Teljes profil megtekintése "Mert a hegyek eltávoznak, és a halmok megrendülnek; de az én irgalmasságom tőled el nem távozik, és békességem szövetsége meg nem rendül, így szól könyörülő Urad. " Ésa. 54, 10 Vezér Ige "Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek... Amit tesztek, jó lélekkel végezzétek úgy, mint az Úrnak, és nem úgy mint embereknek, tudván, hogy ti viszonzásul megkapjátok az Úrtól az örökséget: az Úr Krisztusnak szolgáljatok tehát. " 2014 "Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok. Csendes percek. A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tőlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz. "
Csak önmaguk alapján dicsekedjenek, ne másokkal összevetve, mert mindenki a maga terhét kell, hogy hordozza. " Gal 3, 5-6 alapján. Ahogy tovább gondolkoztam azon, amit a strandon átéltem, rájöttem, hogy nem voltam eléggé felvértezve imádsággal. Tudhattam volna előre, hogy ilyen összehasonlítgatós gondjaim lesznek, kérnem kellett volna Istent, hogy segítsen csak Rá figyelnem. Ehelyett dagonyáztam az önsajnálatban, az pedig nem az Úrtól való. Így van? Így. Azért osztottam ezt meg veled, hogy lásd, mind küszködünk. Én is tanuló vagyok. Akárcsak te. És óriási szükségem van Isten igazságára, hogy minden nap itassa át gyöngeségeimet. Csak így tudok előlépni a kételyek árnyékából a valóság életadó világosságába, hogy az legyek, akinek Isten megteremtett. És lássam, hogy ez jó. Csendes percek istennel. Nem tökéletes. Közel se. De jó. És a jó, az jó. Uram, kérlek, bocsáss meg nekem, hogy sokszor összevetem magam vagy az életemet másokkal. Tudom, hogy Te raktad össze minden vonásomat. Segíts, hogy mindenben szereteted nyomát lássam, aki kislányodnak teremtettél.
A mindennapi rohanásban jól esik megállni és az "egy a szükséges"-sel foglalkozni – ez a csendespercek. A Biblia Isten szava. Általa ismerhetem meg a Teremtőt és azt, hogy mit üzen nekem ma. Életnek forrása a Biblia és az Istennel való kapcsolat. Hadd legyen itt egy kevés abból amit a Bibliából olvasok és talán néhány gondolatom.
Az I. világháború kitörésekor a név Ukrajna csak földrajzilag használták, mivel a kifejezés országosan nem létezett. Az Ukrajna modern országát alkotó terület az Orosz Birodalom része volt, amelynek jelentős délnyugati régiója az Osztrák-Magyar Birodalom által irányított, és a köztük lévő határ az 1815-ös bécsi kongresszusra nyúlik vissza. Ukrajna szerepe a háború előjátékában Fő cikk: Az első világháború eredete Mivel azonban a határ nem ásta alá Európa etnikai összetételét, az utóbbi 19. Lengyel litvin nemzetközösség magyar. század felé mindkét birodalom az időszak növekvő nemzeti tudatosságának kíséretében megpróbálta befolyásukat gyakorolni a szomszédos területen. Az Orosz Birodalom számára az ukránokat kisorosznak tekintette, és támogatta a galíciai ukrán és ruszin lakosság körében élő nagy oroszofil közösséget. Ausztria éppen ellenkezőleg, támogatta az ukrán nacionalizmus 19. század végi emelkedését. Nyugat-Ukrajna jelentős kiállást jelentett a Balkán és az általa kikötött szláv ortodox lakosság számára. A Balkán-háborút Ausztria-Magyarország és Szerbia között elkerülhetetlennek tartották, mivel Ausztria-Magyarország befolyása alábbhagyott, és a pánszláv mozgalom növekedett.
[1] A svédek ismét győztesek voltak Górznóban, 1629. február 4-én. [1] ^ a b c d e f g h i j k l m Frost, Robert I. (2000). Az északi háborúk: háború, állam és társadalom Északkelet-Európában, 1558 - 1721. Pearson Oktatás. 102–104. ISBN 9780582064294. Mała Encyklopedia Wojskowa, 1967, I. Ukrajna az első világháború idején - hu.wikimaceio.com. Wydanie Leszek Podhorodecki, Rapier i koncerz, Warszawa 1985, ISBN 83-05-11452-X Leszek Podhorodecki, Wazowie w Polsce, Warszawa 1985, ISBN 83-205-3639-1 Paweł Jasienica, Rzeczpospolita Obojga Narodów. Srebrny Wiek, Warszawa 1982, ISBN 83-06-01093-0 Svéd – lengyel háború, 1620–1629
Ukrajna az 1917-es orosz forradalom után 1918. február cikk A New York Times az ukrán Népköztársaság által annak idején követelt orosz birodalmi területek térképe, a Nyugat-Ukrán Népköztársaság osztrák-magyar földjeinek annektálása előtt A Lübeckischen Anzeigen különkiadása, Headline: Béke Ukrajnával (1918. február 9. ) Lásd még: Ukrajna az orosz forradalom és ukrán szabadságharc után Az első világháború alatt a nyugat-ukrán emberek Ausztria-Magyarország és Oroszország között helyezkedtek el. Az ukrán falvakat rendszeresen elpusztították a kereszttűzben. Ukránokat találhatunk a konfliktus mindkét oldalán. Galíciában több mint húszezer ukránt tartóztattak le, akik gyanúja szerint szimpatikusak voltak az orosz érdekekkel, és osztrák koncentrációs táborokba helyezték őket, mind a stájerországi Talerhofban, mind a terezíni erődben (ma Csehországban). A brutalitás nem ért véget az ukránok számára az első világháború végével. Lengyel – svéd háború (1621–1625) - gaz.wiki. A harcok az 1917-es orosz forradalom kezdetével fokozódtak. A forradalom polgárháborút indított az Orosz Birodalomban, és a harcok nagy része az ukrán tartományokban zajlott.
1622 január elején a svédek elfoglalták Valmierát, több kisebb livói kastéllyal együtt. Eközben a hetman Radziwiłł irányítása alatt álló erők 3000-re nőttek, ami lehetővé tette a litvánok számára, hogy jobban reagáljanak a svéd támadásokra. Január 7-én Radziwiłł visszafoglalta Mitau-t, de a tüzérség hiánya miatt nem sikerült elfoglalnia kastélyát, amelynek helyőrsége csak július 6-án kapitulált. Néhány héttel később, 1622. július végén a svéd főerők elérték Mittaut, és egy elhúzódó csata következett. Mivel a csata holtponttá vált, 1622. augusztus 10-én mindkét fél fegyverszünetet írt alá, amelyet 1623-ban 1625 márciusáig meghosszabbítottak. A tárgyalások során Gustav Adolf követei svéd – litván uniót javasoltak. Lengyel litvin nemzetközösség md. A svédek végül a Svéd Birodalom pénzügyi problémái miatt ragaszkodtak a fegyverszünethez, mivel a háború költségei túl magasak voltak a kincstáruk számára. Ezenkívül 1621 őszén a lengyel – oszmán háború véget ért (lásd a khotyni csatát (1621)), és a Nemzetközösség serege készen állt vonulni Livóniába.
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae). A krevai unióval kezdődött 1385 -ben. 1569 -ig ez perszonálunió volt. A lublini unió határozata szerint átalakult reálunióvá. Lengyelország Lengyel-Litván Nemzetközösség III. Ágost (1734-1763) 1 groszy 1755 (id58418). Az unió Lengyelország harmadik felosztásáig, 1795 -ig állt fenn. Az unió fő oka a Német Lovagrend részéről fenyegető veszély volt, valamint az a tény, hogy Nagy Lajosnak, aki lengyel király is volt, nem volt fiú utóda. Lajos a lengyel trónt lányára, Hedvigre akarta hagyni, de a lengyel tradíció szerint nőt nem lehetett megkoronázni. 1374. szeptember 17-én kiadta a kassai privilégiumot, mely a leányági örökösödés elismerése fejében szélesítette a lengyel nemesség előjogait. Hedviget 1384 -ben koronázták meg, a lengyel nemesség azonban nem nyugodott bele a nőuralomba, és hamarosan kikényszerítette Hedvig és a litván nagyfejedelem házasságát, majd az első Jagelló-házi király, II.
A Nemzetközösségnek közel 10 millió lakosa volt, ami csaknem tízszerese a svédországi 1 milliónak. Lengyel litvin nemzetközösség. Másrészt Szlachta megfeledkezett arról, hogy a Nemzetközösségben van az egyik legkisebb katonaság a lakossághoz viszonyítva Európában, és nem tudta, hogy a svéd hadsereg magasan képzett és motivált. Svédország központosított kormányának és a szabad parasztok kötelező besorozásának köszönhetően sokkal gyorsabban tudott nagy hadsereget felsorakoztatni, mint a Nemzetközösség. A Nemzetközösség két fronton volt kénytelen harcolni, mivel hadseregeire délen is szükség volt a moldvai mágnásháborúk leküzdéséhez, és a svéd csapatok gyorsan 3:1-es számbeli fölényre tettek szert. A háború kezdetén, 1600-ban, bár a Nemzetközösségi Hadsereg a nagy litván hetman, Krzysztof Mikołaj "villámcsapás" parancsnoksága alatt, Radziwiłł először csapott le a svéd csapatokkal szemben több vereséget is képes volt megküzdeni a nyílt terepen, a svédek nemcsak Észtország felett vették át az irányítást., de Livónia nagy részéből Észtországtól délre fekvő nemzetközösségi terület (az egész régiót Lengyelország-Litvániában ún.
Zsigmond azonban trónfosztása után sem mondott le a svéd trón visszaszerzéséről, és onnantól kezdve politikájának nagy része Svédország meghódítására tett kísérletei körül forog majd, pedig a Nemzetközösségi nemességnek nem sok akarata volt egy ilyen hosszú és véres konfliktushoz.. Zsigmond 1599-ben indította el tervét, amikor megerősítette a pacta conventát, a lengyel királlyá választásakor aláírt ígéreteket tartalmazó dokumentumokat, amelyek kimondták, hogy Észtország akkori svéd területe mostantól a Nemzetközösség része lesz. lengyel nemesség, a szlachta, támogatta ezt a bizonyos konfliktust, feltételezve, hogy csak Észtországra korlátozódik, és számos nyereségre számít új földterületek és a gabonaexport növekedése formájában a balti-tengeri észt kikötőkhöz való hozzáférés révén. Ráadásul Szlachta nem tartotta nagyra a svédeket, és nem számított arra, hogy ez a háború elhúzódik vagy nehéz lesz. Erősen alábecsülték ellenfelüket, és azt gondolták, hogy Lengyelország, amely több mint száz éve szinte veretlen a csatában, könnyen képes lesz hárítani a skandinávok támadásait.