Középszint: Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását. Tudja bejelölni térképvázlatba a szoláris éghajlati övezeteket, tudja megfogalmazni helyüket a földrajzi fokhálózatban. Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot. Emelt szint: Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését. Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget. Földrajzi övezetesség Éghajlat: egy adott hely időjárásának szabályszerű ismétlődése ( akár több évtizednyi megfigyelés után) Éghajlati elemek: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, csapadék, felhőzet, vízgőztartalom. Éghajlatot befolyásoló, alakító tényezők: földrajzi szélesség: a napsugárzást, és a hőmérsékletet befolyásolja leginkább: minél nagyobb a napsugarak hajlásszöge, annál erősebben melegszik fel a levegő domborzat / növényzet /: felfelé haladva a hőmérséklet 200 méterenként 1 °C-kal csökken tengeráramlások: hűtik, vagy fűtik az érintett területet Éghajlati övezet: Mivel a Föld közel gömb alakú, az éghajlati elemek övszerű sávok mentén rendeződtek el.
Szoláris éghajlati övezet / valós éghajlati övezet Valós / módosult éghajlati övezet: a szoláris éghajlati övezetek teljesen szabályosak (térítők, sarkkörök), de a valóságban a tengeráramlások, szélrendszerek, domborzat, és az óceánok/ szárazföldek elhelyezkedése módosítja ezt. Így jöttek létre a valódi/módosított éghajlati övezetek, melyek szabálytalan határokkal rendelkeznek. Ezeken belül is eltérő éghajlatot figyelhetünk meg, ezért az övezeteken belül övek jöttek létre, azokon belül a területek.
Szoláris éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezet: a napsugarak hajlásszöge alapján kijelölt éghajlati övezetek 1. ) trópusi / forró övezet 2. ) mérsékelt övezet 3. ) hideg övezet Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges az ekliptika síkjára, a napsugarak hajlásszöge egy adott területen nem állandó, hanem év közben folyamatosan változik, ezért a napsugarak beesési szöge máskor, és máshol merőleges: március 21 - Egyenlítő június 22 - Ráktérítő szeptember 23 - Egyenlítő december 22 - Baktérítő Tehát a napsugarak hajlásszöge egy éven belül csak a Ráktérítő és Baktérítő közötti területen lehet 90°-os, ezt nevezzük trópusi övezetnek. A Föld tengelyferdesége miatt alakult ki az is, hogy az északi és déli szélesség 66, 5°-tól északra és délre az év folyamán legalább egyszer nem kel fel, és nem nyugszik le a Nap, a sarkközéppontokon pedig féléves nappal és féléves éjszaka váltja egymást. Ezt nevezzük hideg övezetnek. A sarkkörök és térítők közötti átmeneti területet, ahol a Nap mindig lenyugszik, és mindig felkel, de a napsugarak hajlásszöge sosem tudja elérni a 90°-ot, azt nevezzük mérsékelt övezetnek.
Napéjegyenlőség - napfordulók Napéjegyenlőség, más néven ekvinokcium: egy évben két alkalommal, március 21-én, és szeptember 23-á n a napsugarak deleléskor az Egyenlítő mentén merőlegesek, ez azt jelenti, hogy mindenhol 12 órás nappal, és 12 órás éjszak váltja egymást. Az északi félgömbön a március 21 a csillagászati tavasz, szeptember 23 pedig a csillagászati ősz kezdete. Nyári napforduló (északi félgömb június 22. ): A Nap március 21-én az Egyenlítőnél delel merőlegesen, innentől kezdve június 22-ig egyre északabbra esik a 90°os delelés, tehát a Nap látszólagos évi pályája során északabbra vándorol. Június 22-én a napsugarak hajlásszöge a Ráktérítőre merőlegesek, majd ezután ismét dél felé tart. Tehát ekkor bekövetkezik június 22-én a nyári napforduló. Téli napfordulók (december 22): december 22-én ugyanaz lejátszódik a déli félgömbön, mint június 22-én az északi félgömbön, a Nap a pályáján ekkor éri el a legdélibb pontot, és elindul vissza észak felé. Ekkor következik be a téli napforduló.
Pályázat (belső ellenőr) Készült: 2020. február 21. péntek, 11:47 A Csákvári Önkormányzati Társulás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. § (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a, és a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31. ) Korm. rendelet alapján pályázatot ír ki a 2020. évi belső ellenőrzési feladatok és belső ellenőrzési vezetői tevékenység elvégzésére. 8083 Csákvár, Szabadság tér 9. Postai úton, zárt borítékban. A borítékon fel kell tüntetni: " Pályázat belső ellenőrzési feladatok elvégzésére 2020. ". A benyújtási határidőt követő soron következő Csákvári Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága ülésén kerülnek bontásra a benyújtott pályázatok. A benyújtott pályázatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatot adó részesül előnyben. Bírálás szempontjai kiterjednek a referenciákra, árajánlatra. Belső Minőség-Ellenőrzési Ellenőrzőlista | Előléptetés - 2022. A pályázattal kapcsolatosan további tájékoztatást Kiss Jolán munkaszervezet vezető nyújt.
A rendelkezésre álló információkra alapozva mérlegelni kell az ellenőrzési kockázatot. Kockázati tényezők lehetnek: az ellenőrzött szabályozatlan ill. rosszul szerevezett működése, számviteli nyilvántartási rendszerének hiányosságai az ellenőrzötteknél a pénzügyi kifizetések nagyságrendje, számossága a belső ellenőrzés gyengesége a korábban feltárt hibák, hiányosságok jellege A kockázat mérlegelésével fel lehet készülni az ellenőrzési tévedések elhárítására, csökkentésére. Az előkészítési munkaszakasz végén elkészül az ellenőrzés programja. Az ellenőrzési program írásbeli dokumentum, amit az ellenőrző szervezet vezetője hagy jóvá. A programban érvényre kell juttatni az ellenőrzendő terület sajátosságait is. A programban foglalt feladatokat logikai sorrendben, az ok-okozati kapcsolatokra figyelemmel rendszerbe foglalva szükséges megfogalmazni. Önellenőrzési rendelet - Élelmiszer-vállalkozások figyelmébe. A program csak olyan feladatokat tartalmazzon, amelyek a rendelkezésre álló időben végrehajthatók. A programban rögzíteni kell a feladat-végrehajtás ütemezését, valamint ha az ellenőrzést több személy végzi, a munkamegosztást is.
A pedagógiai és gondozó munka belső ellenőrzésének rendje Az intézményvezető ellenőrzési ütemterv alapján a gondozási és pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet az éves munkatervben nyilvánosságra kell hozni. Pályázat (belső ellenőr). A bölcsődei alkalmazottak ellenőrzését a bölcsődei tagintézmény vezető látja el. Az ellenőrzés elvégzését követően írásban félévente beszámol az intézmény vezetőjének. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai: Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését, Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát, Az óvoda vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A HACCP (élelmiszergyártóknak, csomagolóknak az általunk kiépített HACCP) általában tartalmazza az önellenőrzési tervet, szabályozza a vizsgálati időpontokat, illetve ütemterv is rendelkezésre áll, amit a vállalkozónak kell a lenti szempontrendszer alapján működtetni. 28/2017 (V. ) FM rendelet az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről. 2018. január 1-től kell a jelen rendeletet alkalmazni, azoknak a vállalkozásoknak, melyek önellenőrzésre kötelezettek. A rendelet nem vonatkozik a kistermelői élelmiszer előállításra és forgalmazásra. Önellenőrzés fogalma Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez kapcsolódó, az élelmiszerek megfelelő minőségével, az élelmiszerbiztonsággal, az azonosíthatósággal, a nyomonkövetéssel és az élelmiszerek jelölésével kapcsolatos, a vállalkozás által felállított önellenőrzési rendszer működtetése. Önellenőrzés keretében jelöljük ki a gyártott termékek vizsgálatait, mely mikrobiológiai és beltartalmi vizsgálatokra is kiterjednek.
A számvevők a helyénvalósági szempontok alapján azon kérdéskörben ellenőriznek, ahol az ellenőrzött szervezet esetében jogszabályi előírás egyéb ágazatnál létezik és az adott követelmény megléte hozzájárul a beruházás előkészítése során a pozitív folyamatok elindításához, a beruházási kockázatok csökkentéséhez, ezáltal a közpénzügyi helyzet átláthatóságához, szükség esetén javulásához. A helyénvalósági kritériumokat az ÁSZ honlapján teszi közzé. Az ellenőrzés minőségbiztosítási folyamata garantálja az értékelések helytállóságát, megalapozottságát, az azonos megközelítés, mérce és elvek alkalmazását. Ennek keretében az ellenőrzésvezető az előre meghatározott ütemterv szerint felülvizsgálja a számvevők által készített munkalapokat, és az ellenőrzés egyes fókuszterületeit értékelő munkaanyagokat. Az ellenőrzés alapján az ÁSZ tanácsadó szerepében ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy szükség van-e további irányítói döntésre, folyamatok és kontrollpontok meghatározására a beruházás előkészítési szakaszában annak érdekében, hogy a beruházás célszerűen és eredményesen valósuljon meg.