Az értékelés során mások mellett többször is elismeréssel illette a Békés Megyei Harcművész Szövetség és klubjainak munkáját, kitérve arra, hogy a lehetőségekhez képest igyekeztek programokat szervezni. A szervezet éves pénzügyi beszámolóját Czeglédi Katalin, a felügyelőbizottság elnöke terjesztette elő. Gregor László, a Békés Megyei Harcművész Szövetség elnöke hozzászólásában jelezte, hogy a klubok egy részek problémája az, hogy jó pár helyen nem térhettek vissza az oktatási intézmények tornatermeibe, korábbi edzéshelyük színterére. A küldöttek a hozzászólásokkal együtt elfogadták a beszámolókat. Ezt követően kitüntetéseket adtak át a sportágukban több évtizede kiemelkedően dolgozó sportembereknek. Elismerték a Békés Megyei Hírlap sportújságírójának, Verasztó Lajosnak a munkáját is. Elismerést kapott többek között Gregor László is. A küldöttközgyűlés ebéddel és baráti beszélgetéssel zárult. Czeglédi Katalin
A legjobbakat díjazták Hétfőn délután 38. alkalommal adták át a Békés Megyei Hírlap által alapított év sportolója díjakat, melyek elismerésül szolgálnak a megye kiváló sportolóinak, felkészítőiknek és az egyesületeknek. A Kondoroson megrendezett ünnepségen az Orosházi FKSE-LINAMAR is díjazásban részesült. A legjobbak közt az OFKSE A megyei hírlap által felkért grémium több sportágban is elismerte az orosháziak teljesítményét. Ott vagyunk a dobogón mi is.
Népújság 1953-1989 1953-ban a megyei lap Népújság címmel jelenik meg hetenként kétszer - csütörtökön és vasárnap – mint a Magyar Dolgozók Pártja Heves megyei Pártbizottságának kiadványa. Az 1956-os forradalom idején az újság próbált hű maradni a szocializmus eszméihez. A forradalom fegyveres leverése után november 9-től a lap felelős kiadója az Eger városi Forradalmi Nemzeti Tanács, majd november 14-től az MSZMP megyei elnöksége és a Megyei Tanács. 1956. december közepétől 1957. július 10-ig a Népújság új nevet vett fel: Új Úton címmel jelent meg. Július 10-től – a rendszer stabilizálódásától – az olvasók "visszakövetelték" a Népújság nevet. Az újság 1958-tól jelent meg napilapként, s 1989-ig egyeduralkodó volt Eger és Heves Megye sajtópalettáján. Heves Megyei Hírlap 1990-től 1990. április 3-án Heves Megyei Hírlap névvel jelenik meg a megye és a város vezető napilapja. Jelenlegi kiadója a Mediaworks Regionális Kiadó Kft. Heves Megyei Irodája.
Matyas templom budapest Szent Gellért templom - GYÁSZHUSZÁR Temetkezés - Hamvasztás Énekkari és orgona hangverseny a kelenföldi Szent Gellért-templomban | Magyar Kurír - katolikus hírportál Az egykori Szent Iván-barlangba lépve a lourdes-i Szűzanya szobra, a bejárattal szemben pedig Boldog Özséb, a pálos rend alapítójának szobra áll, tőle balra Mindszenty József bíboros domborműve található. A barlangból alagútszerű folyosó vezet a mesterségesen kialakított templomrészbe, amely a szentmiséknek ad otthont. Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony Plébánia - YouTube. A Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrának különlegessége, hogy a kis Jézus nem Mária karján ül, hanem a lábánál áll, és az országalmát édesanyjának nyújtja. Az ábrázolás Szent István királyra is vonatkoztatható, aki Isten akaratát teljesítve a Szent Koronát és az egész nemzetet a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. Továbbmenve a lengyel kápolnához lehet eljutni, ahol a háború végét várták a templomban menedékre lelő emberek. A kápolna korlátján a két nemzet címere látható, amelyet a harmadik, pálos címer középen összefog.
Kérjük, adja meg a közleményben a lakcímét. 1%: Arra buzdítjuk a híveket, hogy személyi jövedelemadójuk bevallásánál annak első 1%-át az Újlaki Sarlós Boldogasszony Alapítványnak, második 1%-át a Magyar Katolikus Egyháznak ajánlják fel (függetlenül attól, hogy van-e ténylegesen fizetendő adójuk). Az 1%-os nyilatkozatokat az alábbiak szerint kell kitölteni: A kedvezményezett adószáma: 18083440-1-41, A kedvezményezett neve: Újlaki Sarlós Boldogasszony Alapítvány A kedvezményezett technikai száma: 0011 A kedvezményezett neve: Magyar Katolikus Egyház
Description Az új Szent Gellért templom és plébánia alapkövét 1984. szeptember 24-én, Szent Gellért ünnepnapján tették le. 1992 karácsonyán Urunk születését már az új templomban ünnepelték, amely egyúttal a templom első szentmiséje is volt. A templom zárt, belső tere az oldaltermek megnyitásával bővíthető, zsúfoltság nélkül 1500 embert is képes befogadni. A templomot az urnatemetővel Kiss András Ybl-díjas építész tervezte. 1997-től a templom melletti telken a kolumbárium tovább bővült, amely 2003 őszére készült el, nevét a Szent Sírról kapta. 1999 augusztusára épült meg a templom harangtornya, és nyílt meg Varga Imre szobrászművész alkotásaival az Árpád-házi szentek szoborkertje. Boldogasszony templom budapest 6. A szoborkertben öt magyar szent: Szent István király, Szent László király, Szent Imre herceg, Árpád-házi Szent Erzsébet, valamint Árpád-házi Szent Margit bronzból készült mellszobra látható. Adj a társadalmak vezetőinek éleslátást, hogy megfelelő intézkedésekkel gátat szabjanak a fertőzés terjedésének, segítsék a betegség megelőzését, leküzdését és a hatékony eszközök eljutását a rászorulókhoz.
A háború azonban keresztülhúzta az egyházközség terveit, pénzügyi tartalékaikat új templom építése helyett kénytelenek voltak a háborúban megrongálódott régi istenháza helyreállítására fordítani. Ugyancsak Varga Imre alkotása a plébánia védőszentjének, Szent Gellértnek vértanúságát megjelenítő, s a templom oromzatán látható szobra, a II. Szilveszter pápát ábrázoló szobor, a templom előterében, valamint a Szent Sír kápolnában álló Fájdalmas Szűzanya is. A Mindszenty-kápolnában Mindszenty József esztergomi érsek bronzszobra – ami az elvhűséget, Krisztus és az egyház melletti rendíthetetlen kitartást szimbolizálja – Meszlényi Antal alkotása, ugyanő alkotta a templomban látható monumentális Krisztus-szobrot is. Az altemplom Apor Vilmosról elnevezett termében az 1945-ben vértanúhalált szenvedett győri püspök domborműve látható, ezt Mózessy Egon álmodta meg. Budapesti rendház és Kármelhegyi Boldogasszony Templom | Karmelitarend. A külső keresztút állomásainak mozaikképét Mazzag Orsolya iparművész, az képet körülvevő üvegkeretet pedig Haba Erika iparművész készítette.
Az 1500-as évek török kincstári összeírásai egy Hidegkút melletti Gersi vagy Kercsi települést említenek – ez nyilvánvalóan Gercsét takarja –, amely a budai szandzsákhoz tartozott. A település egészen 1595-ig lakott hely maradhatott, erre utal az a feljegyzés, mely szerint ebben az évben Mátyás főherceg a Buda várát bitorló törökök kiéheztetése céljából az itteni lakosokat egy távolabbi dunai szigetre telepítette. A falu ezt követően pusztulhatott el teljesen. Boldogasszony templom budapest online. A török időket követően a település sohasem épült újjá, ennek ellenére a mai Budapest területén fekvő hajdani középkori falvak templomai közül az egyik legjobb állapotban fennmaradt a gercsei, amelyet először még 1956-ban újítottak fel; egy 1985-ös régészeti feltárás eredményei azt valószínűsítik, hogy ez a templom egykor védőfallal is körül volt véve. A falu helyén ma a természet által nagyrészt visszahódított bokros-fás-mezős területek, illetve részben gondozott, vagy művelt földek váltják egymást. Gercse templomának helyén vélhetőleg már a római időkben állt valamilyen épület, hiszen a Nagy Emese régész által 1956-ban elvégzett feltárások idején több római eredetű kő került elő a templomhajó alól, illetve a templomot egykor körbevevő védőfalba beépítve is találtak ilyeneket.