180 fokos sütőbe toljuk, kb. fél órát sütjük, amíg a zsemlék széle és a tejföl is itt-ott megpirul. A nagymamám még pluszban meg szokta hinteni cukorral, de nekem anélkül is elég édes volt.
:) Nagymamámféle túrós zsemle Hozzávalók: 10-12 zsemle mérettől függően 6 dl tej 5 dkg vaj + a kenéshez 3 evőkanál cukor 2, 5 dl tejföl A töltelékhez: 50 dkg túró 1 tojás 1 csomag vaníliás cukor vagy 1 rúd vanília kikapart magjai 1 citrom reszelt héja 4-5 evőkanál porcukor (+ ízlés szerint) 2 nagy evőkanál tejföl 2 marék mazsola csipet só Elkészítés: A töltelékhezvalókat simára keverjük. A zsemléket félbevágjuk, a belsejüket kikaparjuk, kb. 1 cm vastag héj maradjon. Ha nem szikkadt vagy majdnem száraz zsemléket használunk, akkor 10 percre toljuk be kb. 160 fokos sütőbe, hogy kissé ropogós legyen a héja, majd hűtsük ki. A tejet melegítsük langyosra, adjuk hozzá a megolvasztott vajat és a cukrot. A zsemlék belét öntsük le 1-2 dl vajas tejjel, kicsit nyomkodjuk ki, és adjuk a töltelékhez, ezzel is keverjük ki. Közben egy akkora tűzálló tálat, amiben szorosan elférnek a zsemlék, kivajazunk. Elronthatatlan desszert: nektarinos-túrós pite Németh Ádámtól | Mindmegette.hu. Mindegyiket megmártjuk a vajas tejben, egymás mellé beleállítgatjuk a jénaiba. Elosztjuk bennük a tölteléket, meglocsoljuk a maradék vajas tejjel, majd mindegyik tetejére még pár kanál tejfölt kanalazunk.
Hétfőn a bosznia-hercegovinai helyzetről, valamint a boszniai Szerb Köztársaság vezetői elleni esetleges szankciókról tárgyalnak az uniós tagállamok külügyminiszterei. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán élőben jelentkezett be hétfő reggel, ahol elmondta, Magyarország lélegeztetőgépekkel segíti Ukrajnát, illetve közölte, Brüsszelbe indul. Orbán Viktor Boszniában: ami itt történik, az ránk is hatással van. A találkozó előtt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője már kijelentette, hogy az EU és az Egyesült Államok nem fogadja el Bosznia-Hercegovina szétesését, és aggasztónak találják a balkáni országban kialakult helyzetet. Mint az N1 írja, ezzel szemben Magyarország vétót jelentett be a Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnök elleni esetleges szankciókkal kapcsolatban. Hónapok óta feszült a helyzet Bosznia-Hercegovina két entitása közt. Dodik rendszeresen kampányol a szerb térség függetlenítéséről, február 10-én pedig az entitás parlamentjének képviselői megszavazták azt a törvényt, amely a Boszniai Szerb Köztársaságban egy különleges jogi és ügyészi tanácsot hozna létre, ami többek közt átvenné a Bosznia-Hercegovina bíráinak kinevezésére vonatkozó jogkört.
Christian Schmidt szerint valós az a fenyegetés, amelyet Milorad Dodik ismételget évek óta, hogy az ország szerbek lakta része elszakadna Bosznia-Hercegovinától, és független állammá válna. A jelentés szerint a boszniai szerbek utóbbi hetekben tett kijelentései, hogy kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből, aggodalomra adnak okot, és voltaképpen az elszakadást készítik elő, hiszen aláássák az állam működését. Christian Schmidt szerint, amennyiben a boszniai szerbek valóban meglépik mindezt, és a nemzetközi közösség szó nélkül hagyja, az egész térség békéje és stabilitása veszélybe kerül, semmissé válnak az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezményben foglaltak, amelyek megalapozták Bosznia-Hercegovina létrejöttét. Saját igazságügyi rendszer bevezetéséről szavaz a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje - Jogi Fórum. Milorad Dodik, aki a Szerb Köztársaság legerősebb politikai pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége vezetője is, korábban többször elmondta, hogy nem ismeri el Christian Schmidtet az ENSZ megbízottjaként, szerinte semmiféle diplomáciai státusszal nem rendelkezik.
Bár a felvételeken szarajevói illetőségű személyek is láthatóak, tehát nem csak a boszniai Szerb Köztársaságból érkeztek a szerb fővárosba, Dragan Djilas szerint nem kérdés, milyen célt szolgál az állampolgárság tömeges megadása: az SNS így akar biztos szavazatokra szert tenni a fővárosban. A felvételek közzétételét igencsak rossznéven vette a kormányzó párt. A Kínában, a téli olimpia színhelyén tartózkodó Aleksandar Vucic azt közölte, mindez csak azt bizonyítja, hogy az ellenzéknek nincs semmiféle ideológiája és stratégiája a választások előtt. Ana Brnabic miniszterelnök pedig a tőle megszokott, személyeskedő stílusban szólalt meg: "Djilas nyilvánvalóan azt gondolja, hogy ezek az emberek csordaként viselkednek, meg lehet mondani nekik, hogyan szavazzanak vagy meg lehet vásárolni a szavazataikat. Magyarország oroszoknak tetsző vétót adhat | 168.hu. Pedig ez teljesen Dragan Djilas szokása, aki azt hiszi, hogy pénzzel mindent el tud érni, és mindent meg lehet vásárolni. " Tudni kell, hogy a kormánypárti médiumokban, főként a Pink, illetve a Happy tévében folyvást azt sugallják, hogy a volt belgrádi polgármester, amúgy vállalkozó Djilas valamiféle ősellenség, a nagytőke embere.
"Habár a nemzeti ellentétek már ekkor is jól látszottak, a három nemzeti párt még nagykoalícióra is lépett egymással, hogy megakadályozzák a reform kommunisták visszatérését. Csakhogy a békesség nem tartott sokáig, mert a nacionalista eszmék eddigre már megtették a hatásukat" Szlobodan Milosevics fő célja ekkor az volt, hogy teljes egészében Jugoszlávián belül tartsa Bosznia-Hercegovinát, hiszen ez felelt meg leginkább a nagyszerb nacionalizmus elképzeléseinek. Milosevicset ebben természetesen nem csak a boszniai nacionalisták támogatták, hanem a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) is, amely ekkor már nagyrészt szerb tisztekből állt. Ám figyelembe kell azt is venni, hogy a helyi szerbek fenyegetve érezték magukat a növekvő muzulmán közösség miatt, nem is beszélve a horvátokról, akiket Zágráb nyíltan támogatott. A nézeteltérések 1991 őszén szakításhoz vezettek a nemzeti pártok között, ami után a bosnyákok és a horvátok a szarajevói parlamentben megszavazták Bosznia-Hercegovina függetlenségét. A szerbek persze bojkottálták a szavazást.