main content Honnan származik a kávé? És miért különböznek az egyes kávéfajták ízei? Olvasd el szakértői útmutatónkat a kávétermesztésről, a kávébabok fajtáiról és a nagyon fontos pörkölési folyamatról. Talán nem is gondolnád, de a kávébab igazán elképesztő dolgokra képes. A bab, ami eleinte a növény kávécseresznyéjének közepében fészkel, egy rejtett kincs, amit a világ minden táján kedvelnek. Valójában hihetetlen, de a Brit Kávészövetség szerint, az Egyesült Királyságban nagyjából napi 95 millió csésze kávé fogy el! És nem csak a britek szeretik ennyire a kávét, a világ számos országa rajong a kávéért, ennek ellenére az emberek ritkán gondolkodnak el azon, hogy mi az eredete az általuk fogyasztott kávébabnak, és miért különböznek a kávék ízei? A NESCAFÉ-nál összeállítottuk ezt az útmutatót, hogy mindent megtudhass arról, hogy honnan származik a kávéd, hogy mi a különbség a babfajták, például az Arabica és a Robusta között, és hogy hogyan zajlanak a a nagyon fontos pörkölési folyamatok.
Az egyre nagyobb teret nyerő polgári életvitel megváltoztatta az étkezési szokásokat is. Az addig általános napi két meleg étkezés elé bekerült a reggeli; a korai ebéd és vacsora a polgári életforma kötött munkaideje miatt későbbre tolódott. Ez az átalakulás gyorsította a kávé térnyerését, mely alternatívát jelentett a rossz minőségű víz, a bódító hatású sör és bor fogyasztására. A józanságot és precizitást igénylő városi foglalkozásokhoz jobban illettek ezek az italok. A kávés vendéglátóhelyek legfontosabb kínálati elemei mind a mai napig a reggeli, délelőtti étkezésekhez kapcsolódnak. További almenük: 1. 1 Legendák 1. 2 Közel-kelet 1. 3 Európa 1. 4 A kávé elterjedése 1. 5 Kávéház történet A 17-18. században minden jelentős európai nagyvárosban megjelentek a kávés vendéglátó helyek. Kialakultak a nagy kávékultúrák Bécsben, Németországban, Olaszországban. A kávé egyre szélesebb néprétegek számára vált elérhetővé. Európában a kávéházak társadalmi intézménnyé váltak. Az 1800-as évek végén, a Nílus expedícióban részt vevők fedezték fel a jóval nagyobb tűrőképességű robusta kávéfajt az Egyenlítő mentén.
A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. Az arab kávé adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robuszta kávénál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robuszta kávé igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja. Feldolgozása A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett magokat lehet leszedni. Ezután a termőhelytől függően száraz vagy nedves eljárással azonnal tisztítják és érlelik a szemeket, mert a kávébogyó nem tárolható. Ahol a napsütéses órák száma elegendő, ott a magokat négy hétig kiterítve szárítják a napon, majd egy hántológép segítségével a babszemet és a húst elválasztják egymástól.
A kávé elkezdte felváltani a szokásos reggeli italokat, mint például a sört és a bort. Akik reggel a kávét választották energikusabbak, éberebbek voltak és így munkájuk minősége is jelentősen javult. A XVII. század közepére Londonban több mint 300 kávéház üzemelt. Ezek a közösségi helyek vonzották a hasonló gondolkodású embereket, mint például a művészeket, fuvarosokat, brókereket, kereskedőket. Ekkorra már nem csak a kultúra, de az üzleti életben is központi szerepet kezdett el betölteni. Ezen a weboldalon sütiket használunk annak érdekében, hogy javítsuk a felhasználói élményt és jobb szolgáltatást nyújtsunk. Süti beállítások Elfogadás
Ennek hírét vették a Mekkába igyekvő mohamedán zarándokok, és hogy bírják a hosszú, fáradságos vándorlást, a kávébogyók főzetét itták. Innen a kávé másik közismert elnevezése, a mokka. Se szeri, se száma a kávé legendájával és kultúrhistóriájával foglalkozó irodalomnak. A középkorban már egész Európa és Kis-Ázsia fogyasztotta, sőt Indiába is eljutott. Szenvedélyes kávéfogyasztó hírében állt VIII. Kelemen Pápa, Voltaire, a nagy francia filozófus, Napóleon császár és Lord Byron, a romantikus költő. Magyar földre feltehetően a törökök révén jutott el. A kávécserje, a botanikában Coffea arabica néven jegyzett örökzöld növény, fejlődése során fa vagy cserje alakot ölt. A kifejlett kávéfa magassága átlagban két méter. Általában magvetéssel szaporítják, és ezt követően a negyedik évben fordul termőre. Az örvösen elhelyezkedő, illatos, ötszirmú fehér virágok hímnősek, azaz a megtermékenyüléshez nincs szükségük más nemű egyedre. A gömbölyű, kezdetben zöld, majd sárga, végül bordóvörösre érő csonthéjas termés másodmagával helyezkedik el a burokban.
difenokonazol). A kémiai védekezés mellett különböző fajták érzékenységének is nagy jelentősége van. A sárgahúsú közép, illetve kései érésű fajták és a nektarinok a legérzékenyebbek. A fehérhúsúak jobban ellenállnak a tafrinának, fertőződésük esetén a betegség csak ritkán okoz nagyobb lombveszteséget.
Az ország melegebb tájain a mandula után az őszibarackok virágrügyei is megpattantak, hamarosan virágba borulnak a fák. Őszibarack tafrínás betegség A virágzással egy időben az őszibarack apró, hegyes levélkéi is kifejlődnek. Ez a kritikus időszaka a tafrínás betegséget előidéző gomba ( Taphrina deformans) fertőzésének. Már a 0, 5-1 cm-es, alig látható leveleket fertőzi, különösen hűvös, nedves, ködös időjárás esetén. Ha ebben az időben nem permetezzük, nem védjük meg a fákat, a kifejlődő levelek torzultak lesznek, és utána lehullanak. A leveleken megfigyelhető torzulások idején a kémiai védekezés már eredménytelen. Mézgásodás a gyümölcsfákon – Ezt jelenti, és ezt kell tenned!. Mivel kezeljük a levél-kezdeményeket? Házikertekben a szabadforgalmú difenokonazol hatóanyagú ( Score), valamint a II. forgalmi kategórába tartozó dodine hatóanyagú ( Efuzin, Syllit), ditianon hatóanyagú ( Dodine), a klórtalonil hatóanyagú ( Bravo, Mycostar), a TMTD hatóanyagú ( Tiuram granuflow), tebukonazol hatóanyagú ( Folicur) gombaölő szerek alkalmasak. 2008-tól a kaptán hatóanyagú szereket ( Merpan, Kaptan, Orthocid) átminősítették I. forgalmi kategóriába, ezért csak növényvédelmi mérnökök vagy szakmérnökök irányításával, felügyeletével alkalmazhatók.
A permetezéseket május elejéig, a meleg idő állandósulásáig kell folytatni nedves, ködös, hűvös időjárás esetén. A tavaszi meleg idő a fertőzést leállítja. A csonthéjas gyümölcsfajok moníliás betegsége A mandula, őszibarack, szilva, kajszi és meggyfákat virágzás időszakában fertőzi a Monilia laxa nevű gomba. Csak akkor fertőz, ha a virágszirmok szétnyíltak, és a virág bibéje az esőtől vagy a ködből kicsapódó víztől nedves. Ilyen időjárási viszonyok között súlyos járványt okoz: a virágok hirtelen elhalnak, majd a fiatal levélkék is hasonló gyors hervadást, elhalást mutatnak. Súlyos fertőzésnél a fák virágzatának többsége elhal, a fák nem hoznak termést. A gomba a hajtásból megfertőzi a vesszőt, belenő az ágakba, a korona részleges elhalását, súlyos esetben a fa pusztulását okozza. Mikor védekezzünk? A védekezés akkor hatékony, ha a virágzatok fertőződését megelőzzük, a virágzatot a gomba behatolása előtt permetezzük. Virágzás alatt 2-3 alkalommal lehet szükség a kezelésre: virágzás elején, a tömeges virágzáskor és a sziromhulláskor.