A * -gal jelölt mezők megadása kötelező. Ön bármikor jogosult az adatkezelésről tájékoztatást kérni, valamint az adatok helyesbítését vagy törlését a Wolters Kluwer Hungary Kft. 1117 Budapest, Budafoki út 187-189. A épület, III. emelet címre vagy az e-mail címre küldött levélben. Az Ön által rendelkezésre bocsátott adatok valódiságáért felelősséget nem vállalunk. Adatkezelési tájékoztatónkat itt olvashatja. Képzés, melyre jelentkezett.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Rendkívüli örömmel és büszkeséggel jelentjük be, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága a Wolters Kluwer Hungary Kft. -t az ügyvédi tevékenységet végzők továbbképzésre akkreditált képzési helyeként 2019. november 22-i hatállyal, az AK33/2019. akkreditációs számon nyilvántartásba vette. Cégünk a jövőben is mindent megtesz azért, hogy színvonalas képzések lebonyolításával járuljon hozzá a szakemberek ismereteinek hatékony bővítéséhez! Rendkívüli örömmel és büszkeséggel jelentjük be, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága a Wolters Kluwer Hungary Kft. akkreditációs számon nyilvántartásba vette. Cégünk a jövőben is mindent megtesz azért, hogy színvonalas képzések lebonyolításával járuljon hozzá a szakemberek ismereteinek hatékony bővít éséhez!
OK Oldalainkon törekszünk a felhasználóbarát működésre, ezért cookie-kat használunk. Böngészője jelenlegi beállításaival Ön engedélyezi a cookie-k használatát. Oldalaink további böngészésével hozzájárul az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakhoz. Ügyvédi kreditpontos képzés Cégek immateriális értékeinek (jóhírnév, üzleti titok) védelme A képzés anyagát két, a Wolters Kluwer Hungary Kft. által megtartott webinárium előadásai alkotják. 1. Jóhírnév megsértése jogi személyek esetén Tematika: Mivel is sérthetik meg a cégünk jó hírnevét? Mit tehetünk ha valaki megsérti a cégünk jó hírnevét? Milyen eljárások merülhetnek fel (sajtó-helyreigazítás, polgári peres eljárás, büntető eljárás)? Mit kérhet a cég? Meddig mehet el a fogyasztó/vevő? Fordulhat a cég az Emberi Jogok Európai Bíróságához? A véleménynyilvánítás szabadsága, a közügyek megvitatása és a jóhírnév védelmének egymáshoz való viszonya Megállapítások a közszereplők által gyakorolt véleménynyilvánításra vonatkozóan a hazai és európai joggyakorlat alapján 2.
08. 25-26. Mérlegképes ÁHT+ Adóváltozások 2021 – 2021. 09. 21-22. 10. 20-21. 11. 16-17. Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése áht. + Áfa és adóeljárási jogszabályok – kreditpontért Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése áht. szakon + Járulék, Szocho, Szja – kreditpontért Mérlegképes könyvelők továbbképzése – IFRS számvitel Mérlegképes könyvelők továbbképzése – vállalkozási számvitel Mérlegképes könyvelők továbbképzése áht. – költségvetési szervnél foglalkoztatottak számára Mérlegképes könyvelők továbbképzése áht. – nem költségvetési szervnél foglalkoztatottak számára Rendes bíróság vagy választottbíróság - kreditpontért Munkajogi mesterkurzus - A munkaviszony létesítése XVII. Magyar Munkajogi Konferencia 1 napban (felvételről) - kreditpontért A munkahelyi adatkezelések jogszerűségének kurrens kérdései - kreditpontért A Jogtár® felépítése és működése - kreditpontért A munkáltató felelőssége a munkavállaló egészségkárosodásáért A 2021. január 1-jétől hatályos jogszabályok (Áfa, adóeljárási jogszabályok) - kreditpontért A 2021. január 1-jétől hatályos jogszabályok (Járulék, Szocho, Szja) - kreditpontért XVIII.
(XI. 11. ) Korm. rendelet [3] (a továbbiakban: rendelet) is megerősíti. Jelen tanulmány tehát a következő kérdésekre keresi a választ: vajon tényleg elkülönül egymástól a távmunka és a home office? Az utóbbi egyáltalán létezik mint jogintézmény? Ezen kérdések megválaszolása során elsőként ismertetésre kerül a home office-szal, illetve annak a távmunkához képesti különbségével kapcsolatos – a munkajogászok többsége által képviselt – jogi érvrendszer. Ezt követően annak bemutatására kerül sor, hogy a rendelet milyen érdemi változtatásokat hozott a témát illetően. Az Mt. távmunkára vonatkozó rendelkezései és az ezekből levonható következtetések A home office-szal kapcsolatos jogirodalmi álláspontok 2. 1. A munkavégzési hely meghatározásának egyoldalú átengedése mint a munkavállalóra kedvező eltérés 2. 2. A "rendszeres" jelleg és a számítástechnikai eszközzel történő munkavégzés 2. 3. A munkáltató utasításadási jogának korlátozottsága, a munkavállaló munkarendje és a munkaszerződés-módosítás kérdése 2.
Vegyük figyelembe például azt az esetet, amikor a munkavállaló a feladatainak egynegyedét megcsinálta egy óra alatt, de jön a kedvenc török szappanoperája, ezért majd csak két óra múlva folytatta a kötelezettségeit. Az otthon végzett tevékenységek nehezebben ellenőrizhetők, bár az tény, hogy ennek köszönhetően a munkavállaló szabadabb lehet a munkavégzés során, így nyugodtabban, komfortosabb körülmények között dolgozhat. Munkahelyi baleset, üzemi baleset Egy másik kérdés, amely foglalkoztat, hogy a home office során történt baleset munkahelyi balesetnek számít-e, a munkáltatót ez esetben terheli-e felelősség. Tegyük fel, hogy a munkavállaló két munkafolyamat között úgy dönt, kivasalja a ruhát, vagy berakja a sütőbe a süteményt. Ha véletlen megégeti a kezét vasalás közben vagy kigyullad a konyha, vajon kit terhel a felelősség? Elvileg a munkavállaló munkaidejében történt a baleset, így joggal vetül fel a kérdés, hogy saját felelősség, és magának fizeti a kárt, vagy igényt tarthat a munkáltató felelősségének megállapítására, és kártérítésre.
Erre az időszakra a foglalkoztatott az általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. A Munka Törvénykönyve arra is lehetőséget biztosít, hogy a munkáltató írásban átengedje munkavállalója számára a munkaidő-beosztásnak a jogát, ez esetben a munkavégzés kötetlen munkarendben történik, amely jellemző a home office-ra. Kötetlen marad a munkavégzés jellege abban az esetben is, ha a vállalkozás kialakítja a szabályokat: mikor kell a munkavállalónak mindenképp elérhetőnek lennie, milyen ütemben végezze a munkáját, stb. Ebből az is következik, hogy nem beszélünk rendkívüli munkaidőről, azaz túlórapótlékra nem jogosult az alkalmazott. A fenti szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a home office-t nem a munkáltató rendelte el, hanem munkavállalója kérelmére engedélyezte. A különbség annyi, hogy ha a munkáltató rendeli el a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, a munkavállaló köteles annak alapján eljárni, de a munkavállaló kérésére a munkáltató nem köteles otthoni munkavégzést biztosítani.
Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Egyidejűleg megmarad azonban az eltérési lehetőség is, így a felek megállapodása alapján ettől eltérő arányú otthoni munkavégzés esetén is a távmunka szabályainak alkalmazása rendelhető el. 3. Abban sincs változás, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak írásban kell megállapodniuk a távmunkavégzés szerinti foglalkoztatásban. Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a konkrét munkavégzési helyet pedig a munkavállalók a munkáltató munkavédelmi tájékoztatása alapján maguk választhatják meg. E körben azonban kiemeljük a munkáltatók oldalán felmerülő egyik jelentős kockázati kérdést, hiszen abban az esetben, ha a munkavállaló – akár saját döntése alapján – tartósan külföldről végzi a munkáját, eltérő munkajogi, adózási, illetve társadalombiztosítási szabályok alkalmazása is szükséges lehet, így a munkavégzési hely esetleges korlátozását mindenképpen érdemes a felek megállapodásában rögzíteni. Összefoglalóan értékelve a módosításokat alapvetően megállapítható, hogy bár a kérdéses rendelkezések hatályba lépésére a veszélyhelyzet megszűnését követően kerül sor, tekintettel a távmunkavégzés szabályainak előzetes egységesítésére, lehetővé vált a munkáltatók számára, hogy egységes, tartós belső szabályozási rendszereket alakítsanak ki.