A labdarúgó NB I-ben szereplő Mol Fehérvár FC a hivatalos honlapján jelentette be, hogy Gundel-Takács Bence a horvát másodosztályú NK Jarunban, Horváth Barnabás pedig az NB II-es Budaörsben folytatja pályafutását kölcsönben. Gundel-Takács Bence a 2021–2022-es idény végéig szerepel kölcsönben a horvát másodosztályú NK Jarunnál. A kapus hét NB III-as mérkőzésen védte a Mol Fehérvár FC második csapatának kapuját a jelenlegi kiírásban. Az elmúlt idényben egyébként szintén kölcsönben játszott, az ETO FC Győr színeiben 29 NB II-es bajnokin állt a kapuban. U21 férfi - Gundel-Takács Bence. A kapus mellett a húsz esztendős középpályás, Horváth Barnabás is kölcsönbe távozik, ő a Budaörsben bizonyíthat. Az őszi szezonban 17 meccsen húzhatta magára a vidi második csapatának mezét, kétszer eredményes is volt. Az őszi szezonhoz hasonlóan, kooperációs megállapodás keretében tavasszal is Budaörsön és a Vidiben is pályára léphet az ősszel három NB I-es bajnokin is lehetőséget kapó Kojnok Zsolt és Dala Martin – írja a
Rendhagyó momentum volt a legjobb női műsorvezető kihirdetése, a kategóriagyőztes Ördög Nóra ugyanis, aki nem mellesleg ezen a napon ünnepelte a 40. születésnapját, nem tudott részt venni az eseményen, így telefonon jelentkezett be és köszönte meg az elismerést. Elmondta, mivel az életének felét televíziózással töltötte, ez a díj számára egy jel, hogy jó úton járt. A legjobb férfi műsorvezető díját bezsebelő Istenes Bencét is ki kell emelni, hiszen ő kétszer is színpadra állt, az RTL Klubon futó Álarcos énekes házigazdájaként ugyanis a nagyszabású showműsor kategóriagyőztes csapatát is erősíti. Műsorvezetőként ráadásul a finisben olyan nevekkel versenyzett, mint Stohl András és Till Attila, amit már eleve nagyon elismerőnek érzett. Ez mindig jó érzés egyébként, legyen szó közönségdíjról, vagy szakmai díjról, mindkettő nagyon megtisztelő. Nyilván mind a két kategóriában más alapján ítélnek meg egy ilyen díjat. Nem számított a Vidi hívására a klub frissen igazolt kapusa | Rangadó. De egy ilyen névsorban, amelyben olyan emberek szerepelnek, mint Tilla és Buci, akik már lehet, hogy dupla annyi ideje csinálják, mint én, nagyon megtisztelő nyerni – mondta az Index kérdésére a díjkiosztó után Istenes Bence, aki egyébként mindig örül, ha elismerést kap.
Bence a BVSC Zugló elleni edzőmérkőzésen kezdőként lépett pályára, egy félidőt játszott és kapott gól nélkül hozta le a meccset. "Kifejezetten jól éreztem magam a pályán, már hiányzott a meccs, elég régen játszottam utoljára, de nagyon tetszett a csapatnak a hozzáállása és a taktika is, ez nekem nagyon fekszik és úgy gondolom, hogy profitálni tudunk majd belőle! "
Istenes Bence mellett az RTL Magyarország Mellékhatás című heti sorozata is szépen teljesített. A csatorna saját fejlesztésű alkotása a kategóriájának nyertese lett, és az abban játszó művészek közül került ki a legjobb színésznő, illetve mellékszereplő is, Sztarenki Dóra és Barta Ágnes személyében. A díjazottak listája: Legjobb nagyszabású showműsor Álarcos énekes Legjobb vetélkedő vagy sportműsor Exatlon Hungary Legjobb reality Farm VIP Legjobb talkshow DTK: Elviszlek magammal Legjobb zsűritag Bereczki Zoltán (Sztárban Sztár) Legjobb női műsorvezető Ördög Nóra (Újratervezés) Legjobb férfi műsorvezető Istenes Bence (Álarcos énekes) Legjobb heti sorozat Mellékhatás Legjobb napi sorozat Mintaapák Legjobb színésznő Sztarenki Dóra (Mellékhatás) Legjobb színész Scherer Péter (Apatigris) Legjobb mellékszereplő Barta Ágnes (Mellékhatás) (Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)
A színésznőt, akit az irigység, részvétlenség, megvetés, rágalom, csáb, kajánság és éhhalál szellemei üldöznek, Árpád védi meg. Vörösmarty a nagy honalapító égisze alá helyezi a nemzeti színészet ügyét, éppen, mint Kölcsey, aki azt a Játékszínről szóló beszédében az államférfiak figyelmébe ajánlja. A kor élénk kifejezése e mű, amely egyszersmind néhány rövid jelenetben a színház látogatására buzdítja a fővárosi közönséget, s megörökíti azt a derék napszámost, aki két álló hétig ingyen dolgozott a színház építésekor. Legkevésbé sikerült benne az első jelenet, midőn a sírszellem hálából ébreszti föl sírjából Árpádot, mert csatáin sok ezernyi lelket küldött birtokába, s azt úgy remélte legjobban leróni, ha sírjából újra népe körébe hozza. Mi szükség ily indoklásra, amely komolynak kissé furcsa, és semmi esetre nem illik e mű hangulatába, és más költőibbel lehetett volna pótolni. Rohn Alajos: A régi Nemzeti Színház belseje (fotó: Gottl Egon) (1837–1840) Nyolc hét híán egy évet tölték a pesti Magyar Színház kormányzásában, mostoha körülmények miatt kevés sikerrel ugyan az intézetre, de annál többel magamra nézve; mert tanultam embereket ismerni s magamat, s tapasztalást gyűjték azon mezőn, hol előbb csak elméletileg voltak eszméim.
A társulat átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába, ahol két évig játszott. 1966-tól a volt Petőfi Színház Hevesi Sándor téri felújított épülete szolgált "ideiglenes" otthonul a Nemzeti társulatának, 34 évig itt tartották az előadásokat. 2000. szeptember 1-től 2002-ig a Nemzeti Színháznak nem volt társulata, a Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működött tovább. Budapest Nemzeti Színház Takarékbetétkönyv, alapkő, Siklós Mária 1967-ben tervpályázatot írtak ki a Városligetben építendő új színházépületre, az egyik második helyezett, Hofer Miklós építész vezetésével 20 évig foglalkoztak a tervekkel, de azok nem valósultak meg. 1983-ban Gobbi Hilda a hetvenedik születésnapjára kapott takarékbetétkönyvet az új Nemzeti Színház alapkövére ajánlotta fel, és országos közadakozást kezdeményezett, melynek során 3, 3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták az építési engedélyt, de néhány fa kivágásán kívül nem történt semmi. 1987-ben újabb helykijelölő pályázatot írtak ki, melynek eredményeként az Engels (ma Erzsébet) tér lett a helyszín.
Az új Nemzeti Színház végül a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá váapító okiratában rögzítette: "…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. " Forrás: Képek:,
"A televízió tegnap esti egyik műsorszámában Szepesi György beszélgetett Sarlós Istvánnal, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága elnökével, aki bejelentette, hogy lebontják a Nemzeti Színházat" – írja az Esti Hírlap 1964-es februári 14-i száma az előző esti tévés bejelentésről. Pontosabban egy évvel később, 1965 április 23-án robbantják majd azt a színházat, ahol az ország vezető társulata 56 évig játszott. Az első színház 1837-ben az Astoriánál épült, de 71 éves működés után tűzveszélyesnek nyilvánították, lebontották, így 1908-ban onnan költözött át "ideiglenesen" a társulat a mostani Blaha Lujza téren álló díszesebb és nagyobb Népszínházba, hogy ott ragadjanak fél évszázadra egészen a metró építéséig. (A második épületet végül az első világháború kitörése miatt nem húzták fel. ) Az 1964-es februári bejelentéskor a lapok egyébként ezt az utasítást kapták: "Nem gyászolni. Nem írni, minél kevesebb hírt adni. " Kattintson a romért! "Mint mondotta, az épület útjában áll a városrendezési tervek megvalósításának - folytatta az Esti Hírlap.
Slides: 10 Download presentation A Nemzeti Színház története 1837 -2002 Mi is az a Nemzeti Színház? • Az álmodók, a tervezők, a literátusok és a színházcsinálók is megfogalmazták e tárgyban a gondolataikat. • A színház gondolata, az eszme, a nemzeti színjátszás, a társulat és a műsorpolitika, az épület külön-külön is meghatározható. Történeti áttekintés • A nemzeti színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Csodálatos épületet tervezett, ezt az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. • 1832 -es, A magyar játékszinről cimű röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. gróf Széchenyi István I. Nemzeti Színház (1837 -1908) • A magyar országgyűlés 1834 -ban rendelte el egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását. • 1837. augusztus 22 -től 1840 -ig a Pesti Magyar Színház, majd 1840 -től Nemzeti Színház néven működött. • 1875 -ben az épületet megnagyobbították, és hozzá építették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat.