Egyéb öregedés elleni előnyei közé tartozik a hemoglobinszint növelése, és az urea valamint a savas foszfátszint csökkentése a vérben. Bár a yógik arra használták, hogy meditációjuk során a koncentrációjuk még jobb legyen, ezzel összefüggő hatásai folytán eredményesen javítható a mentális visszamaradottság és az IQ-szint is növelhető. Évszázadok óta használják már a máj-és veseproblémák kezelésére, és igen nagy népszerűségre tett szert a hepatitisz és az alkoholfogyasztás okozta májmegnagyobbodás alternatív kezelésében. Méregtelenítő kúrák esetén is hasznos segítségünkre lehet a gotu kola, mivel segít eltávolítani az agyból a lerakódott toxikus anyagokat, valamint a nehézfémeket és a különféle drogokat is segít eltávolítani szervezetünkből. Az alternatív gyógyászatban tumorok és rákos burjánzások ellen is használják, anélkül, hogy az immunrendszert legyengítenék, vagy toxikus anyagokat juttatnának a szervezetbe. Swanson Gotu Kola gélkapszula 435mg 60db Forrás:Vitaminkirály turhí (Régi) Új termék a kínálatunkban Gotu Kola 435mg (60kap) Egy ősi növény Indiából.
Nem tartalmaz koffeint (néha keverik a kóladióval, mely magas koffeintartalommal bír), mégis széles körben alkalmazzák az energiaszint és a vitalitás növelésére. Ennek oka az lehet, hogy növeli a vércukor szintet, ami végső soron megelőzheti a hypoglikémiát, a mentális fáradtságot, a depressziót, a zavartságot – de lehet azért is, mert nagy koncentrációban tartalmaz tiamint (B1 vitamint), riboflavint (B2 vitamin), és piridoxint (B6 vitamin); ezek elősegítik a szénhidrátok glükózzá alakulását, valamint szerepet játszanak az idegrendszer működésében is. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a gotu kola a fáradtság és a stressz káros hatásait is segítenek kiküszöbölni. A tradicionális afrikai gyógyászatban a lepra gyógyításához használták (az asiaticosid tartalma feloldja a lapra baktérium viaszos borítórétegét, lehetővé téve az immunrendszer számára, hogy elpusztítsa azokat), valamint a bronchitis, az asztma, a szifilisz és a sebgyógyítás területén is hasznát látták. Indiában már 3000 éve használják a sebek gyógyításához, gyenge vízhajtóként, a koncentráció és az éberség javításra, valamint szorongás és stressz ellen is.
A növény hatóanyagai növelik a szellemi kapacitást, gyorsítják a gondolkodási folyamatot, javítják az emlékezőképességet, enyhítik a fejfájást, szorongás, idegességi állapot, álmatlanság esetén nyugtatóan hatnak a központi idegrendszerre, csökkentik a kimerültséget. A Gotu Kola kedvezően hat a vér egyes alkotóelemeire is, stabilizálja a vér hemoglobinszintjét és a vércukorszintet. A növényben jelenlevő triterpén szaponinok részt vesznek a kollagén képzésében, amely növeli a sejtfal rugalmasságát, megőrzi a szervezet gyors hegképzési és szövet-újraképzési képességét. A flavonoidok javítják a vénás keringést. A flavonoidok kardiotonikus és arritmiás hatása legkifejezettebben a szívérrendszeri depresszió körülményei között nyilvánul meg. A szív-érrendszer alapos megerőltetése esetén (stressz, fizikai és szellemi megterhelés) a flavonoidok tágítják a koszorúereket, így a vérnyomás növekedése és a szívizom ingerlékenységének módosulása nélkül biztosítják a szív oxigénellátását és ezzel növelik a szív-érrendszer stabilitását.
Vizsgálatok bizonyították, hogy az ázsiai gázló nemcsak a memória és a tanulási képességek fejlesztésére alkalmas, hanem részben az Alzheimer-kórral együtt járó emlékezetvesztést is vissza tudja fordítani. Egy kísérlet során 30 tanulási zavarban szenvedő gyermeket vizsgáltak, s kiderült, hogy a 12 hetes ázsiai gázlóval való kezelés után koncentrációs képességük jelentősen javult a kezelés előtti állapothoz képest. Más vizsgálatok arra utalnak, hogy azok a kísérleti állatok, amelyek két héten keresztül ázsiai gázlót kaptak, sokkal gyorsabban tanultak meg új magatartási formákat, és később is jobban emlékeztek rájuk, mint a gyógynövénnyel nem kezelt társaik. Az ErbaVita technológia: a végtermékben 95% növényi kivonatot biztosít (a fitovegyületek maximálisan elérhető mennyiségével), ugyanakkor csökkentette a felhasznált segédanyagok mennyiségét! Az étrend-kiegészítők élelmiszereknek minősülnek és bár kedvező élettani hatással rendelkezhetnek, amely egyénenként eltérő lehet, jelölésük, megjelenítésük, és reklámozásuk során nem engedélyezett a készítményeknek betegséget megelőző vagy gyógyító hatást tulajdonítani, illetve ilyen tulajdonságra utalni.
A Wiener Schnitzel eredetéről megoszlanak a vélemények, annyi azonban biztos, hogy borjúból készítik és ropogósan, aranybarnára sütve a legfinomabb. A bécsi borjú eredetét egyesek egészen a 15. századig vezetik vissza, míg a legnépszerűbb elmélet szerint az osztrákok csak jóval később, Radetzky grófnak köszönhetően tanulták el a kultikus ételüket az olaszoktól. Az első receptek 1884-ben és 1907-ben születtek, de a rántott csirke, a Backhendl elkészítésére már egy 1719-es szakácskönyv is ad instrukciót, megkérdőjelezve ezzel Radetzky gróf érdemeit. Bécsi szelet / Wiener Schnitzel - Hetedhétország . Annyi azonban bizonyos, hogy a bécsi konyha klasszikus fogása, a Wiener Schnitzel eredetileg 100 napos borjú húsából készül, amelyet liszttel, tojással és zsemlemorzsával panírozva vaj és olaj keverékében aranybarnára sütnek. A jó minőségű sertéshúsból készült változatát a szigorú osztrák és német szabályozás miatt kizárólag a "Schnitzel bécsi módra", vagy "Bécsi szelet sertésből" néven szerepelhet az étlapon. A Figlmüller étterem azonban bizonyította, hogy ez a változata legalább annyira finom, a rajongók miatt egy év alatt 250 000 szeletet reprodukálnak a 34 centiméteres óriásszeletből, miközben éves zsemlemorzsa felhasználásuk eléri a 250 tonnát!
Vékonyra klopfolt hús, ropogós panír és néhány szelet citromkarika. Csupán ennyi lenne a népszerű Wiener Schnitzel titka? Nem egészen! Eredetét tekintve nagyon sok az ellentmondás, de az vitathatatlan, hogy az osztrák konyha egyik legmeghatározóbb fogása, amelyet szívesen fogyasztanak hasábburgonyával, burgonyasalátával, uborkasalátával vagy egyszerűen csak magában. A Wiener Schnitzel, vagyis a bécsi szelet kifejezés oltalom alatt áll. Csak abban az esetben használható, ha a panír alatt borjúhús rejtőzik. Ha Ausztriában járva az étlapon Wiener Schnitzel helyett a Schnitzel nach Wiener Art (szelet bécsi módra) kifejezést találjuk, akkor az elkészítés során sertés, esetleg baromfi hús került felhasználásra. Ha tényleg az eredeti, borjúhúsból készült verziót szeretnénk megkóstolni, akkor erre érdemes nagyon odafigyelni. Természetesen otthon is könnyen elkészíthető, íme egy recept 4 főre: 4 szelet borjúhús liszt zsemlemorzsa 2 tojás só és bors 1 evőkanál tejszín A sütéshez: vaj Első lépésként a húst szárazra töröljük, majd fólia alatt 3-4 mm vastagságúra klopfoljuk.
Egy serpenyőbe annyi olajat öntök, hogy a hússzeleteket éppen ellepje, majd kb. 200 °C-ra hevítem. Panírozás után a hússzeleteket rögtön a forró zsíradékba teszem és mindkét oldalukat pár perc alatt aranybarnára sütöm. A krumplisalátához a krumplit héjában puhára főzöm. Eközben a vékony karikákra felszeletelt lilahagymát a citromlében áztatom. Miután a krumpli kihűlt, karikákra vágom és óvatosan hozzákeverem a lilahagymát is. A fehérborecetet a porcukorral együtt felforralom. Az olívaolajban kézi habverővel elkeverem a mustárt, majd a keveréket hozzáadom a fehérborecethez. Jól összekeverem, ízlés szerint sózom, borsozom és hozzáöntöm a citromlevet is, amelyben a lilahagymát áztattam. Az öntetet a krumplis, lilahagymás keverékhez adom és óvatosan összeforgatom. Lehűtve tálalom a frissen sütött hús mellé. A zöldsalátához a salátaleveleket alaposan megmosom és lecsepegtetem. A vízben elkeverem a cukrot és hozzáadom a kétféle ecetet. Az öntettel leöntöm a saláta leveleket és tálalásig a hűtőbe rakom.