Visszatekintve az album egy különleges, kreatív műve a zenekarnak. Fontos szerepet kap benne Brian Jones zenei kísérletezése és eklekticizmusa, valamint John Paul Jones hangszerelő (a Led Zeppelin későbbi basszusgitárosa) közreműködése. Az album egy szabadabb stílusnak engedhetett volna teret, de ezt feladták a biztosabb bluesos és countrys hangzásért. A Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band hez hasonlóan a Their Satanic Majesties Request is a kor pszichedelikus hangulatát tükrözi, ám a Beatles albumával szemben kudarcnak tartották, bár az évek során a kritikusok is meglágyultak (például Robert Christgau B+ kritikája). Az albumot különösen sokra tartja a The Brian Jonestown Massacre nevű zenekar, mely 1995 -ös albumát Their Satanic Majesties' Second Request címmel jelentette meg. Az első példányok borítóján egy háromdimenziós kép volt látható a zenekarról, amit a későbbi kiadásokon egy hagyományos fotó váltott fel. A másik három album, mely különleges borítóval jelent meg: az 1971 -es Sticky Fingers (valódi cipzár a borítón), az 1978 -as Some Girls (kivágható arcok) és az 1983 -as Undercover (matricák).
A sátáni szexkultúra az új vallás, amely terjedőben van a hírességek háza táján. A vallást Aleister Cro... Szerző: Brownie itt: Kult Április 18-án, hatvankilenc évesen távozott az élők sorából Storm Thorgerson, "a lemezborítók királya". Az angol grafikus dizájner 2003 óta küszködött rákbetegségével, amely tegnap győzte le őt vég... Legutóbb a frankfurti zenei vásáron lépett fel a világ legmetálabb rockbandája. A robotzenekar három főből áll, a tagok meg főleg fémből. Hardrock a javából… vagy a jövőből. A nem mindennapi band...
Vizsgálatának fő konklúziója, hogy e serdülők etnikai önazonosságának meghatározója a többségi társadalom által projektált stigma, s pozitív énkép kialakulása az érintettek számára csupán a teljes asszimiláció árán lehetséges.
A békés, csöndes ünnepséghez a talpalávalót Kállai-Kis Ernő prímás és zenekara, valamint Bangó Margit Kossuth-díjas művésznő szolgáltatta. A termet az alkalomhoz illően rendezték be: az asztalokra fehér selyem abroszt terítettek, a székekre ugyanolyan színű huzatot húztak, ezeket pedig zöld és bordó szalagokkal kötötték át. A vajda a roma közösség köztiszteletben álló vezetője. A romáknál tényleg vannak vajdák, és hallgatnak is rájuk a többiek?. Magyarországon a XVII-XVIII. században úgy tűnt, hogy a cigányvajda végleg eltűnik a közösségek éléről, és az ezt következő évszázadokban sem sikerült visszaállítani a közösségek régi rendjét. Kállai Csabát nemrég a szokások szerint az ország minden megyéjéből érkező "vének", mintegy 260-an választották meg. Az előkészületek 16 évig tartottak. Kállai Csaba a Roma Sajtóközpontnak elmondta: már gyerekkorában táltosnak tartották, mivel burokban, két foggal született, 114 évig élt nagyapja is vajda volt, és az oláh cigány hagyományok szerint nevelték, így járatos a cigány törvény, a "romani kris" szabályaiban is. Ha csökkenő mértékben is, az oláhcigány közösségek belső rendjét a "kris", "krisi" vagy "svato" elnevezésű sajátos törvénykezési eljárás, a cigány törvényszék is szabályozza.
Kutatása úttörő jellegű, bár klasszikus szociológiai értelemben nem reprezentatív, hiszen főként tanulásban motivált, a témára tantárgyi keretek között célirányosan felkészített tanulók körében készült. A megjelenő pozitív és negatív attribútumok érzelmi, morális és intellektuális jellemzők mentén kerültek besorolásra. KISALFOLD - Két cigányvajdát iktattak be megyénkben - fotók. A cigány, roma közösség jellemzése illetve a cigány közösség bemutatása témakörökben készült fogalmazások mentén kirajzolódó roma/cigány önkép a többségi társadalom által közvetített sztereotípiáknak ellentmondó képet fest az érintett etnikumról. E vizsgálat a különböző roma/cigány csoportok heterogenitását, esetlegesen eltérő identitását nem célozta kutatni. Neményi (2007:84-98) szintén roma gyerekek identitásáról szól, az etnikumon belül megjelenő különbségeket nem vizsgálja. Kutatása országos mintából merít, 274 nyolcadik osztályos magát cigánynak, magyar cigánynak, beásnak, kolompárnak tartó tanuló írásban spontán módon megfogalmazott szövegeiben és az etnicitás kérdéskörét körüljáró interjúkban megnyilvánuló közléseit rögzíti.
A fiatalokat mindketten tanári illetve nevelői szerepkörből ismerték meg elsődlegesen, s mivel szállásuk az intézmény kollégiumában volt biztosított, huzamosabb ideig együtt éltek a diákokkal - így az általuk kutatott területekre vonatkozó információkat kötetlen beszélgetések keretében gyűjthették. Szintén a gimnáziumhoz köthető egy Pálmainé (2006) által lefolytatott vizsgálat, mely elsősorban az intézmény 24 beás anyanyelvű tanulójának nyelvi identitását vizsgálta, s vetette össze a régió kis településein élő 46 azonos korú - 0-19 éves - beás fiatal nyelvválasztásában megnyilvánuló nyelvi identitásával. E vizsgálat során kérdőíves módszerrel a különböző nyelvi domaineken történő nyelvhasználat gyakoriságának mérésére került sor. A nyelvhasználattal összefüggésben mérhető eredmények a nem a pécsi intézménybe beiskolázottak körében erősebbnek mutatkoztak. E kutatás a más cigány népcsoportokhoz tartozók identitásvizsgálatát nem érintette. Forray (2004:130-140) a Gandhi Gimnáziumban megrendezett első országos cigány népismereti verseny résztvevői körében végezte vizsgálatát 40 fő 5-6. Index - Belföld - Elhatárolódnak a vajdák a cigány gárdától. osztályos illetve 25 fő 7-8. osztályos tanuló felmérésével.
Ezek a közösségek belső konfliktusaikat többnyire egymás között intézik el, s azok eldöntéseit nem bízzák az állami (többségi) igazságszolgáltatásra.
A Romani Kris vitamegoldó, konfliktusfeloldó, igazságszolgáltatási, bírósági fórumként szolgált a cigányközösségek számára.. A cigányvajda ugyanakkor a befogadó társadalmak és a nomád, vándorló cigányság közötti konfliktusok kezelésénél volt hasznos intézmény. Régebbi korokban a cigányvajda szerepe és státusza megkerülhetetlen volt a cigányok integrációjának előmozdításához. [5]"
Ünnepélyes keretek között avatták Magyarország vajdájává Kállai Csaba újszászi vállalkozót az FTC kézilabdacsarnokban szombaton. Az országos cigányvajda-avató ceremónián részt vett Rostás-Farkas György, József Attila-díjas író is. A helyszínen jártunk. Kállai Csaba, az új vajda. Békét hirdet © Stiller Ákos, A vajdaavatás előtt, kora délután Kállai Csaba családja és barátai hat lovas hintóval és limuzinnal járták a fővárost, megbékélést, szeretetet hirdetve, majd a karaván bevonult a népligeti FTC kézilabdacsarnokba, hogy a vajda esküt tegyen. A ceremónia kezdőakkordjaként a résztvevők elénekelték a cigány és a magyar himnuszt, majd Rostás-Farkas György, József Attila-díjas író lépett az emelvényre, hogy méltassa a vajdát és rávilágítson a vajdarendszer jelentőségére. Történelmi pillanatként jellemezte, hogy 150 év után a cigány közösség ismét vajdát avat. Rostás-Farkas György hangsúlyozta, hogy míg régebben kizárólag bölcs, idős férfit avathattak vajdává, addig a 39 éves Kállai Csaba fiatal.