A kormánybiztos hozzátette: erről több információt is el fognak árulni a kiállításon. A Totem névre keresztelt kapu pedig "interaktív szoborként" is használható a művész szerint, ugyanis "át lehet sétálni rajta". A vadászati kiállítás kapujaként funkcionáló, Szőke Gábor Miklós szobrászművész által, hullajtott szarvasagancsból készült kapu elszállítása a művész csepeli műhelyéből 2021. szeptember 11-re virradóan. Fotó: Karancsi Rudolf / 1 A nagykaput Kovács Zoltán szerint Keszthelyre szállítják majd a világkiállítás után, ahol a Festetics-kastély és a vadászati múzeum között kap majd helyet. A tíz tonnás, több ezer szarvasagancsából álló kapuhoz szükséges darabokat elmondása szerint két év alatt gyűjtötték össze. Öt tonnát állami erdészgazdaságokból, további öt tonnát pedig felajánlásokból, vadászszövetségektől. A szobrot kolosszális paraméterei miatt még sosem látták egyben, és a Hungexponál történő összerakása is egy teljes napot fog igénybe venni. Szőke Gábor Miklós egyébként korábban is készített már hasonló szobrokat, többek közt a Fradi stadionja előtt lévő sas is az ő műve.
Fotó: Németh Sz. Péter / Telex Megkerestük a One With Nature kiállítás sajtóirodáját a következő kérdésekkel: Kerülhetett valóban a felhasznált agancsok közé olyan, amelyen lefűrészelés nyoma látszik? Kerülhetett a szoborhoz felhasznált agancsok közé olyan agancs, amit természetes úton elhullott vad koponyájáról fűrészeltek le? Kerülhetett a szoborhoz felhasznált agancsok közé olyan agancs, ami elejtett vad trófeájáról származik? Amennyiben az utóbbi két kérdés valamelyikére igen a válasz, miért van ellentmondás e tény és azon állítás között, hogy "az agancsok kivétel nélkül hullajtottak"? Október 12-én elküldött kérdéseinkre választ egyelőre nem kaptunk. Az alkotó egy korábbi Facebook-posztja szerint a vadászati kiállítás után a Totem a keszthelyi Festetics-kastély és Vadászati Múzeum ősfás parkjában foglalja el örök helyét.
Monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu fogadja majd a szeptember 25-én kezdődő Vadászati és Természeti Világkiállítás látogatóit. A Totem nevű alkotást szombatra virradóra szállították el Szőke Gábor Miklós szobrászművész csepeli műhelyéből az esemény központi helyszínére, a Hungexpóra. A 16, 5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült. A Totem a kiállítás központi helyszínén, a bejáratnál fogadja majd a látogatókat, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhatnak be a Hungexpo területére. A hullajtott agancsokból álló installáció a világkiállítás szimbolikus bejárataként megtestesíti a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak – hangsúlyozta Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos a szobor elszállítása előtt a képzőművész műhelyében. Szőke Gábor Miklós kiemelte, hogy csapatával több mint egy éve dolgoznak a 240 millió forintból megvalósult szobron.
Monumentális, hullajtott szarvasagancsokból készült kapu fogadja majd a Vadászati és Természeti Világkiállítás látogatóit; a Totem nevű alkotást szombatra virradóra szállították el Szőke Gábor Miklós szobrászművész csepeli műhelyéből az esemény központi helyszínére, a Hungexpóra. Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítást szeptember 25. és október 4. között rendezik Budapesten és az ország több helyszínén. A 16, 5 méter magas, 20 méter hosszú és ugyanolyan széles, bőgő szarvasbikafejet ábrázoló alkotás 10 tonnányi hullajtott agancsból készült. A Totem a kiállítás központi helyszínén, a bejáratnál fogadja majd a látogatókat, akik a szarvasbika tátott száján keresztül sétálhatnak be a Hungexpo területére. A hullajtott agancsokból álló installáció a világkiállítás szimbolikus bejárataként megtestesíti a nemzet egységét, a természet sajátos körforgását és azt az összefogást, amelyet a magyar vadászok tanúsítottak - hangsúlyozta Kovács Zoltán, az esemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos a szobor elszállítása előtt a képzőművész műhelyében.
A koponyáról elválasztott agancsok ugyan származhatnak régi trófeáról, elhullott vagy elejtett állatról is, ám ha ez így is van, a Totem melletti tábla állítása, miszerint "egyetlen állatot sem kellett lelőni" a szobor kedvéért, nem állja meg a helyét. A Telex megkereste a kiállítás sajtóirodáját, ám az agancsokkal kapcsolatos kérdéseikre egy hét alatt nem érkezett válasz. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A tíz tonna soknak tűnik, és sok is, de figyelembe véve, hogy gímszarvas-, dám- és őzagancsokról is szó van, ez a mennyiség összejöhet a magyarországi vadállomány nagysága alapján. Az viszont már problémát jelenthetett a gyűjtésnél, hogy az agancsok amúgy elég értékesek. A vadászati törvényhez tartozó végrehajtási rendelet a hullott agancs vadgazdálkodási értékét kilónként 5 ezer forintban határozza meg, a felvásárlási ár pedig a gyakorlatban ennél magasabb, információink szerint olyan 6 és 10 ezer forint között mozog. Csodaszarvas tíz tonna agancsból – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex Agancsot amúgy nem gyűjthet és adhat el bárki, akinek van ideje és türelme az erdőt járva keresgélni. Gyűjteni csak az illetékes, vadászatra jogosult szervezet írásos engedélyével lehet, aki pedig ezt a szabályt nem tartja be, bűncselekményt követ el. A rendőrség kishírekben időről időre be is szokott számolni illegális agancsgyűjtőkről, akik ellen lopás miatt indítanak eljárást. Az elhullott vad és agancs ugyanis minden esetben az illetékes vadásztársaság tulajdonát képezi, aki elviszi, az tulajdonképpen ellopja azokat.
A közlemény szerint a kéthegyű szívbillentyű - mitralis billentyű - elégtelensége, a vitorlák nem megfelelő záródása jelentősen megterheli a tüdő keringését és hozzájárul a tüdővizenyő felszaporodásához, amely fulladással járó, súlyos kórképhez vezethet. Az ebben az esetben szükséges eljárást, egészen a legutóbbi időkig, csak óriási megterheléssel és kockázattal járó, nyitott szívműtéttel lehetett megvalósítani. Kardiológia munkatársai | DE Klinikai Központ. Az egyetem orvosai egy speciális eszköz segítségével, a mellkas megnyitása nélkül, katéteres úton szüntették meg a rendellenességet. Az SZTE technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, a combhajlati visszér felől a szív bal pitvarába juttatott eszközzel, folyamatos szívultrahangos ellenőrzés mellett, a mitralis billentyű két, rosszul záródó vitorláját összefogták, így csökkentve, illetve megszüntetve a kamrából a pitvar felé kórosan visszaáramló vér mennyiségét - idézte a közlemény Ruzsa Zoltán részlegvezető főorvost, aki Jambrik Zoltánnal közösen, idén tavasszal már a második ilyen műtétet hajtotta végre.
Szerző: MTI/ | Közzétéve: 2021. 01. 23. 13:30 | Frissítve: 2021. 14:10 Debrecen – A Pfizer-BioNTech második oltását kapták meg. Fagyas Miklós, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika adjunktusa és Balogh Ágnes, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika orvosa is megkapta január 23-án, szombaton a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinájának második adagját a központ tüdőgyógyászati klinikájának oltópontján. Szeged.hu - Újfajta szívbillentyűműtétet végeztek el Szegeden. Fagyas Miklós megkapja a koronavírus elleni oltást (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt) Péntek reggel Orbán Viktor bejelentette, hogy vakcinagyár épül Debrecenben. – A kormány elrendelte egy olyan vakcinagyár felépítését Debrecenben, mely elég nagy lesz ahhoz, hogy ha a tudósaink ki tudják fejleszteni a vakcinát, akkor mi nagy mennyiségben tudunk belőle gyártani - mondta péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök. Papp László polgármester közösségi oldalán reagált a hírre: – Ez a nagy jelentőségű beruházás hozzájárul a jövő egészségügyi kihívásainak kezeléséhez, csökkenti hazánk függőségét és hatalmas lehetőséget jelent a Debreceni Egyetem kutatási, fejlesztési és innovációs folyamatainak – írta a polgármester.
A 2-3 órás beavatkozás során a katéteren át egy vékony, erre a célra kifejlesztett drótot vezettek át a vérrögön és itt egy 1, 5-7 mm átmérőjű ballonnal tágították az eret. Az első hazai BPA-beavatkozást Irene Lang professzor, a bécsi AKH kórház II. Debreceni kardiologia klinika orvosai 7. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a DEKK Kardiológiai és Szívsebészeti Klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével. Mindkét bécsi szakember Hiromi Matsubara japán specialistától tanulta a nagy szakértelmet és türelmet igénylő, komplex katéteres eljárást. A debreceni orvosi team tagjai Szűk Tibor, Balogh László, Péter Andrea, Daragó Andrea, Kracskó Bertalan, valamint Szobonya Róza, Sallai Zoltánné, Örvendi Ilona és Nagy Zsigmond voltak. A módszert egyébként 1988-ban alkalmazták először, de az első nagyobb betegszámú vizsgálatot 2001-ben publikálták, 2004-től pedig elsősorban Japánban tökéletesítették az eljárást, amely azóta az USA-ban, Norvégiában, az utóbbi évtizedben pedig Európában is egyre elterjedtebb.
A fotón az orvosi csapat tagjai láthatóak: Bozókiné Lakatos Gabriella ( asszisztens, Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részleg) Dr Jambrik Zoltán PhD (a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegének helyettes főorvosa) Prof Dr Gellér László (Semmelweis Egyetem, Kardiovaszkuláris Központ) Dr. med hab. Ruzsa Zoltán (a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegének vezető főorvosa)