, megbecsüléssel adjuk majd tovább leszármazottjainknak hagyományainkat. A hagyományőrzést így tehát én is gyermekeknek tanítom. Nagyon lelkes közönség szerencsére, fogékonyak mindenre. Nem csak arra, hogy mit kell ilyen esetekkor csinálni, de arra is, hogy honnan származik, miből ered a hagyomány. Szeretném, ha majdan a gyerekeim is tudnák, mit jelentenek a népszokások, és majd az ő gyerekeik is ismernék őket később.
Újévkor az ebédre főzött savanyú malacaprólék-leves, káposztaleves, savanykás, pikáns ízével kicsit segített a szilveszteri másnaposságon, de szokás lencse-, bab- és csirkelevest is készíteni. A főétel azonban újévkor a malac, amely ormányával felénk túrja az új esztendő szerencséjét. "Kívánok és sok minden jót az új esztendőre, Földig lógjon Januárban le a tehén tő ne fogyjon kolbászból a kamra Februárra, Minden asszony kerekedjen Március havá, szebbet, mint tavaly! Ürítem a poharamat, nem teszek én fogadalmat, Az ördöggel cimborál, ki nekem prédikál. Adjon Isten bort, búzát, barackot Adjon Isten bort, búzát, barackot, tarka farkú malacot, csutoránknak feneket, szekerünknek kereket, kereshessünk eleget!
Ez az ősi szokás bújik meg ma is a húsvéti locsolkodás mögött, a régen minden bizonnyal tavaszi napfordulóhoz kötődő szokás a kereszténység hatására kapcsolódott össze a húsvét ünneplésével. A tavaszi napforduló Úrnője jelenik meg Gyümölcsoltó Boldog Asszonyunk alakjában is. Ő a termékenységet és a növekedést segítő Istennő, megérinti, beoltja a gyümölcsfákat és azok termést hoznak, gyümölcsöt érlelnek érintése nyomán. Gyümölcsöltó Boldogasszonyunk növekedésre indítja a mezőt, visszahozza a fecskéket és gólyákat, sőt tiszteletére a hal is felveti magát a vízben. 2. Virág Vasárnap -- Márciús-Április -- A Virág Vasárnap hagyományát a Biblia is elmondja, hogy Jézust utolsó útja Jeruzsálembe vezette. A nép örömujjongása közt vonult be a városba, pálmaágakat, virágokat hintettek a lába elé. Innen a virágvasárnap elnevezés. -- Hazánkban virágvasárnapi szokás volt a kiszehajtás. Néhány palóc faluban még az 1950-es években élt a szokás. Lényege: egy női ruhába öltöztetett szalmabábut körülhordtak, majd elpusztították, vízbe dobták, vagy elégették.
Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Itt állíthatod be, hogy a nap mely időpontjaiban szeretnél a Hírstarttól hírfigyelő levelet kapni a figyelt szavak vagy címkék alapján meghatározott témájú legfrissebb hírekkel. Ha az értesítési időpontokat megelőző időszakban nem szerepelt a feltételeknek megfelelő hír a Hírstarton, akkor nem küldünk feleslegesen üres levelet.
Lőrincz Gusztáv, a település polgármestere az MTI tudósítójának elmondta, csütörtöktől szombatig körülbelül 1400-an lépték át a határt, közülük mintegy hétszáz emberért szinte azonnal megérkeztek rokonaik, hogy elvigyék őket. A helyi közösség mindenben segíti a menekülőket, elszállásolják és ellátják őket meleg étellel, kezelik a beérkező adományokat - tette hozzá. Szavai szerint érkeztek felajánlások Székesfehérvárról és Budapestről is, a mikrobuszokból és a kisebb teherautókból folyamatosan pakolják ki az élelmiszereket és a meleg ruházatot. Adományok és menekültek Beregsuránynál - galéria - Infostart.hu. Az iskola tornatermében ötvenkét fekvőhelyet alakított ki a Magyar Vöröskereszt és az önkormányzat, a rászorulóknak takarókat, paplanokat és lepedőket, a gyerekek számára pedig gyerekágyakat biztosítanak.
Legkésőbb hétfő reggel megnyílik mind az öt közúti átkelőhely a magyar–ukrán határon. A magyarok karanténkötelezettség nélkül utazhatnak be Ukrajnába. A határátkelők teljes megnyitását Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be csütörtökön Kijevben az ukrán külügyminiszterrel, Dmitro Kulebával tartott közös sajtótájékoztatón. A két miniszter azt követően beszélt újságírók előtt, hogy hét év kihagyás után ismét ülést tartott a magyar–ukrán gazdasági együttműködéssel foglalkozó kormányközi vegyes bizottság. A sajtótájékoztató MTI kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta, hogy a határátkelők a jelenlegi utazási szabályok fenntartása mellett nyílnak meg. Index - Belföld - Féltjük a férjeinket, rettegünk a fiaink miatt – helyszíni riport Kárpátaljáról. Kiemelte, hogy azért fontos ez, mert jelenleg az egyetlen nyitva tartó átkelőnél, Záhony és Csap között hosszú várokozás tapasztalható, és Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökének külön kérése és kezdeményezése volt Budapest felé a többi átkelő megnyitása is, amiről sikerült megállapodni az ukrán féllel.
Belső migránsok és magyar dilemmák Miközben a debreceni és nyíregyházi egyházmegyéből, és persze Magyarországról sokfelől érkezik a többtonnányi segélyszállítmány, a kinti magyarok pedig teljes gőzzel a menekülteket segítik, a félelmek egyre erősödnek a kárpátaljai magyarokban is. Minden településről, ahol megfordultunk három nap alatt, tucatnyi család hagyta el az országot. Elsősorban fiatalok. Vannak, akik a teljes családot magukkal viszik, máshol csak a férfiak mennek át Magyarországra. A katonai behívókat elkezdték kikézbesíteni, a legtöbb magyar férfi pedig nem szeretne harcolni. Féltjük a férjeinket, rettegünk a fiainkért – mondják a helyi asszonyok. Beregszászi plakát: Megszállók, húzzatok ki Ukrajnából! Magyar ukrán határátkelők. Fotó: Varró Szilvia Az emberek nem pusztán a katonaságtól tartanak. A benzinfogyasztást limitálták, az árak 30-40-50 százalékkal ugrottak fel, a búzát nem merik elvetni, mert nem tudják, mi jön. – De ha nem vetünk most, mit fogunk enni? – dilemmázik az egyik férfi. A csirketartás leállt a környéken, mert sokan elmentek, a szóját és a tápot nem tudják behozni.