Az ír farkaskutya elvesztette rendeltetését, és a fajta egyre ritkábbá vált. A 19. század közepén egy skót férfi erőfeszítéseket tett a ritka kutyafajta megmentésére. A megmaradt ír farkaskutyákat keresztezte a borzoi (orosz agár), a dán dog és a szarvaskutya (skót szarvaskutya) fajtákkal. század végén hivatalosan elismerték ezt a hátasló ír farkaskutyát. A fajtát az FCI 10. 2. csoportjába sorolták be, a durva bundájú agarak csoportjába. Borítókép: Alternativ név Ír farkaskutya Származás Írország Várható élettartam 6 - 10 év Ápolási szükségletek nagy karbantartási igényű Aktivitási szint átlagos vagy magas FCI Durva szőrű agarak AKC Hound csoport KC Hound csoport News/Active Tulajdonságok Milyen jellemzői vannak az ír farkaskutyának? gyengéd barátságos jóindulatú kiegyensúlyozott érzékeny prudens szerethető hűséges adaptálható emberközpontú Az ír farkaskutyákat szelíd óriásokként írják le. Kiegyensúlyozottnak, kiegyensúlyozottnak és szeretetreméltónak tartják őket. Emberükkel szemben hűségesek, alkalmazkodóképesek és ragaszkodóak.
A hatalmas kutya füle olyan kicsi, hogy rózsafülnek nevezik. Milyen nagyra nő egy ír farkaskutya? Mint korábban említettük, az ír farkaskutya a világ egyik legnagyobb kutyafajtája. A kan farkaskutyák vállmagassága 81-95 centiméter, a nőstény farkaskutyáké pedig 79-81 centiméter. Mennyit nyom egy ír farkaskutya? A farkaskutya kanok súlya legalább 54, 5 kilogramm. Egyesek súlya eléri a 70 kilogrammot is. A farkaskutya szukák súlya legalább 40, 5 kilogramm. Hány éves lesz egy ír farkaskutya? Mint minden nagytestű kutyafajtának, az ír farkaskutyának is sajnos rövid a várható élettartama. Ez csak öt-tíz év. Tanulmányok szerint a farkaskutyák nagy része még ötéves kora előtt elpusztul. Szőrhossz közepes Bunda durva hajú Fülforma Háromszög Farok rövid Testfelépítés karcsú Méret ♀ 71 - 68 cm Súly ♀ 40 - 50 kg Méret ♂ 79 - 89 cm Súly ♂ 54 - 60 kg Kihez passzol - Színek Még van 4 képünk a Ír farkaskutyaról Ismert betegségek Ízületi problémák Különösen a túlsúly miatt fordulhatnak elő ízületi problémák a kutyáknál.
A gyerekeket szereti és szeret mindig a gazdája közelében tartózkodni. Származási hely Írország Fajtacsoport besorolás X. Agarak Alkalmazás Családi kutya Marmagasság szukák: minimum 71 cm kanok: minimum 79 cm Súly 45-60 kg Szín Szürke, csíkos és vörös, fekete, sárgásbarna, őzbarna Szőrzet Erős és durva a szemeinél és állkapacsa alatt hosszabbra hagyják Ápolás Szőre rendszeres kozmetikázást igényel
#életazírekkel A hirdető további apróhirdetései: apróhirdetés Hasonló hirdetések ebben a kategóriában: Ír farkas
Saarloosi farkaskutya leírása Nagy termetű, izmos állat. Feje elhegyesedő, hosszú. Füle közepesen nagy, hegyes, felálló. Szeme ferde metszésű, barna. Orrtükre világosbarna, fogai nagyok, harapása ollószerű. Törzse téglalap alakú, háta egyenes, ágyéka széles, fara izmos. Végtagjai szabályos állásúak, erős csontúak, mancsa megnyúlt, ujjai zártak, mellkasa mély, hasa kissé felhúzott. Farka lelóg. Szőrzete közepesen hosszú, a fején és a végtagokon rövid. Színe vörösesbarna, világosszürke rajzolattal. Saarloosi farkaskutya eredete Farkasból és német juhászkutyából alakították ki. Eredeti neve: Saarloos Wolfhound. Saarloosi farkaskutya tulajdonságai Önálló, bátor, értelmes, tartózkodó. Saarloosi farkaskutya alkalmazása Személy- és vagyonvédelemre, gyárak fontosabb objektumok őrzésére használják. Profil: őrző-védő kutya. Marmagasság: kan 63-65 cm, szuka 60-63 cm. Testtömeg: 28-34 kg. Táplálékigény: 1700 g/nap. Alomszám: 5-8 kölyök. Várható élettartam: 10-14 év. Forrás: Szinák János – Veress István: Nagy Kutyakönyv
A Medves-fennsík Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 500 méter feletti összefüggő fennsíkja. Fő tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található. Zempléni-hegység vagy más néven Tokaji-hegység vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit. Híres szőlőtermesztő vidék. Északi részén a Bózsva és mellékvizeinek medencéje a Hegyköz. Szalánci-hegység (szlovákul Slanské vrchy): túlnyomó része Szlovákiában húzódik. A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport földrajzi szempontból a Szalánci-hegység déli nyúlványa, az országhatár miatt azonban többnyire a Zempléni-hegység részeként tárgyalják. A Zempléni-szigethegység ( szlovákul: Zemplínske vrchy) Szlovákiában található. Sulinet Tudásbázis. Az Északi-középhegység legkeletibb tagjaként szigetszerűen emelkedik ki a Zempléni-síkból. Geopolitikai szempontból általában szintén az Északi-középhegységhez sorolják az Aggteleki-karsztnak nevezett, 300–500 méter átlagmagasságú mészkő - és dolomithegységet.
Nagyszámú régészeti lelőhelyei közül a legjelentősebbek az ősember által lakott barlangok. A nemzeti park 43 ezer hektáros területéből 5730 hektár fokozottan védett. Aggteleki Nemzeti Park Aggteleki Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1985) Az Aggteleki-karszt vidékén alapított Aggteleki Nemzeti Park több mint 20 ezer hektáros területe különleges természeti értékeket véd. Legismertebb az a barlangrendszer, amely - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része. Az élőlények védelmén túl a nemzeti park hivatott az egész táj képének fenntartására, melybe beletartozik a népi építészet és tárgykultúra megőrzése, a tájformáló és tájépítészeti alkotások védelme, valamint a régészeti, kultúr- és ipartörténeti értékek megmentése is. Magyarország nemzeti parkjai – Wikitravel. Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park (Az alapítás éve: 1991) A Magyarország és Ausztria határán fekvő Fertő-Hanság Nemzeti Park az egykor hatalmas mocsár- és lápvilág egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékeinek menedékhelye.
Amikor a Kárpátok erőteljesen kezdett kiemelkedni, akkor az általa határolt medence süllyedni kezdett és a határukon vulkánok kezdtek kiemelkedni. A Visegrádi-hegységtől egészen az erdélyi Hargitáig egyre fiatalabbak a vulkáni kőzetekből álló, a Kárpátok belső vonulatát alkotó hegységek. Az Északi-középhegységet a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, a Cserehát és a Eperjes-Tokaji-hegység (Zempléni-hegység) alkotja, de ide kell sorolni az Észak-magyarországi medencéket is. Az Északi-középhegység hazánk leghűvösebb és legcsapadékosabb éghajlatú tája. Dunántúli Középhegység Nemzeti Parkjai - Filmajánló: Magyarország Nemzeti Parkjai - Dunántúlzöld Könyvtár Jamvk. A januári és a júliusi középhőmérséklet is 2-3 o C-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A hegységek déli lejtői több meleget és fényt kapnak, ezért a jó minőségű vulkáni talajon történelmi borvidékek (Tokaj, Eger, Gyöngyös) alakultak ki. "Tokaj szőlővesszein…" A Visegrádi-hegység A 700 m magas hegység mintegy 16-17 millió éve aktív vulkán volt. Az Északi-középhegység többi tagjától a Duna választja el, a felépítő kőzetek alapján rokona a folyó északi oldalán emelkedő Börzsönynek.
Az Eperjes–Tokaji-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Az Északi-középhegység A Felföld magyarországi része az Északi-középhegység, melynek tagjai: a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Cserehát és a Zempléni-hegység. E hegyvidék hazánk erdõkben leggazdagabb területe, ahol alant fõként tölgyesek, a magasabb részeken bükkösök vannak. A jó levegõjû, szép hegyekben sok kirándulóés üdülõhelyet létesítettek. Közéjük tartozik az ásványvizérõl, gyógyüdülõjérõl és kocsimúzeumáról ismert Parád, a népmûvészetérõl híres védett falu, Hollókõ. Árpád-kori templomáról nevezetes Feldebrõ, középkori váráról Diósgyõr, barokk kastélyáról Szirák. A világhírû lipicai ménes tenyésztése manapság a Bükk hegységben, Szilvásváradon folyik. Az Északi-középhegységben találjuk az iskoláiról, hõs védõirõl és borairól híres Eger városát és várát; a hatalmas iparvárost és egyetemi-tudományos központot, Miskolcot, valamint a magyar tanítóképzés régi fellegvárát, Sárospatakot.
A világhírû lipicai ménes tenyésztése manapság a Bükk hegységben, Szilvásváradon folyik. Az Északi-középhegységben találjuk az iskoláiról, hõs védõirõl és borairól híres Eger városát és várát; a hatalmas iparvárost és egyetemi-tudományos központot, Miskolcot, valamint a magyar tanítóképzés régi fellegvárát, Sárospatakot. A Felföld híres bortermõ vidéke a Mátraalja, ahol egyrészt a Gyöngyös-vidéki fehér borok meg az egri bikavér terem, de még ismertebb borvidék a Hegyalja, ahol a tokaji aszúszõlõbõl érlelõdik s készül "a borok királya, a királyok bora". A Bükk hegységtől északra fekszik, a két tájegységet a Sajó völgye választja el. Itt találhatóak Magyarország leghíresebb barlangjai, köztük a Baradla-barlang. Ásványkincsei Szerkesztés barnakőszén mészkő lignit kavics színesfémek (nem bányásszák) nemesfémek (nem bányásszák) vasérc (nem bányásszák) barit (nem bányásszák) kovaföld zeolit bentonit kaolinit perlit anhidrit és gipsz andezit Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Földrajzi Világatlasz (Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1962) 464. o. ISBN 963-352-516-0 CM Magyarország atlasza (Cartographia, Budapest, 1999) 132.