Képgaléria - Vér(baj)vád: Kolumbusz ártatlan volt Általában úgy véljük, hogy a szifiliszt Kolumbusz Kristóf tengerészei hurcolták be Amerikából az Óvilágba. Ez a feltételezés azon alapult, hogy az első egyértelműen azonosított vérbajjárvány 1493-ban söpört végig Európán. Kolumbusz kristóf érdekességek az. Ezt az elképzelést eddig is cáfolni látszottak egyes angliai, olasz és afrikai, az ókorból származó csontleletek, amelyek arra utaltak, hogy az elhunytak vérbajban szenvedhettek. Most pedig olyan perdöntő bizonyíték került napvilágra, amely egyszer s mindenkorra felmentheti az Újvilág felfedezőit a betegség első behurcolásának vádja alól. A franciaországi Var archeológiai kutatóintézetének munkatársai egy IV. századi várandós asszony maradványaiban egy magzat viszonylag ép csontvázára bukkantak, amelyben a csontok elváltozásai arra mutatnak, hogy az embrió szifiliszes fertőzésben szenvedett. A talált csontelváltozásokra ugyan többféle betegség is vezethet, de közülük egyedül a vérbaj adódhat át a méhben fejlődő magzatnak.
Még jó, hogy erről a képről eszünkbe jutott: Happy Halloween! (Fotó:) Dugó a belvárosban Kolumbusz nélkül talán még ma is szekerekkel és öszvérekkel közlekednénk. 10 dolog, ami Kolumbusz Kristóf nélkül nem lenne Székesfehérváron. Na jó, nyilván nem, de talán másképp alakultak volna a dolgok Henry Ford nékül, aki az autóipar egyik úttörője volt, és a modern kori tömeggyártás megalapozója. Tehát minden hétköznap délután négy és fél öt között a forgalmasabb fehérvári kereszteződésekben a szívünkben felgyülemlő dühöt szeretetet fordítsuk inkább a Kolumbusz hajója, a Santa Maria és a michigani autóiparos felé: nélkülük biztosan nem dekkolhatnánk ott, ahol. Aztán rögtön utána gondoljunk arra is, hogy a világ sem tartana ott. Kisebb dugó (Fotó:)
A csörgőkígyó és a reuma esete A reuma kezelésére találunk a népi gyógymódok között egy egyszerű megoldást: öljön meg egy épp harapni készülő csörgőkígyót, nyúzza meg, szárítsa ki, és a maradékot kukoricawhiskeybe keverve igya meg. Bár mai kutatások azt mutatták ki, hogy a kígyóméreg enyhíthet az ízületi gyulladáson, azért inkább jobb, ha megkíméli magát a procedúrától és lehetséges hatásaitól is. A kakukkszó gyógyítja a hátfájást? Végre egy kedves gyógymód, amely nem gusztustalan, de még csak nem is ártalmas! Régi amerikai szokás szerint, ha valakinek fáj a háta, csak le kell feküdnie egy réten és várnia egy síró lappantyú csiripelésére; a madárszó hallatára forduljon meg háromszor a földön, és a hátfájás elmúlik! Mégsem Kolumbusz hurcolta be Európába a szifiliszt - HáziPatika. A szokás Angliából származik, ott az első tavaszi kakukkszóra kellett forgolódni. Zúzódásra tojást? A következő gyógymódot valószínűleg közel sem olyan mulatságos végigcsinálni, mint olvasni róla. Két hozzávalóra lesz szüksége: amerikai ezüst dollárra (ehhez 1964-nél régebbi aprópénzt kell keresnie), illetve friss, hámozott keménytojásra.
numizmatika, numizmatika fogalma, érmegyűjtés, érme, pénz, fizetőeszköz, numizmatikus, tartásfok, érme tisztítása, börze, aukció, notafília, UNC, hajtatlan, névérték, verdefényes, szükségpénz, bányapénz, verdehibás, nemesfém, fémérték, numizmatikai könyv, régi pénzérmék katalógusa, érme lot, proof érme, ezüst, arany, réz, bronz, infláció, pénzmennyiség, árfolyam, érmebörze, kitüntetés, Adatvédelmi tájékoztató | Cookie szabályzat | Felhasználási feltételek | Kapcsolat |
Az emiatt "Ball Covernek", azaz "báli borítéknak" nevezett filatéliai különlegességből összesen három darab ismert ma: ezek közül az egyik II. Erzsébet brit királynő magángyűjteményében, a másik a londoni British Library filatéliai gyűjteményében található, így ez a harmadik, egyetlen "piacképes" példány még az amúgy is ritka Mauritius-bélyegek között is különleges értékkel bír a gyűjtők szemében. A világ legdrágább bélyegei - Kárpátalja.ma. Mint az árverezőházat vezető Christoph Gärtner elmondta, ez a példány mindeddig Vikram Chand szingapúri milliárdos üzletember birtokában volt, aki komoly filatelistaként már több mint húsz éve áll szoros kapcsolatban a német bélyegkereskedővel, így amikor úgy döntött, hogy eladja a borítékot, az ő cégét kereste meg az üzlet lebonyolítására. Így került a "Ball Cover" a német kisvárosi aukciósházba, ahol a szombati árverésen többen is komolyan versenybe szálltak érte, így a tétel leütési ára végül megduplázta az induló értéket: 8, 1 millió eurón koppant a kalapács, ami azt jelenti, hogy a ház 23, 8 százalékos jutalékával együtt a licitek nyertese végül 10.
Részben, mert akkoriban a megjelenő bélyegekből minden tag csak egyet vehetett. Így aki cserélni szeretett volna, az "beíratta" az unokáját, vagy a gyerekét is bélyeggyűjtőnek. Rajtuk keresztül több példányban lehetett hozzájutni az új bélyegekhez. A gyűjtők részben befektetési céllal foglalkoztak a filatéliával, de ennek a hobbinak mindig volt egy korántsem elhanyagolható ismeretterjesztő célja is: a bélyegek témája iránti behatóbb érdeklődés a legtöbb esetben új tudással is felruházta a filatelistákat. Steinbach Ferenc szerint a virágzó bélyeggyűjtő mozgalmon az első komolyabb sebet az ejtette, hogy a 60-as évek végétől a Magyar Posta egyre nagyobb darabszámban adta ki az új bélyegeket. Mivel több példány került piacra, emiatt csökkent az értékük, így sokan meggondolták, gyűjtsenek-e magyar bélyegeket. A világ legdrágább bélyege lett egy 19. századi egycentes » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Érdekes módon a mozgalomra mért másik csapás később szintén az árral függött össze, de akkor a drágulás miatt. Az 1980-as évek végén az egyes bélyegek névértéke nőtt. Sokan kerültek olyan anyagi helyzetbe, hogy erre a hobbijukra már nem tudtak áldozni.
Néhány évtizede még virágzott a bélyeggyűjtés Tolnában is. Volt olyan időszak, hogy csupán Szekszárdon öt filatelista kör működött. Ma már csak egyetlen csapat van talpon a megyében, a tolnai. Ma már nehéz elképzelni, hogy a "gyere fel hozzám, megmutatom a bélyeggyűjteményemet"-típusú ismerkedés hajdan a siker reményével kecsegtethetett bárkit is. Bélyegek, gyűjtők, értékes gyűjtemények persze ma is vannak, főként a nagyobb városokban. Ám a hajdan sokak körében népszerű filatelista mozgalom szinte elsorvadt. Tolna megyében mára mindössze egyetlen bélyeggyűjtő kör maradt hírmondónak: a tolnai. A 46. sorszámot viselő szervezet 1958-ban jött létre, vezetője immár három évtizede Steinbach Ferenc. A kör jövőre lesz 60, elnöke pedig 85 éves. [caption id="" align="alignleft" width="250"] Steinbach Ferenc 1960 óta filatelista, az utolsó komoly bélyeggyűjtők egyike (Fotó: Makovics Kornél) [/caption] Steinbach Ferenc 1960-ban lett gyűjtő. Emlékei szerint azokban az években nagyon népszerűvé vált a bélyeggyűjtés, gyorsan gyarapodott a tagság, az ifjúságiaké is.
A bélyeg a borítékon: az egyik "Vörös Mauritius" a tizenötből – forrás: Auktionshaus Gärtner A kétféle bélyegből mára nagyon kevés ismert példány maradt: a kékből összesen tizenkettőről, a vörösből tizenötről tud a filatelisták társadalma. Ennek megfelelően ezek a bélyegek, ha nagy ritkán felbukkannak a műkereskedelemben, igencsak borsos áron szoktak gazdát cserélni. Ez történt most szombaton is, amikor is a Stuttgarttól mintegy húsz kilométerre északra fekvő Bietigheim-Bissingen nevű kisvárosban működő Auktionshaus Gärtner nevű, elsősorban filatéliával foglalkozó árverezőház licitjén négymillió eurós kikiáltási áron indítottak egy olyan borítékot, amelynek sarkába egy piros, tehát egypennys Mauritius-bélyeget ragasztottak. A világ pillanatnyilag legdrágább borítékja – forrás: Auktionshaus Gärtner Az 1847-ben feladott levélen címzésként a "H. Adam Esq. Junr. " felirat olvasható, és azt is lehet tudni, hogy a küldeményt Lady Gomm, a mauritiusi kormányzó felesége adta postára, az egykor belehelyezett – azóta persze már régen elveszett – levélben pedig eredetileg a kormányzóság jelmezbáljára hívták meg az illető urat.