§-át az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése és a XXI. cikk (1) bekezdése sérelme miatt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. Az ezt kimondó 13/2018. (IX. 4. ) AB határozat a Magyar Közlöny 2018. szeptember hó 4-i, 134. Autógáz Klub - LPG, CNG, biogáz, környezetvédelem, alternatív üzemanyag. számában jelent meg, amely itt érhető el. Elmondható, hogy Egyesületünk felszín alatti vizeket védő szakmai törekvései eredménnyel zárultak; nem lesznek tehát olyan felszín alatti vízkivételi művek (kutak), amelyek engedély és bejelentési kötelezettség nélkül létesíthetők, illetve fenntarthatók, üzemeltethetők. A fúrt kutakkal kapcsolatos engedélyezési eljárások a megszokott rendben folynak. Nevezetesen: 1. minden kút vízjogi létesítési engedély köteles; 2. a házi vízellátást, háztartási vízigények kielégítését szolgáló, csekély (500 m3/év alatti) vízkivételű, talaj- vagy parti szűrésű vizet csapoló kutak engedélyezése ügyében a helyi jegyzőhöz kell fordulni; 3. az előző pontba nem tartozó kutak engedélyezését a területileg illetékes katasztrófavédelmi hatóság végzi.
Újabb CNG (sűrített földgáz) kút nyitását tervezi a jövő év első fél évében a Főgáz CNG Kft., a társaság a nemzetközi tapasztalatok alapján növekvő igényre számít Magyarországon – közölték az MTI megkeresésére. Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló Főgáz CNG Kft. két közforgalmú és két üzemi töltőállo [... ] Heteken belül megérkeznek az MVK Zrt. telephelyére az első CNG – sűrített földgázüzemű – buszok, amelyekből 75 darabot vásárolt Miskolc. A buszok üzemeltetésének elengedhetetlen feltétele, hogy a tankolásuk helyben, Miskolcon megoldott legyen. A CNG töltőállomás az MVK Szondi György utcai telephelyén épült meg, hitelesítésére, kalibrálására 2 [... ] Önkiszolgáló CNG-töltőállomások épülhetnek a jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott rendelet értelmében – közölte a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE). A közleményben Domanovszky Henrik, az MGKKE elnöke nagyon fontos változásnak nevezte a rendelkezést, hiszen a járműveket a jövőben kiszolgáló szemé [... ] Sűrített földgázzal (CNG) üzemeltethető buszokat vásárolna Nyíregyháza, szám szerint 41 darabot.
Ott a halottak napja egy színes ünnep, ahol a halottaknak ajándékokat visznek. A sír mellett piknikeznek, mulatnak a rokonok és barátok, és jókedvűen megemlékeznek az elhunytról. Az ünnep ismert jelképe a színes cukorkoponya, amit a sírok dekorálására és egymás megajándékozására egyaránt használnak. A mexikói halottak napjáról bővebben a linkre kattintva tudsz olvasni. Halottak napja Hong Kongban Hong Kongban úgy tartják, hogy a túlvilágon is szükség van pénzre, ezért pénzt égetnek az emberek, mert azt gondolják hogy így tudják a pénzt eljuttatni elhunyt szeretteiknek. Halottak napi idézetek képekkel Halottak napi versek Olvasd el ezeket a halloweeni cikkeket is!
Los santos, los muertos, obon És akkor most térjünk egy kicsit vissza a világra, más nemzetek hagyományaira. A fent említett többnapos Dia de los muertos csak egy azon számos hagyomány közül, amelyet a világ népessége halottak napjaként ünnepel. Mexikóban igazi népünnepély a halottak napja – erről Juhász Árpád mesélt bővebben. Japánban Obon fesztivált tartanak, de nem ilyenkor, hanem nyáron, augusztus 13-án, amelyet mi a lámpások éjszakájaként ismerünk. Az ottani hit szerint ezen a napon megnyílik a menny és pokol kapuja, és elhunyt szeretteink ilyenkor láthatnak bennünket. A lámpások ehhez adják a fényt, hogy a halott lelkek erre a kis időre hazataláljanak. A guatemalai Día de todos los santos olyan, mintha a mindenszentek, a dia de los muertos és az obon keveréke lenne. November 1-én tartják, és az emberek mindent feldíszítenek: színes sárkányok, virágok, zene és tánc jellemzi ezt az ünnepet is. Az ott élők szintén úgy gondolják, hogy ezen a napon nyílinak meg a menny és a pokol kapui.
Sokfelé szokás volt, hogy a halottak számára megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra (a bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták). Szeged környékén "mindönszentek kalácsa", "kóduskalács" néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, és amíg a harang szól, hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény és állat áldozatokat mutattak be, és tûz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat, és ûzik ki a gonosz szellemeket. 835-ben a római katolikus egyház november 1-jét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Később az egyház november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította. Tûzgyújtással, felvonulással ünnepelték, az emberek beöltöztek szenteknek, angyaloknak és ördögöknek. A kereszténység terjedése azonban nem feledtette a régi hagyományokat sem, folytatták a Samhain és Pomona napok ünneplését is, így az évek során mindezen szokások összevegyültek. November 1. a mindenszentek, november 2-a pedig a halottak napja. Ezek a napok a halottakra való emlékezés ünnepei nálunk.
Itthon a 2000-es évek táján terjedt el, elsősorban a filmeknek köszönhetően. Sokan viszolyognak tőle, mondván, hogy puszta üzleti fogás. Amennyiben az ünnephez kapcsolódó versikékeket keresel, kattints ide! Te mit és hogyan ünnepelsz a mostani hétvégén? Oszd meg velünk kommentben! Zwickl Éva cikke
A keresztény hagyomány kialakulása Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, illetve akik nem kaptak külön napot a naptárban. A Mindenszentek napja a Halottak napjának vigíliája, azaz ünnepi előestéje. A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték, szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra. Marcus Agrippa i. e. 27-ben építtette Pantheonnak nevezett hatalmas templomát, ahol a papok az összes isten tiszteletére áldoztak. A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították, s IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte. Innen ered a Mindenszentek napja. A római hagyomány azonban nem az első volt a sorban, ugyanis a május 13-i dátum már korábban is ezen szentek ünneplésére szolgált. A kezdetek a IV. századra nyúlnak vissza: Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János írásaikban beszámolnak a Mindenszentek ünnepéről, melyet ekkor azonban még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap ültek meg.