Ez a holisztikus megközelítés egyebek mellett azt igényli, hogy a különböző oktatási és képzési formák, illetve szintek szervesen egymásra épülve mindenkor olyan készségek és tartalmak elsajátítását biztosítsák, amelyek az egyént nem csak a rendszerben való lineáris előrehaladásra teszik alkalmassá, hanem lehetővé teszik a különböző tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. Ennek egyik lehetséges eleme a hazai képesítéseket az uniós környezetben elhelyező képesítési keretrendszer – a Magyar Képesítési Keretrendszer – kidolgozása és bevezetésének megvalósítása. Magyarország kezdettől fogva hivatalosan támogatta az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) létrehozását és deklarálta az ahhoz történő csatlakozási szándékát. A csatlakozás feltételeinek megteremtése azonban megköveteli egy, az EKKR-rel kompatibilis hazai képesítési keretrendszer megteremtését. Az Európai Képesítési Keretrendszer és a Magyar Képesítési Keretrendszer kapcsolata Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR, EQF) Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illesztő eszközként (metakeretként) szolgál.
A képesítéseket a kimeneti elvárások felől átgondolva és tanulási eredményekben leírva nem csak az egyes tagállamok képesítési rendszere válhat átláthatóbbá, egyúttal átjárható tanulási utakat biztosítva az állampolgároknak, de az erre épülő fejlesztések által közvetlenebb kapcsolat teremthető a munkaerő-piaci elvárások és a képesítések kínálata között is. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) kidolgozása közel tíz éve kezdődött el és 2015. február 3-án egy fontos fordulóponthoz ért, amikor elfogadták Brüsszelben a hazai keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszerhez való megfeleltetési jelentését. Ennek kapcsán az Oktatási Hivatal MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja felkérésére a Tempus Közalapítvány 2015. május 6-án a társadalmi konzultációt elősegítő konferenciát szervezett a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről. A konferencia sok szempontot körbejárva mutatta be az MKKR használatba vételében és további fejlesztésében rejlő potenciált, rávilágítva arra is, hogy egyetlen eszköz sem képes egyik napról a másikra szerves változást elindítani az oktatási-képzési rendszerekben, illetve azok munkaerőpiachoz való kapcsolódásában.
A 34. (2) alapján az oklevél és a szakmai bizonyítvány tartalmazza az EKKR és MKKR szintet, valamint a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szint jelölését. A Szakmajegyzékben szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. A Szakmajegyzéket a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. ) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szabályozza (utolsó módosítás: a 95/2021. 27. ) Kormányrendelettel). FELSŐOKTATÁS A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) értelmében a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendelettel szabályozza az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét. A törvény 51. § (5) bekezdése kimondja, hogy "Az oklevél [... ] tartalmazza [... ] az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását". A 139/2015 (VI. 9. ) kormányrendelet tartalmazza a szakirányú továbbképzés, a felsőoktatási szakképzések és a megszerezhető szakképzettségek, az alapképzések és alapképzésben szerezhető szakképzettségek, valamint a mesterképzések és mesterképzésben, osztatlan képzésben szerezhető szakképzettségek MKKR szintjét, továbbá rögzíti az újonnan létrejövő szakképzettségek MKKR-be történő besorolásának eljárását, módszertanát és felelőseit.
Ezzel az MKKR-be besorolt képesítések az MKKR szint mellett a megfelelő EKKR szintjelölőt is feltüntetik, amelynek kötelezettségét már jogszabályokban is rögzítették a felsőoktatás és szakképzés területén. A viszonyítási jelentés (Referencing report) ismerteti a magyar képzési és képesítési rendszert, a Magyar Képesítési Keretrendszer történetét és céljait, a képesítések típusait és rendszerbe sorolásukat, az EKKR és MKKR viszonyítási mechanizmusát, az egyes képzési szektorok képesítéseinek kapcsolódását, a képesítések besorolásának minőségbiztosítását. A viszonyítási jelentés IDE kattintva megtekinthető. A cikk forrása: Magyar Képesítési Keretrendszer
Az oktatási és képzési szolgáltatóknak hatékony segítséget nyújt képzési programjaik megtervezésében, a jelentkezők tanulási eredményeinek azonosításában és beszámításában. Segíti a mobilitást, ugyanis a keretrendszerrel a külföldön megszerzett tudás és képesítés elhelyezhető a hazai képzési és munkaerőpiacon. A tanulási eredményekkel leírt képesítések hatékonyabbá teszik a pályaválasztási tanácsadást. A képesítési keretrendszer elsődleges célja, hogy segítse az oktatási és képzési rendszeren belüli eligazodást. Áttekintést nyújt a hatóságok által hitelesített képesítésekről, ezáltal támogatja a tanulók és a munkavállalók foglalkoztathatóságát, határon átnyúló mobilitását és az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A nemzeti képesítési keretrendszer láthatóvá teszi a képesítési rendszerben bejárható utakat. A képesítésekről szolgáltatott információk segítik az egyéneket és a munkaadókat a képesítések mögötti kompetenciák megértésében és a megfelelő tanulási út kiválasztásában, ezáltal a képesítési keretrendszer támogatja az egész életen át tartó tanulásban való részvételt és a foglalkoztathatóságot.
Március 2-án Záhony Város Önkormányzata, a Záhonyi Nők Egyesülete, a Záhony Városi Szabadidő Központ Nonprofit KFT szervezésében, a Humánszolgáltatások Fejlesztése Záhonyban és Térségében az EFOP támogatásával, a NŐK-HETE rendezvénysorozat keretében a Magyar Tudománytörténet kiemelkedő tudósának, a Béres-csepp legendás megalkotójának Béres József születésnek 100. évfordulóját ünnepelte a város. Az ünnepség kezdéseként a családtagok és a vendégek elhelyezték a megemlékezés koszorúját. Ezt követően, az ünnepség keretében Tóth Istvánné kiemelt tisztelettel köszöntötte a kedves vendégeket és minden kedves jelenlévőt. Majd Lesku Miklós alpolgármester úr megemlékező ünnepi beszédével nyitotta meg az ünnepséget. Béres Klára és ifj. Béres József A megnyitó után Szeifried Zoltán festő-grafikus a Magyar Kultúra Lovagja alkotásaiból nyílt emlékkiállítás, Cseppben az élet címmel melyet maga az alkotó mutatott be a közönségnek. Dm Magyarország - dm.hu Online Shop Nekem!. Ezt követően Berzéky József lebilincselő előadása kövezett, mely tanító céllal, mégis tudományosan mutatta be a Béres-cseppet, továbbá személyes, valamint összegyűjtött emlékekkel mutatta be a feltalálót.
Rövid betegség után, vasárnap hunyt el, 86 esztendős korában. Béres Józsefet Kisvárdán temetik el, felesége mellé. Lencsés Csaba
Az ezt megelőző sorozat a Magyar Televízió megrendelésére készült, több alkalommal is bemutatták, de a szerzők már akkor is tudták, hogy Béres József élete mozifilmért kiált. A történet alapja, magja ugyanaz, mint a négyrészes játékfilmben, de dinamikusabb, gyakorlatilag új alkotás született. Ifj. A Béres Gyógyszergyár - Béres. Béres József azokról az érzéseiről is mesélt, melyeket átélt a film nézése közben: - Egy filmtől, és úgy általában egy művészeti alkotástól nem várhatjuk el, hogy a valóságot kopírozza, hiszen akkor nem játékfilmről beszélnénk, hanem dokumentumfilmről, amelyek bőségesen születtek édesapám munkásságáról. Ennek a filmnek a lényege számunkra, hogy azokra a tartalmi elemekre, üzenetekre, alapvetésekre épüljön, amelyek valóban jelen voltak édesapám életében. Tehát torzítatlanul jelenjen meg az ő karaktere, a kor, a küzdelmeinek valósága. Részletkérdésekben pedig a művészet eszközeivel kell élni, ami ugye fenntartja az érdeklődést, és főleg emocionálisan meg tudja ragadni az embert. Egy művészeti alkotás akkor jó, ha az ember nem tud elmenni mellette, és amikor mi ezt a filmet láttuk, nem tudtuk megállni sírás nélkül.
Vidéki kuruzslónak tartották A találmány emberkísérleteit siettette a hatvanas évek végétől, hogy Béres József húga daganatos betegségben szenvedett. Ő lett aztán az egyik első beteg, aki elkezdte fogyasztani testvére cseppjeit, amelyek akkor megmentették az életét. A szer 1972-re állt össze, híre gyorsan terjedt, és nem csak a gyógyulni vágyók, hanem a diktatúra fenntartóinak figyelmét is felkeltette. Bérest a rendőrség megfigyelte, 1975-ben kuruzslás vádjával eljárás indult a vidéki, nem orvos végzettségű férfi ellen. Az orvosszakma többsége is elutasította eleinte a cseppeket, de nem mindenki: egyesek a biológus Béreshez küldték azokat a betegeiket, akiket már nem tudtak meggyógyítani. Bár hivatalosan nem lehetett beszélni sem a szerről, sem a feltalálóról, néhány újságban megjelentek cikkek, "mindenki tudott róla" - ahogy az [origo]-nak fogalmazott egy újságíró, aki a hetvenes években interjút készített vele. "Józsi bácsi mindig ingyen adta kisvárdai lakásának fürdőszobájában a cseppeket azoknak, akik hozzá fordultak" - állítja Kutas István.