85 éves lenne kedvenc meséink szerzője, Csukás István költő, író. A haláláig töretlen népszerűségnek örvendő művész azt vallotta, sikerének titka, hogy sohasem fél kézzel, hanem teljes szívvel írta meséit. Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom Pom meséi; a Süsü, sárkány; Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt. Nemcsak Pomogáts Béla irodalomtörténész, mi is valljuk, hogy Csukás István művei segítenek elviselni az emberiség, a nemzet és saját sorsunk nehézségeit. A magyar gyermekirodalmat kivételes alkotásaival gazdagító, magával ragadó történeteivel és játékos stílusával az irodalom szeretetére nevelő és generációk számára meghatározó írói és költői életműve örök érték számunkra. "Mikor bekerültem a gyermekirodalomba és már csináltam, értettem is, rájöttem, hogy nincs is a műfajok között olyan nagy különbség. Mindig úgy szoktam mondani: a jó mese olyan, mint a jó vers, tehát elemelkedik a földtől, a jó mese csodákkal van tele, ha akarom költészettel, érzelemmel, a mese közelebb áll a vershez, mint a prózához. "
Minden évben újabb és újabb könyveit adtuk ki, amik, ha elfogytak, rögtön utánnyomtuk. A barátságunk akkor kezdődött igazán, amikor látta, hogy amit ígértem neki, az megvalósul. Gondunk volt rá, hogy mindig jelen legyen a boltokban, de ami igazán lényeges, hogy ő is láthatta, mennyien szeretik. Szerintem ekkor hitte el valójában, ekkor érezte meg, mennyire népszerű az olvasók körében is. A filmeknél nyilvánvaló volt, az könnyebb műfaj, mint a könyv, de hogy az olvasótábora is hatalmas és egyre csak nő, az az évek alatt egyre jobban bebizonyosodott. A júniusi Könyvhéten rekkenő kánikulában többször is 3-4 órát dedikált, ahol saját bőrén tapasztalta meg a rajongói szeretetét. Profi módon, zokszó nélkül csinálta végig az egészet két pohár víz mellett, ezen túlmenően pedig csak annyit kért, hogy menjek el érte, majd vigyem haza, hogy közben is tudjunk beszélgetni. Érdekes, hogy mindenki egy jókedvű, szeretetre méltó, szeretetteljes és nyitott embernek ismerte meg, de volt benne egy kis szemérmesség is, az intelligencia szemérmessége – emlékezett vissza Katona Ildikó, hogy a hírnév és az elismertség ellenére mennyire szerény ember is volt valójában Csukás István.
Csukás István: A téli tücsök meséi (Könyvmolyképző Kiadó, 2012) - Grafikus Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 2012 Kötés típusa: Ragasztott kemény kötés Oldalszám: 88 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 28 cm x 20 cm ISBN: 978-963-949-278-3 Megjegyzés: Színes és fekete-fehér, egész oldalas rajzokkal gazdagon díszített könyv. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Változtasd a szomorúságot örömmé! A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull a hó, és minden fehér. A Kossuth-díjas író meseregénye az elmúlt szép nyarat idézi fel, amikor a tücsök a szigeten élt. A hátizsák zsályaszagú zsebében került be az üres szobába, ahol az írógép billentyűire felugorva játékból leüt egy-egy betűt a fehér papírra. A betűk a szigeten hagyott barátaira emlékeztetik, és már nem szomorkodik, vidáman telnek a napok. A finoman érzelmes, szép mese erről szól: hogyan lehet a szomorúságot örömmé változtatni.
"A gyerekközönség hálásabb és érzékenyebb, mint a felnőtt, bár sokkal nagyobbat lehet bukni is, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret. A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban" – fűzte hozzá. Véleménye szerint ez azért van, mert a gyerekek érzékenyebbek, gyorsabban reagálnak, és a véleményüket is egyértelműen megmutatják. Ezért a siker igazi siker, mert ami jó, azt tényleg a szívükbe zárják. 1978-tól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja volt. 1993-tól a Piros Pont főszerkesztőjeként dolgozott. "Nem szoktam rangsorolni meséimet, műveimet, meg nem is biztos, hogy az jó dolog lenne. Azt szoktam mondani: kedvencem a Pom Pom, a legsikeresebb a Süsü (ez bizonyított) és a legszebben megírt: A téli tücsök meséi " – sorolta műveit. "Hogy ki is Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert hol ilyen, hol olyan! Bámulatosan tudja változtatni az alakját! Ha akarja, olyan, mint a szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán pamutbojt.
A XIV. század elején Sopron már Magyarország legjelentősebb bortermelő vidéke volt, és kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúltak az ország akkori határain is. A soproni bor híres és ismert volt a francia királyi udvartól egészen Oroszországig. A XIX. századtól a poncichterek, a német ajkú gazdák messze földön híressé tették a soproni bort. A monarchia idejében a Fertő tó körüli szőlőterületek egy borvidéket alkottak Sopron-Ruszt-Pozsony néven, hasonló fajták és művelési módok jellemezték őket. A szőlőskerteket pusztító járványok, a történelem viharai azonban külön fejlődési pályára állították a soproni régiót. A város környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. Borvidékünk karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Legnagyobb mennyiségben, több mint ezer hektáron termesztik. A belőle készült bor színanyagában gazdag, mélyvörös színű, rendszerint keményebb és fanyarabb, mint az ország más vidékéről származó Kékfrankos. Balf - Terület - Sopron Régió. A Sopronban mesélt legenda szerint 1809-ben Napóleon katonáinak szállást, ételt és italt kellett a helyieknek ingyen biztosítani.
A lakosok földmûves emberek voltak, áruikat Sopronban adták el. Hazájukat és a falut szeretõ német ajkú lakosság két emlékmûvet is adományozott Harkának, az 1896-ban állított millenniumi emlékmûvet és az Amerikába kivándorolt harkaiak az I. Világháborúban elesett rokonaik és barátaik emlékére a hõsi emlékmûvet. 1946-ban véget ért a falu történetének több évszázados, példaértékû korszaka. A német ajkú magyar lakosságot kitelepítették, mindössze 15-en maradhattak. Az új lakosok elsõsorban a Rábaköz falvaiból, de az Alföldrõl és Erdélybõl is jött néhány család. 1947-ben Rajk László belügyminiszter, akkor Harka község képviselõjelöltje, a félrevezetett harkai magyar telepesek követelésére a falu nevét Magyarfalvára változtatta, és önkényesen rendelte el a honfoglaláskori magyar Harka falunév eltörlését, és a sebtében kitalált Magyarfalva falunév bevezetését. 1947. Sopron római neve bank. augusztus 20. -án az avatási ünnepségen részt vett Rajk László is, õ volt a nap szónoka. Majd 43 év múlva egy helyi népszavazás után 1990. április 1-én a falu újra visszakapta az õsi, Harka nevet.
Egy harangja maradt, amely délben, este 8 órakor és a szentmisék kezdetekor hallható. Révhelyi Elemér képei, Kecske-templom – Kuny Domokos Múzeum CC BY Storno-ház A Fő téren a városházával szemben találjuk Sopron egyik leghíresebb épületét, a szintén barokk stílusú, palotaszerű Storno-házat, amit a Bajorországból áttelepült id. Storno Ferenc 1872-ben vásárolt meg. Storno Ferenc kéményseprő, festő, építőművész és restaurátor volt, nevéhez számos magyarországi templom és palota helyreállítása fűződik. E házban lakott Liszt Ferenc is, aki vendégként hangversenyt is adott itt. Napjainkban az épület pincéjében és a földszinten étterem, a két emeleten múzeum működik. Fabricius-ház A Storno-ház szomszédságában áll a Fabricius-ház. Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-tól lakott a házban, amelynek Petőfi Sándor gyakori vendége volt. Amiről a nevek mesélnek - Részletek - Sopron Régió. A legenda szerint Petőfi egy alkalommal kiszökött a laktanyából, a Fabricius-házban öltözött át, és innen ment el Liszt Ferenc koncertjére. A ház középkori pincetermében találjuk a római kőtárat: itt őrzik a Trias-szoborcsoportot is, ami egykor a római Capitoliumot díszítette.
1963. SM Rég. 288. Jelentés a Balfi utcai római leletekről. 1957. SM Rég. 110. A soproni talajvizsgálatok és a településtörténet. SSz 12 (1958) 335-341. Ismeretlen Archaologische Funde. Oedenburger Zeitung XXV. 50 (). Récsei Viktor Sopron ókori neve és a sopronmegyei római feliratok. Sopron római neve video. Sopron 1887, 80 p. Gabrieli Gabriella Jelentés a Soproni lelőhelyekről NyTI-4241/2003 2003 Lelőhelybejelentő adatlap Németh Patrícia Adatfelvételi lapok Győr-Moson-Sopron megyéből, 2005. KÖH 600/2494/2005. Adatfelvételi lap Gömöri János - Gabrieli Gabriella A Balfi utcai későrómai temető leletmentése. Ásatási dokumentáció, 1984. SM Rég. 634. Sopron, Balfi utca. RégFüz I/38 (1985) 48. Gabler Dénes - Környei András RégFüz I/19 (1966) 26. Jelenség Kor Leírás Forrás Temető késő római hitelesen feltárt 23 nyújtott csontvázas sír (+ korábban előkerült 31 sír), IV. vége Telep kora római I-III. század Üveglelet római kor üvegedények Bélyeges tégla LEG XIIII Épület Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni.
785 forintra emelkedett. " Érdekesség még a köznapi szóhasználatban ismert Pflasszter elnevezés, mely valószínűleg a Jégverem középkori nevére utal. Sopron, Balfi utca 7-32. | Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis. (Am Pflaster) /Köszönet Dr. Kovács József Lászlónak a bejegyzés megírásához nyújtott segítségért. / A Kapcsolódó bejegyzések alatt található linkekre kattintva a fotó két "párja" is megtekinthető. Fotó/Mozgókép készítője: Kép/Mozgókép beküldője: Forrás: Bán János A Soproni Katolikus Konvent története 1625-2000 Kép keletkezésének éve: Térkép nézetbe kerül: Turista térképre kerül: Nem kerül turista térképre A bejegyzés létrehozása: 2015. július 10.
Az 1500-as évek elején Harka a különbözõ birodalmak egymással vívott csatájának a színhelye volt. A lándzséri vár ura (ma Landsee Burgenlandban) megtámadja, kifosztja, és felgyújtja Harkát. 1529-ben a Bécs ellen vonuló törökök ismét kirabolják, és felégetik a községet. Az õslakos szájhagyomány szerint egy ideig török félhold volt az 1300-as évek elején épült Péter-Pál templom tornyán. A XVI. század második felében Harkán is elterjednek a reformáció tanai, igaz egy ideig még tilos volt evangélikus istentiszteletet tartani, a jobbágyok a tilalom ellenére Sopronkeresztúrra vagy Nyékre jártak, ahol evangélikus lelkész prédikált. Különösen sokat szenvedett a község lakossága a Bocskay felkelés alatt, majd az egymással csatázó Bethlen Gábor és II. Ferdinánd hadai fosztogatva, rabolva, dúltak végig Harkán. Sopron római never. A harkaiak szorgalmának és hazaszeretetüknek köszönhetõen ismét felépült és felvirágzott a falu. II. József türelmi rendelete után 1787-ben megépült az evangélikus templom, igaz, tornya még nem lehetett, csak száz év múlva, építették hozzá.