A koptató közeg nem hatol be a tisztítandó anyag szerkezetébe, így a szemcsék sem degradálódnak olyan mértékben, aminek következtében por sem keletkezik, nem úgy mint a száraz szemcseszórás esetében, ahol a felület a becsapódó koptató közeg nyíró erők hatására alakul ki. Miután az iszap kapcsolatba került a tisztítandó alkatrésszel, visszavezetjük a tárolóba, egy recirkulációs rendszert alkotva ezzel. A koptató közeg finom törmeléke és egyéb szennyeződések egy túlfolyón keresztül egy szűrő/ülepítő egységbe kerülnek, ami a kabin mögött van elhelyezve. Az iszap kiszórása a kabinban történik a rácson, vagy opcionálisan rendelhető forgóasztalon lévő tisztítandó tárgyra. A forgóasztal azt a célt szolgálja, hogy a kezelőnek ne keljen megemelnie, tartania, mozgatnia a munkadarabot, elég csak a forgó asztalt a megfelelő irányba állítani, miközben a szemcseszórás folyamatos. Miért a VIXEN-t? A Vixen Surface Treatments világszinten piacvezető a nedves és száraz fúvóstisztító kabinok, zsírtalanító gépek és foszfátozó berendezések gyártásában.
Itt érkezik tiszta sűrített levegő hozzá, ami gyorsítja a tisztítási folyamatot, de a beállításával egyben finomítja is a felületre gyakorolt hatását. A nedves szemcseszórás mindamellett, hogy tökéletes alternatívája a száraz eljárásoknak, abban különbözik a homok- vagy gyöngyszórástól, hogy az utóbbi során a szemcse becsapódásakor a felületen fellépő nyíróerő hatásán tisztít. A becsapódás 90˚-os visszapattanást eredményez, súlyos felületi sérülést, kráteresedést okoz. A nedves szemcseszórás lényege tehát, hogy a felület végső állapotát a koptató közeg a folyadékáramban kifejtett hatása révén biztosítja, vagyis finomabb felület et eredményez az áramló folyadék hatása révén. A koptató közeg nem hatol be a tisztítandó anyag szerkezetébe, így a szemcsék sem degradálódnak olyan mértékben, aminek következtében por sem keletkezik, nem úgy mint a száraz szemcseszórás esetében, ahol a felület a becsapódó koptató közeg nyíró erők hatására alakul ki. Miután az iszap kapcsolatba került a tisztítandó alkatrésszel, visszavezetjük a tárolóba, egy recirkulációs rendszert alkotva ezzel.
A szódaszórást végző Gritco géphez a jó láthatóság miatt egy kétrekeszes elszívó- és porleválasztó egység csatlakozik, ami gyakorlatilag minden leválasztott szennyeződést és szóróanyagot eltávolít, a kilépő levegő pedig 99, 8 százalékos tisztaságú, így belső terekben is alkalmazható. Látogatható már az új műhelyetek? Rengeteg külső munkánk van a termelő gépek tisztításától a homlokzattisztításokon át a műemlékvédelemig, de egyeztetett időpontban minden berendezésünk megtekinthető és kipróbálható. Az oldtimer járművek szerelmesei is egyre több motorblokkot, hengerfejet és egyéb alkatrészt hoznak hozzánk, amiket gyakorlatilag minden esetben tökéletesen meg tudunk tisztítani. Tervezzük egy olyan szolgáltatás beindítását is, hogy minden gépünket üzemóra-számlálóval szereljük fel, és a hozzánk betérő ügyfelek – a megfelelő technológia kiválasztása után – saját maguk is elvégezhetik az alkatrésztisztítást. Ha a művelet csak percekig tart, akkor csak azokat az üzemperceket kell kifizetni. Molnár László
A szerencse mellettünk volt, hiszen már régóta kerestem Budapesten a megfelelő helyet, hiszen a növekvő igényeket már csak úgy tudjuk kielégíteni, ha igényes környezetben mutatjuk be az elérhető berendezéseket és technológiákat. Jelen pillanatban máris be tudunk mutatni három kabinos technológiát. Az első, a finomszemcse-technológia a hagyományos homokfúvás továbbfejlesztett változatának számít. A túlnyomásos gépünk lényegesen kevesebb szóróanyag-felhasználással hatszor-nyolcszor gyorsabb, és jóval felületkímélőbb, mint a homokfúvás. A második általunk használt és ajánlott művelet az AquaBlast® nedves szemcseszórás, a harmadik pedig a szárazszórásnak egy speciális, sérülést és kopást egyáltalán nem okozó válfaja, az úgynevezett szódaszórás. Előkészítés előtt áll egy szórócsarnok is, ahol egyrészt be tudjuk majd mutatni a legújabb kámzsákat, légzés- és munkavédelmi kiegészítőket. A hordozható berendezések hatékonyságát pedig egy üvegfal mögül szemlélhetik. Új partnerrel bővítettük a portfóliónkat, amely a vibrációs berendezések terén számít elismert szaktekintélynek.
Az európai Beedoc Projekt 2011. augusztus 30. és szeptember 1. között nemzetközi munkaértekezletet rendezett a varroa atka elleni védekezés európai helyzetéről. A konferencián 13 európai ország és az Egyesült Államok képviselői vettek részt. A rendezvény helyszíne a Baden-Württemberg tartomány egyetemének (Stuttgart-Hohenheim) Méhészeti Intézete volt. Az ígéretes találkozót Peter Rozenkranz, az intézet vezetője nyitotta meg, majd Peter Neumann, a program egyik vezető kutatója (egyben a Coloss elnöke) üdvözölte a résztvevőket. Mindketten hangsúlyozták a tényt, hogy varroa-helyzet nem azonos minden európai országban (Észak-, Közép- és Dél-Európában), mint ahogy a parazita virulenciája, a méheket károsító hatása és az alkalmazott védekezés sem ugyanaz. A program célja A Beedoc program és ez a konferencia is ezeknek a különbségeknek a feltárását tűzte ki elsődleges célul, amelynek az értékelésében a nem-EU országokból érkezett szakemberek közreműködése is fontosnak látszott (USA, Izrael).
Az előadásból magyarázatot kaptunk arra is, hogy az atkák miért részesítik előnyben inkább a herefiasítást. Azt is megtudtuk, hogy az atkák testét borító szőrzet hogyan segít az atkának a méheken való kapaszkodásban. Az érdekes előadást sok látványos, elektronmikroszkópos fotóval tette még színesebbé. A tudományos megközelítés után "Varroa atka elleni védekezés engedélyezett szerekkel" címmel Dr. Kelemen Bálint méhész, állatorvos a saját méhészetében végzett atka elleni védekezésről számolt be. A 200 családos árutermelő méhészetében 2015 óta végez feljegyzéseket az atka ellen használt szerekről, azok alkalmazásának idejéről és módjáról. A kezelések eredményeit, hatását a lehullott atkák és a kezelés után még megmaradó atkák számát is folyamatosan ellenőrzi, számolja és ezeket az adatokat is feljegyzi. Az elmúlt évek adatait elemezve azt tapasztalta, hogy az állományon belül van néhány család, mely azonos kezelés mellett éveken keresztül alig mutat atka fertőzöttséget, lényegesen jobb (kevesebb) az atkaszám.
E tekintetben, úgy tűnik, az észak-európai országokban, elsősorban Dániában jelentős eredményeket értek el. Tisztán biológiai hatású szerek alkalmazása ellenére javultak a téli veszteségeket mutató adatok az utóbbi években. Egyhetes adat szükséges A vélemények szerint a diagnosztika legfőbb eszközeként eddig javasolt ragacsos lapon, fenékdeszkán számolt természetes atkahullás nem válik be a gyakorlatban. A méhészek legfeljebb 24 órás számolást vállalnak, viszont a kísérleti adatok szerint a napi hullás számos tényezőtől függ, ezért legalább az egyhetes adat átlaga adna megbízható támpontot az aktuális atkaállományról. Amerikai és német kutatók e helyett a cukorporos technikát ajánlják. Amerikában erre speciális eszközt is szerkesztettek (Gizmo). A konferencián bemutatott német módszer házilag készített, rostaszövet- fenekű dobozokat használ, ahol mérőedénnyel kimért 500 db méhet kevernek össze 50 gramm porcukorral ( 1. kép). A lehullott atkákat a kirázott porcukorban lehet megszámolni ( 2.