Európában keletinek, a keleti népek nyugatinak, nyelvünkben magányosnak, megoldásainkban egyedinek, áldás alatt széthúzónak, a nagy bajban pedig összetartó népnek ismernek bennünket. Függetlenül attól, hogy zászlónk, címerünk színei és formái hány alakváltozáson át jutottak el a szívünkben talán legjobban rezonáló mai állapotukig, a magyar jelképeknek mindenkor megmaradt az az egyetemes értéke, hogy felmutatása szunnyadó nemzeti erőket mozgósított, puszta megjelenése pedig kijelölt, felemelt vagy megkülönböztetett bennünket. A közömbösöknek csak egy tárgy, az ellenfélnek pedig célpont. Nekünk magyaroknak ugyanakkor fejedelmi jelvény, pecsét és eskütárgy, arannyal festett oltárkép, hímes úrasztali terítő és vérrel megszentelt szabadság-jelkép. Atyai hagyaték a történelem előtti íratlanság testvéri biztonságából. Őrizzük cafatokban is szövetét, fényesítjük bronzba öntött veretét, összeragasztjuk ezerszer is szétvert cserepeit, stukkóit és köveit. Épületeink oromdíszeként is a legbiztosabb sarokkő a címerünk.
Ez az úgynevezett kiscímer, a középcímer a magyar korona országainak egyesített címere, a nagycímer pedig a valaha magyar birtokban volt területek címereit egyesíti. A korona nélküli címert először a Rákóczi-szabadságharc idején alkalmazták, majd az 1848-49-es forradalomban használták újra. A korona levétele azt jelképezte, hogy nem ismerik el a Habsburg királyok hatalmát, az úgynevezett Kossuth-címert az 1849-es trónfosztás után tették hivatalossá. E címer alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett a tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. A szabadságharc leverése után azt a címert kellett használni, amelynek hátterét az osztrák sas alkotta, a koronás címert az 1867-es kiegyezés után helyezték vissza jogaiba. Az 1918-as forradalom ismét a Kossuth-címert választotta, a tanácsköztársaság ezt is eltörölte, és inkább a vörös csillagot használta. A két világháború közötti időszakban megint a Szent Koronával díszített változat volt érvényben. 1946. február 1-jétől, a köztársaság kikiáltásától a korona nélküli Kossuth-címer lett a nemzeti szimbólum, de csak három évre.
korcsoportjában, a Jankovics Marcell vezette zsűri különdíjban részesítette Budai Tomát, a Magyar Iskola Sydney tanulóját. Felkészítő tanárai: Peterdi-Blaskó Csilla és Budai Nóra. A pályázat IV. kategóriájában, tehát a 10-12 éves korcsoportban a Nemzetstratégiai Kutatóintézet különdíjában részesült Boros Lulu, a Gold Coast-i Szivárvány Magyar Iskola tanulója. Alkotásának címe: "II. Rákóczi Ferenc". Felkészítői: Tózsa Mikolt és Horváth Gyöngyi. A Magyarország Sydney-i Külgazdasági és Konzuli Irodája által felkért zsűri elnöke Ürge András festőművész, tagjai pedig Kóri Katalin és Lendvai Miklós ötvösművész voltak. A zsűri az alábbiak szerint értékelte az Ausztráliában élő magyar gyermekek beküldött pályamunkáit: I. Kategória: Óvodás korosztály Helyezés Név Iskola Felkészítő tanár Különdíj Maximilian Stambolziovska Magyar Iskola Sydney Péterffy Réka, Turi Beatrix. 1. helyezés Boros Kázmér Gold Coast-i Szivárvány Magyar Iskola Tózsa Mikolt, Horváth Gyöngyi 2. helyezés Benedek Zselyke Péterffy Réka, Turi Beatrix 3. helyezés Kiss Ella Tamara Brisbaine-i Magyar Iskola Fekete Ilona, Kovács Tímea II.
kategória: Kisiskolás korcsoport Kiss Nina Boróka Cser Angelika Jázmin Perth-i Nebuló Magyar Iskola Farkas Ágnes Sammut Elek Magyar Iskola Sydney tanulója Peredi-Blaskó Csilla, Budai Nóra Szabó Zoe Kiss Nina, Penman Samu, Gulyás Gréti, Hegedűs Benjámin, Galambos Alex, Horváth Alex, Frank Hannah III. kategória: általános iskolások, 3-4. osztályosok Budai Toma Cusack Ella Bocskai Hungarian School Gibbs Vivien Charlet Stambolziovska IV. kategória: általános iskola 5-6. osztályosok German Júlia Harasta Emőke Otel Lara Boros Lulu Tózsa Mikolt, Horváth Gyöngyi Gibbs Sophie Hennessy Emma, Boyd Ariana A pályázat VII. kategóriájában, tehát az egyetemista korcsoportban, a zsűri egy díjat osztott ki. I. díjban részesült Harasta Dániel, a University of Technology hallgatója. Beküldő szervezet, a Sydney-i Magyar Cserkészet. A díjnyertes pályázók munkájuk elismeréseként Dr. Mikola István nagykövettől és Fráter Olivér konzultól okleveleket és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által felajánlott könyvjutalmakat vehettek át.
Az elmúlt napok történései vezettek az impresszum kiürüléséhez, illetve a hat online munkatársból három felmondásához. Utóbbit Rózsa Péter főszerkesztő is megerősítette. Rózsa Péter különben már nem felelőse az online oldalon megjelenő tartalmaknak. Úgy fogalmazott, maga mondott le az portál főszerkesztői teendőiről, a nyomtatott lapnál betöltött főszerkesztői pozícióját azonban megtartotta. 168 óra online rádió hindi. Rózsa érdeklődésünkre azt is mondta, hogy nincs szó konfliktusról. Olyan belső folyamatok indultak el az összevonással, amelyek szervezeti és pozícióváltozásokat hoztak magukkal. Hozzátette, a két lap szerkesztőségének összehangolása van folyamatban, és az ebben rejlő előnyök kiaknázása. Azt, hogy miért üres jelenleg a impresszuma, azzal magyarázta, hogy egy átmeneti időszakban tart az átalakítás. A 168 Óra és a Pesti Hírlap összeköltözésének hátterében a két lap kiadójában történt tulajdonosi változások állnak. A 168 Óra kiadója, a Brit Média Kft. előbb csak tulajdonrészt vett, majd teljesen megvásárolta az ingyenes közéleti lapként az utcára került Pesti Hírlap kiadóját, a Global Post Hun Kft.
© Technológia: Pénteken a Michaeli, Schwartz & Brit Zrt. lett a 90. 9 Jazzy Rádió és Klasszik Rádió 92. 1 tulajdonosa. A két rádió vezetését továbbra is Suri Imre, a Magyar Jazz Rádió Kft. 168 óra online rádió mp3. eddigi ügyvezetője fogja össze, így a műsorgyártás változás nélkül, az eddig megszokott színvonalon folytatódik – írta lapunknak elküldött közleményében a tulajdonos. A médiavállalat jelenleg a és 168 Óra, a Pesti Hírlap, az ELLE, az ELLE Decoration és az kiadója. Modern médiavállalatként fontos, hogy minél változatosabb legyen a portfóliónk, nem állhatunk meg a nyomtatott és online kiadványoknál. A Jazzyt és a Klasszik Rádiót is kategóriájában nagyon erős márkának tartom, amely komoly értéket képvisel a hazai médiapiacon. Mindkét rádiót intellektuális zeneiség és tartalmi színvonal jellemzi, ezeket új tulajdonosként is szeretnénk megőrizni, és biztosítani a hallgatók számára a jól megszokott magas minőséget. – mondta el Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Zrt. vezérigazgatója. A Michaeli, Schwartz & Brit Media (korábbi nevén Brit Media) felerészben a kormányközeli izraeli–grúz üzletember, Shabtai Michaeli, felerészben pedig Milkovics Pál tulajdonában áll.
Mint azt megírtuk, Michaeli a Princess Pékség és az SGS nevű implantátumos cég tulajdonosaként vált ismertté. Ő idén nyáron szerzett ötvenszázalékos részt a Brit Mediában, amely ezt követően váltott nevet is. A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
Elsősorban arra kíváncsi mindenki, hogy mi történik ott, ahol él, milyen iskolába járhatnak a gyermekek, milyen rendezvényekre kerül sor, milyen könyvek jelentek meg, milyen időre, milyen útviszonyokra számíthat stb. A kutatások azt is igazolják, hogy az emberek szeretik egy csokorban megkapni a közvetlen környezetük, valamint az ország és a világ híreit. Mindezt megbízhatóan, színesen, sok-sok érdekességgel, korábban heti 50 órában, 2018 márciusától a nap 24 órájában kínálja a Marosvásáhelyi Rádió magyar szerkesztősége. A heti 168 órás műsoridőben 152 óra magyar nyelvű, 12 óra német, illetve 4 órányi roma közösségnek szánt műsor hallható. Szerkesztő-riportereik jóvoltából a vidék legfontosabb és legérdekesebb történeteit kínálják a hallgatóknak. 168 óra online rádió live. A változatos műsorpolitika a mindennapok útvesztőiben segíti tájékozódni a rádiózókat és a más országrészek eseményei után érdeklődőket. Munkatársaik feladata, hogy a jelen történészei legyenek, hogy az élet legérdekesebb politikai, kulturális eseményeit krónikásként feltárják és megőrizzék az utókornak, mindezt igen változatos rádiós programokban.
Írásos emlékek egy 1980-ban kezdődött rádióműsorról címmel a Zeneműkiadó gondozásában.