BAJ VAN A KEREKEDDEL? +36 30 678 3175 1184 BUDAPEST VASLEMEZ UTCA 7. Nyitvatartás: H-P, 8-17 óráig MEGÜTÖTTED? Rázza a kormányt, karosszériát? Elhúz? Ereszt? Akkor valószínűleg elgörbült a felnid. Van rá megoldásunk! LEPADKÁZTAD? Keskeny volt a kijárat a pláza parkolóban? Végig húztad? Lehorzsoltad? Esetleg kitört egy darab amikor felugrattál a padkára parkolás közben? Van rá megoldásunk! BEMATTULT? Elöregedett? Megsárgult a lakk? Pereg a festék? Beleégett a fékpor? Unod a színét? Szeretnél valami egyedit? Van rá megoldásunk! RÁZ A KORMÁNY? Rázza a kormányt? Főoldal - Felnijavítás. Padkasérült? Bemattult a polír? Pereg le a festék? Gyors és profi felnijavítás Budapesten! Megjavítjuk mintha mi sem történt volna!
A magyar koronázások történetében a 150 éve, 1867. június 8-án megtartott ceremónia volt az első alkalom, hogy a koronázandó király feleségét a királlyal egyszerre koronázták meg. Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázásának 150. évfordulója alkalmából nyílt a koronázási ceremóniát és a királyné életét bemutató kiállítás a budavári Nagyboldogasszony-, közismert nevén Mátyás-templomban pénteken. Érdekességek és galéria. A kiállítás a koronázás legfontosabb momentumain vezeti végig a látogatót. A Gara-kápolnában és a Máltai lovagteremben elhelyezett terminálokon további információk olvashatóak Ferenc Józsefről, Erzsébetről és a koronázásról, továbbá ehhez kapcsolódó játékos feladatok is várják az érdeklődőket. A Mátyás-templomban, korábbi nevén koronázó főtemplomban 1867. június 8-án megtartott ceremónia tárgyait és a koronázás eseményeit a földszinti Gara-kápolnában lehet megtekinteni, az emeleti Máltai lovagteremben berendezett tárlat pedig Erzsébet királyné életét mutatja be. Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa ismertette: a koronázás, amely az osztrák-magyar kiegyezés szimbolikus eseménye volt, számos ponton eltért a korábbi koronázási hagyománytól.
7 Életében tragédiák követték egymást, Miksa öccsét forradalmárok végezték ki (1867), ezután meghalt édesanyja (1872), édesapja (1878), majd 30 éves fia, Rudolf főherceg (1889) öngyilkos lett. Lajos Viktor, Ferenc József, Károly Lajos és Miksa (Fotó: Twitter) Végül Erzsébet lett merénylet áldozata (1898). A trónörökös Ferenc Ferdinánd meggyilkolását szinte hidegvérrel fogadta a 84 éves uralkodó 1914-ben. 8 Rudolf főherceg halálában – amennyiben valóban öngyilkosság történt, ahogy azt azóta is megkérdőjelezik – valószínűleg nagy szerepe volt. Ferenc József sosem jött ki jól a fiával, egészen eltérően látták a világot, a monarchia szerepét, a konzervativizmus és a liberalizmus eszméit. A császár olyan trónörököst akart, amilyen ő volt: kötelességtudó, pedáns katona, aki mindig érzelemmentesen és hideg fejjel cselekszik. Rudolf ezzel szemben az anyjára hasonlított, érzelmes, szenvedélyes és lázadó természet volt, nem értett egyet apja politikájával. Ezért is hívták nálunk Rezső királyfinak, ő volt a magyarok reménysége, egy igazi magyar király.
A matematika, a latin és a görög azonban " felesleges nyűg " volt a számára. Természetesen nem hanyagolták el testgyakorlást sem, hiszen a torna, úszás és lovaglás mellett a katonai nevelés is fontos volt, a vívásoktatás mellett. Mindezek mellett szenvedélyesen vadászott. Tizenhárom évesen ezredesi rendfokozatot kapott, majd Othmar Rauschertől teológiát és filozófiát tanult. Tizenhét éves korától pedig Metternich kancellár mellett a diplomáciába mélyedhetett bele. A bécsi forradalom A hadsereg egyébként közel állt a gondolkodásmódjához, hiszen ő maga is szerette a rendet és pedantériát. Éppen elkezdett a politikával és diplomáciával foglalkozni, amikor elérte az 1848-as francia forradalom híre, amelynek elődje, fél évszázaddal korábban Maria Antoinette -nek a halálát okolta. Ferenc József éppen Bécsben volt, s nem sokkal később itt is kitört a forradalom, amelyben tanítómestere Metternich kancellár menesztését követelték. Az eseményeket látva a kancellár lemondott, s Windisch-Grätz herceg lett a helyettese.
Házasságukban fellépö nehézségek miatt hosszabb szünet után 1868. április 22-én jött világra a negyedik gyermek, Mária Valéria, akit magyar gyermeknek neveztek, nemcsak azért, mert Erzsébet kívánságára a budai várban született meg, hanem mert magyarul is oktatták. ( 328 év telt el azóta, hogy Mária Valéria személyében ismét magyar földön szülessen meg a hatalmon levő uralkodó gyermeke). A Magyarországért lelkesedö császárné és királyné Mária Valériát kedvenc nemzetének szánta ajándékul. Pontosan tíz hónappal azután született, hogy férjét, Erzsébet nagy eröfeszítései árán, magyar királlyá koronázták. Bécsi tartózkodásának elsö napjától kezdve az ifjú császárné boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, melynek megtestesítöje anyósa, Zsófia volt. Házassága elsö éveiben a magányba és betegeskedésbe menekült, de miután megszületett a trónörökös, akinek nevelését nem bízták rá, nyíltan is fellázadt. 1859-ben elhagyta a császárt, valamint két kisgyermekét, és Madeirára, Korfu szigetére, majd Velencébe utazott, hogy ott egyedül lehessen.