A tanulmányok alatti vizsgák szabályai: Tanulmányok alatti vizsgát kell tennie azoknak a tanulóknak, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az iskola pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga általános szabályait a 20/2012. (VIII. Oktatási Hivatal. 31. ) EMMI rendelet határozza meg. A sza- bályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgák szabályait kell alkalmazni – az osztályozóvizsgákra, – a különbözeti vizsgákra, – a javítóvizsgára, – a pótló vizsgára, – művészeti alapvizsgára. a) Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi az osztályzat megállapításához, ha felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s a nevelőtestület erre lehetőséget ad, a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Ha tehát egy tanuló hiányzása egy bizonyos tantárgyból a tanév folyamán meghaladta a tanítási órák 30%-át DE ennek ellenére a tanulónak van elegendő osztályzata, akkor szabálytalan az az eljárás, hogy az adott tantárgyból a tanuló minősítését osztályozó vizsgán állapítsa meg az iskola. Ha a sokat hiányzó tanuló akár minden tantárgyból meghaladta a tantárgy óraszámának 30%-át, de ennek ellenére minden tantárgyból van elegendő osztályzata, akkor a minősítését minden tantárgyból a tanítási évben szerzett osztályzatai alapján kell megállapítani, és teljesen jogszerűtlen eljárás őt osztályozó vizsgára küldeni. Összefoglalva még egyszer a Tudásbázis Kréta programjából, tehát: A 20/2012. (VIII. Osztályozó vizsga. ) EMMI rendelet 51. § (7)-(8) alapján, ha a mulasztások mértéke egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan együtt) az alapfokú nevelés-oktatás és a középfokú nevelés-oktatás szakaszában meghaladja a 250 órát, vagy az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át, vagy az alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, vagy egy adott tantárgy esetén a tanítási órák 30%-át, akkor: Amennyiben a tanulónak van elég érdemjegye, a szaktanár lezárhatja.
Az osztályozóvizsga időpontját az iskola munkaprogramjában az intézményvezető határozza meg a félévi osztályzat megállapításához a félév utolsó tanítási napját megelőző tizedik tanítási nap és a félév utolsó tanítási napja között, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanév utolsó tanítási napját megelőző tizedik tanítási nap és a tanév utolsó tanítási napja között. Az egyéni tanrenddel rendelkezőtanulók osztályozó vizsgáját június 1-től június 15-ig terjedő időszakban az intézményvezető által meghatározott napokon kell tartani. Az iskola rendszeres látogatása alól felmentett alsó tagozatos tanuló az alábbi tantárgyakból köteles osztályozó vizsgát tenni: magyar nyelv és irodalom írásbeli és szóbeli vizsga, matematika írásbeli idegen nyelv szóbeli és írásbeli vizsga, a 2-4. Osztályozó vizsga követelményei. évfolyamon idegen nyelv, szóbeli vizsga az 1. évfolyamon környezetismeret szóbeli vizsga.
Forrás: Tudásbázis, Oktatá, Petróczi Gábor
A tanuló és a szülő kérésére, egyeztetett időpontban, a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák, megjelölésével értékeli, és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. A vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, a több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanár állapítja meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben.
Egy napra legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. Egy napra egy tanulónak legfeljebb három tantárgyból szerezhető szóbeli vizsga. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból a tagintézmény-vezető által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket a tagintézmény-vezető vagy a megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak a szóbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 30 percet kell biztosítani, kivéve az 1. bekezdésben tett kivételt. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 30 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. A vizsgázó osztályzatát, a két felet százalékos átlaga alapján megállapítani.
Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A javító vizsga lebonyolítása augusztus 25-31. között történik évente megállapított napon és órában az igazgató döntése alapján. A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel. A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet. Az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák rendje: A vizsgára kötelezettek értesítése írásban a vizsgát megelőzően két héttel. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsgát csak azokból a tantárgyakból kell tenni, amelyekből a tanterv dolgozatok írását követeli meg. A vizsga az iskola nevelőiből áll, egy elnöke és két tagja van. A vizsgázó a feladatokat felkészülési idő biztosításával oldja meg. A feleletek maximális időtartama 10 perc.
A szerzetesi életben, bár jelen van és néha nem is könnyű a lemondás, nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy nem a maga erejéből teszi, hanem Isten rendkívüli kegyelme révén. Isten, amikor meghív a szerzetesi életre, rendkívüli szeretetének adja jelét. Meghívása hatékony: képes a meghívott a radikális választásra. A szerzetesség a ma embere szemszögéből Gyakran kérdeznek rá, hogy ma még szükség van-e szerzetesekre? Az emberek, amikor valami mellett, vagy ellen döntenek, azt nézik, hogy milyen előnyük, vagy hátrányuk származik döntésüktől. A pásztor testvérek között. Ezért gyakran lesújtó véleményük van arról, hogy miért lesznek egyesek szerzetesek: nem szeretnek dolgozni, félnek a világtól, szerelmi csalódottak, félnek családot alapítani, csak a maguk üdvösségére gondolnak. Miként lehetne segíteni, hogy a fent említett fura gondolkodás megváltozzon? A szerzetes létének ugyanis nem az ad értelmet, hogy milyen előnye származik abból, hogy szerzetes, hanem az, hogy Isten őt erre hívja. Erre válaszol a szerzetes fogadalmai – a tisztaság, engedelmesség és a szegénység – által.
Más szóval: hiszek igazságban, mely túl van a politikán, életünk helyi és pillanatnyi szükségletein: az én egyházam nem nemzeti egyház! " Ferenc forradalmi programjának három alappillére: irgalmasság, szolidaritás, szegénység Amikor Ferenc pápa arról gondolkodik, hogy miként lehetne egyházát megreformálni ill. a világot emberibb és igazságosabb hellyé alakítani, akkor az irgalmasságban és a tettekben megmutatkozó szolidaritásban találja meg a választ. A pásztor testvérek közötti. Mert bizony egyháza rászorul a reformokra. Ahogy pápasága kezdetén egyik bizalmas pap barátjának mondta: "Ha az én édesanyám és a te édesanyád ma feltámadnának, akkor azért könyörögnének az úrhoz, hogy küldje őket vissza a föld alá, hogy ne kelljen végignézniük azt, ahogy az egyház megsemmisül. " Ferenc pápa szerint csak a szegény egyház értheti meg igazán a szolidaritás üzenetét. Így tehát a szegénység a másik kulcsfogalom, amely meghatározza gondolkodásmódját. Ezt az érzékenységét még ifjúként egykori tanárától és gyóntatójától a jezsuita Juan C. Scannone-től veszi át, aki az argentin felszabadítás teológia és filozófia megalapítója.
Kik a szerzetesek és szerzetesnők? Hogyan is élnek, mit is csinálnak? Gyakran találkozunk, még gyakorló katolikusok körében is olyanokkal, akik nem tudják, kik a szerzetesek és főleg azt nem értik világosan, hogy mi a szerepük az Egyházban. A pasztor testvérek. Kedves fiatalok, a mai találkozó jó alkalom arra, hogy megismerjétek őket, személyesen találkozzatok velük. Így értékelni tudjátok életüket és szerepüket az Egyház életében. Kik a szerzetesek? A szerzetesség az Istennel való bensőségesebb barátság egyik módja, amely a keresztségben gyökerezik. "Az evangéliumi tanácsok vállalásával Jézus személyének lényeges vonásai – a szüzesség, a szegénység és az engedelmesség, sajátos és állandó jelleggel "láthatóvá" válnak a világban, és a hívők tekintetét ráirányítják Isten Országának arra a misztériumára, mely már jelen van és hat a történelemben, de mennyei beteljesedését még várja. " (Vita Consecrata, / Budapest 1966/11) Világos, hogy a szerzetesi élet nem származik közvetlenül Krisztustól, hanem egy sajátos gyümölcse a Szentlélek dinamikus tevékenységének az Egyházban.