Életét sem fenyegeti már veszély, 1526-ban a speyeri birodalmi gyűlés betarthatatlannak nyilvánítja a reformáció elleni küzdelmet, négy év múlva már az augsburgi birodalmi gyűlésen olvassa fel Melanchton az Ágostai Hitvallást. A protestáns fejedelmek katonai szövetséget kötnek (Schmalkaldeni Szövetség), ezzel megindul a vallásháborúk 1648-ig tartó hosszú sorozata. Luther Márton életét 1546 február 18-án fejezte be.
Reviczky utcai épületben?, melyet Keszi Kovács László etnográfus tiszteletére rendeztek? Minden kocka érték?? Etnográfus kamerával címmel. A tárlat szeptember 21-ig tekinthető meg. Kultú
A hívek saját szemükkel olvasni és az olvasottakon gondolkodni képes és hajlamos része ezzel felmentést kapott a hatalomnak való szellemi kiszolgáltatottság alól. Két egyszerű elv állt egymással szemben. "Sokkal jobb saját szemünkkel nézni, mint másokéval" – állította Luther. "Bizonyos, hogy az egyes magányos barát, szerzetes tévelygésbe esik, ha saját véleményét szembeállítja az egész ezredéves kereszténységgel" – mondotta V. Károly, Spanyolország királya és a Szent Római Birodalom császára a Luthert elítélő birodalmi gyűlésen Wormsban. Luther márton és a reformáció. A személyes meggyőződés az intézményesített, kollektivista tekintélyelvvel szemben. Ez az alapvető ellentét halványult el azután helytől és időtől függően különböző mértékben a reformált egyházak története során. Ez az ellentét ma már egészen más szintre tolódott. A jelen Magyarországán a hívők többsége azt mondja magáról, hogy a "maga módján hívő", a kisebbsége pedig azt, hogy "egyháza tanítását követi". És már a közvélemény-kutatónak sem jut eszébe, hogy egyházak között ebben a tekintetben különbség lenne.
Luther (eredeti nevén Luder) Márton 1483. november 10-én született Eislebenben, szülei, jobb sorsra szánva, 1501-ben fiukat beíratják az erfurti egyetem jogi karára. A kiváló képességekkel megáldott tanuló négy év múlva megkapja magiszteri kinevezését. Talán igaz az a legenda, amely szerint egy vihar térítette el ügyvédi pályájától és tett fogadalmat Szent Annának: szerzetesnek áll. A vihart túlélve megtartotta szavát, 1505-ben bekopogtatott az erfurti Ágoston-rendi Fekete kolostor kapuján és Isten szolgálatába állt. Pontosan betartotta a szerzetesi regulát, dolgozott és tanult, ez utóbbit oly lelkiismeretesen, hogy rövidesen megkapta a teológia doktora címet, és 1512-ben elnyeri a wittenbergi egyetem bibliai tanszékének irányítását. A magyarországi reformáció és Európa – kultúra.hu. Egyetemi tanárként teológiai kört szervez maga köré, ahol reformgondolatait vitatja meg ifjú tanítványaival, 1514-ben már az egész város figyelemmel hallgatja Luthert, mint a város prédikátorát. A kifüggesztés A 95 pont kiszegezésének közvetlen előzményeként a búcsúcédulák árusítását tekinthetjük, bár nem ekkor jelentek meg először.
isten éltesse! 2021. 10. 24. 08:00 Hetvenéves lett a Kossuth-, Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, rajzfilmrendező, festő, érdemes művész, a nemzet művésze. Kecskeméten született. Apjához, Orosz László irodalomtörténészhez hasonlóan irodalommal szeretett volna foglalkozni, mégis a Magyar Iparművészeti Főiskolán grafikusként diplomázott 1975-ben. Mestere volt Balogh István tervezőgrafikus, tanította többek között Rubik Ernő és Szoboszlay Péter rajzfilmrendező, grafikus is. Diplomamunkája a Kecskeméti Színház új arculatterve volt, később felkérték díszletek és műsorfüzetek megtervezésére is. A Pannónia filmstúdió akkoriban keresett háttérfestőket a Lúdas Matyi című rajzfilmhez, és mások mellett neki is szerződést ajánlottak. BAMA - Ma ünnepli születésnapját Orosz István Kossuth-díjas grafikus, a nemzet művésze. A grafikusok pontozásos technikával dolgoztak, amely annyira időigényesnek tűnt, hogy végül elvették tőlük a munkát, de Orosz István három évtizedre a stúdiónál maradt. Rajzoló gyakornokként, háttértervezőként, majd rendezőként dolgozott. Első animációs filmje, a Csönd 1977-ben a Zágrábi Animációs Világfesztivál legjobb elsőfilmes elismerését hozta meg számára.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Orosz István ( Kecskemét, 1951. október 24. ) grafikusművész, animációsfilm -rendező. Apja Orosz László irodalomtörténész. Felesége Keresztes Dóra, grafikusművész, animációsfilm -rendező. Rejtett képek – Interjú Orosz István grafikusművésszel. Tartalomjegyzék 1 Életrajz 2 Legfontosabb önálló kiállításai 3 Legfontosabb animációs filmjei 4 Legfontosabb díjai 5 Publikációk 6 Kritikák 7 Lásd még 8 Jegyzetek 9 Külső hivatkozások Életrajz A Magyar Iparművészeti Fõiskola grafika szakán szerzett diplomát 1975 -ben. A hetvenes évek második felében díszleteket tervezett, majd animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban. Autonóm és alkalmazott grafikával – elsősorban plakáttal és illusztrációval – pályája kezdete óta foglalkozik. Munkáival rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és filmfesztiválokon. Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internationale, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia. 2002-ben az Iparművészeti Egyetemen habilitált mesteri diplomát kapott.
Katona József é, Babits Mihály é, olykor az enyém… – Bizony, ilyen hatalmas alkotók arcmásait szoktam én rajzolni! Babits Mihály, Szabó Borbála … Vagy lehet, hogy rosszul van a sorrend: te vagy elöl, csak aztán Babits. Orosz István és Szabó Borbála - Kép: Páczai Tamás – Nyilván, csak én is próbáltam szerény lenni. Különben életem egyik nagy sikereként könyvelem el, hogy rávettelek téged: rajzold meg a regényem borítóját! Megtiszteltetés volt. – Fel szoktak ismerni a borító alapján? – Persze, direkt úgy állok a könyvesboltban a pénztárnál, hogy az arcom mellett tartom a könyvet, hátha! De nemcsak engem, saját magadat is gyakran elrejted a képeken. Orosz istván grafikus. – Igen, ez olyankor szokott megtörténni, amikor többjelentésű a kép, és az egyik jelentés valahogyan rám, az alkotóra vonatkozik. Ez kicsit olyasmi, mint nálatok, íróknál, a posztmodern. Persze ez már a reneszánszban, a barokkban és a manierizmusban is szokás volt. Ez a jelentés valahol az Utisz-lényemhez tartozik, amit álnévként használok. – Ezt a nevet az Odüsszeiá ból vetted, és azt jelenti: "senki".
Bozsó Gyűjteményben látható, október 17-ig. "Vannak dolgok, amiket el tudok képzelni és le tudok rajzolni. Vannak, amiket el tudok képzelni, de nem tudok lerajzolni. Vajon le tudok-e rajzolni valami olyat, amit nem tudok elképzelni? Orosz István grafikusművész műhelyében | MMA. Ez az, ami igazán érdekel" – ezeket az Orosz Istvántól vett sorokat kecskeméti kiállításának utolsó termében olvashatjuk. Mire ideér a látogató, addigra minden bizonnyal ő maga is elgonolkodik azon, hogy vajon mi az, amit az idén 70 éves Kossuth-díjas grafikusművész, animációsfilm-rendező nem tud lerajzolni vagy elképzelni. Mert úgy tűnik, hogy nincs ilyen. Tud rajzolni olyan ablakot, amelyik egyszerre nyílik kifelé és befelé is, olyan oszlopot, ami egyszerre van elől és hátul, vagy olyan tájat, ami igazából egy emberi fej, de vele azt is el tudjuk képzelni, hogy bizony lehetünk ugyanabban az időben kívül és belül is egy gömbben. A Bozsó Gyűjteményben látható kiállításának anyagát maga Orosz István válogatta össze, s bár plakátjai (szándékoltan) hiányoznak e bemutatóról, rézkarcai, optikai anamorfózisai és deszkametriái felejthetetlen élménnyel szolgálnak.
Ezt már nem tudták megakadályozni, és ekkora példányszám mellett utólag sem semmisíthették meg. A nagy nyilvánosság megvédett engem is, s ettől vált visszavonhatatlanná a plakát üzenete is. – Nemcsak grafikával foglalkozik, hanem rajzfilmeket is készít. Beszélne erről is? – A főiskola befejezése után a kezdetektől készítek rajzfilmeket. Ez nálam olyan, mint egy furcsa fertőzés, ugyanis őszintén megvallva, nem élvezem, amikor dolgozom rajtuk. Nagyon nem szeretem csinálni, fárasztó, strapás, de ahogy elkészül egy, és eltelik két-három hónap, valami megint arra késztet, hogy csináljam tovább. Az első filmjeim a dokumentum és a rajzfilm határát súrolták. Azt hiszem, máig is a legfontosabb filmem az Ah, Amerika című animációs dokumentumlegenda, amit a Magyar Televíziónak készítettem. A XX. század elején az akkori Magyarországról Amerikába történő kivándorlást dolgoztam fel. Ehhez komoly néprajzi, szociográfiai és főleg történelmi kutatásra volt szükség. A történet maga fikció, de valós dokumentumokat, leveleket, fényképeket használtunk fel, s megpróbáltuk elképzelni, hogy mi történhetett azokkal az emberekkel a továbbiakban.
Ennek viszont megvan az a hátulütője, hogy ha elkezdek egy rajzot, akkor körülbelül tudom, hogy mi lesz belőle. De ha valamit elkezdek írni, akkor fogalmam sincs, hogy mi lesz a végeredmény! Úgyhogy ez számomra sokkal érdekesebb terep. Egyébként elég régóta írogatok én, csak nem rendszeresen, és nem tanultam a mesterséget. – Most is írsz valamit? – Nevetni fogsz: történelmi regényt! Már megvan belőle kétszáz oldal. – Szóval érdekel a történelem. És a politika? – A "Sakkparti a szigeten" című könyvem a politikáról szól, nyilván ezért teszed fel ezt a kérdést. Én valamikor, úgy a rendszerváltás táján, kicsit megmártóztam a politikában. Plakáttervező voltam, az pedig ugye a legpolitikusabb műfaj, így keveredtem bele. De ma már nemigen foglalkozom vele. – Ez azért furcsa, hogy te plakátokat is rajzoltál (te készítetted a kultikus "Tavarisi, konyec" plakátot is 1989-ben), mert elvileg ez nem egy sokrétegű műfaj. Azt gondolnánk, egy plakát akkor működik, ha első ránézésre átjön az üzenete. – Jó, most akkor vegyük ki a Tavarisit, mert az tényleg egy ilyen mellbevágó vagy szemkiszúró plakát volt.
Regisztrálni az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapján lehet, az esemény programoldalán. A szerzői nap a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. Együttműködő partner a rövidfilmek felújításáról gondoskodó Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum, valamint a Kecskemétfilm, amely díjmentesen biztosította a stúdióban készült rövidfilmek vetítését.