A fejes saláta mindig kedvelt csemege. Ha a fejes salátát a kertedben termeszted, nagyobb a valószínűsége, hogy nem fog szermaradványokat tartalmazni, kivéve, ha te magad nem teszed bele. Egy előző cikkünkben már bemutattuk a fejes salátát! Fejes saláta vetése Fejes salátát termeszthetünk balkonládában vagy cserépben is. Cikk ajánlat: Tavaszi salátakonténerek Legalább három bokor saláta legyen a kiskertben ágyásban, konténerben, ahogy a nóta is ajánlja! A magvetéstől számított egy hónap múlva már szedhető. Palántának februártól májusig vethetjük, sőt fajtától függően később is, majd kiültethetjük a szabadba 20×20 cm sor és tőtávolságra. A palánták megvilágításához ajánljuk a Kertlap Kertészeti Webáruházban kapható LED növénynevelő izzókat. Vetőmagszükséglete 1-1, 5 g/10m². Hogyan termesszünk madársalátát az erkélyünkön? - Levélzöldségek, saláták - Konyhakert. Egészen augusztus végéig ültethetjük, de ekkor már jól szellőztethető fólia alá. Az ültetés után 6 hét múlva már szedhető. Kiskertbe a szabadföldi fajtákat ültesd! Bár nyáron könnyen felmagzik, és nem könnyű jó minőségű salátát produkálni, az Attrakció (kissé lapított, zárt, kemény, levele sima, hullámos szélű fej), Balaton zöld (Nagy, zárt, középzöld fej), Keszthelyi nyári (nagy, kemény, jól zárt fej, levelei világoszöldek, közepesen hólyagosak) palántái nyáron ültethetők (május-július).
Létezik egy kis növény, ami nálunk sosem jött igazán divatba, de sok országban igazi ínyencségnek számít. Én, személy szerint azért is szeretem, mert a téli hónapokban is csupa-csupa zöldet kínál, és nem mellesleg egészséges is. Őszi salata vitesse za. Ezért gondoltam, ismerük meg most őt egy kicsit közeebbről. Általános jellemzők A madársaláta (valeriánasaláta, galambbegy saláta, Valerianella locusta) Európa mérsékelt égövi részein honos, de a Kaukázusban, Kis-Ázsiában is megterem, sőt utóbbi területeken szinte gyomnövényként terjedt el. Európában Franciaországban és Hollandiában kedvelt zöldség, máshol azonban nem tudott különösebb népszerűségre szert tenni, pedig könnyen termeszthető, igénytelen növényfajta, élettani hatásai kedvezők, ráadásul őszi vetésével pont a vitaminhiányos téli időszakban válhatna hasznunkra, mivel az őszi ültetés a tél második felében szedhető fel. Élettani hatása A madársaláta fogyasztásával antioxidánsokhoz, A-, és C-vitaminhoz juthatunk, B9-vitamin és bétakarotin tartalma pedig a téli lehangoltságot, fáradságot enyhítheti.
A fokhagyma esetében a gerezdeket október közepén, esetleg második felében szoktuk ültetni. Az ősz végi időjárástól függően a gerezdek gyökeret fejlesztenek, esetleg elkezdenek kihajtani. Ha nem hajtanak ki, akkor a korai tavaszi napokban várhatjuk a levelek megjelenését. Természetesen kezdetben a növények még vékonyabbak, április második felében pedig már kifejezetten vastagok. A saláta termesztése. Májusban már szedhetünk "főző-fokhagymát", június végén pedig a beérett hagymafejeket takaríthatjuk be. Kelkáposzta Kelkáposzta esetében a hidegtűrőbb fajták közül többet lehet sikerrel átteleltetni fiatal, de kifejlett fejekkel is. Ehhez július-augusztusi palántaültetésre van szükség. Másik termesztési változatában szeptember első felében történő helyrevetéssel vagy október közepi palántaültetéssel "levélrozettás" állapotban teleltethetjük át a növényeket. Ez utóbbi változat általában jobban beilleszthető a veteményeskert vetésforgójába. A kifejlett fejeket akár fagymentes téli napokon is, a levélrozettával telelő változatot április végétől, május elejétől tudjuk szedni.
A palántákat növényegészségügyi okok miatt nem szabad mélyre ültetni, a tápkockának (cserépföldnek) a fele a talaj színe felett legyen! A sor- és tőtávolság megegyezik a helyrevetésnél leírtakkal. A saláta öntözését jelentős mértékben befolyásolja az ültetés időpontja. A Bárány Saláta Vetése: Mikor És Hogyan? 💫 A Helyszín A Gyakorlati Kertészeti. 2022. Nyári és őszi termesztése csak öntözött körülmények között képzelhető el, ugyanakkor tavasszal csapadékosabb évjárat esetén öntözés nélkül is megtermeszthető. Vízigénye a fejlődési szakaszoktól is függ, kezdetben minimális, majd a fejképződés megindulásával rohamosan nő. Ennek megfelelően az öntözési vízadagok és az öntözés gyakorisága is a következők szerint változik: • kelesztő, illetve palántázáskor a beiszapoló öntözés: 5 mm (5 liter/m 2) • nedvességpótló öntözés a fejesedésig: 10-15 mm (10-15 liter/m 2) • nedvességpótló öntözés a fejképzés idején: 15-20 mm (15-20 liter/m 2) • nagy szárazság esetén napközben frissítő öntözés: 1-2 mm (1-2 liter/m 2) Nálunk a szabadföldi salátát akkor szedik, ha a fejek jól kitapinthatóak és kemények, súlyuk eléri a 400-600 grammot.
Betakarítás: Átválogatva, csak a kellően nagy és szilárd fejeket szedjük, leginkább reggel, ha borult az ég, akkor délután is. A fejet levágva és az alsó (piszkos, sérült) leveleket eltávolítva a salátafejeket ládákba rakjuk és azonnal megvédjük a napfénytől és a széltől, kihasználva a hűtési technikát is.
Ennél a növénynél is az a fontos, hogy a tél beállta előtt megerősödjenek a tövek, amihez szeptember közepéig érdemes elvetni a magokat. Őszi hagyma Őszi vetéssel vagy ültetéssel a hagymafélék közül a vöröshagymát, a téli sarjadékhagymát, a salottahagymát és a fokhagymát szaporíthatjuk. Mindegyik fajnak van tavaszi változata is, de az őszi kezdésű adja a tavaszi, korai termést. Őszi saláta vetése. Vöröshagymát magról augusztusban kell vetni, dughagymák ültetésére szeptember-októberben kerülhet sor. Ugyanekkor érdemes elültetni a salottahagyma dughagymáit is. A téli sarjadékhagyma esetében ősszel általában léghagymákat ültetünk, amelyek jóval kisebbek, mint a hagyományos dughagymák, így csak a szeptemberi ültetés szokott sikeres lenni – az októberi ültetésű hagymák már nem erősödnek meg a nagyobb lehűlések előtt. A hagymafélék átteleléséhez is az kell, hogy a növények körülbelül ceruzavastagságúra megerősödjenek. Ha megelégszünk vékonyabb zöldhagymával, akkor a szedést március végétől kezdhetjük, de 2-3 hétre rá már vastag "szárú" zöldhagymánk lesz.
Ez az állapot garantálja a legjobb áttelelést. Korábbi ültetés esetén, ha már korán beindul a fejképződés, esetleg hosszú az ősz vagy enyhe a tél, a beborult levelek később berohadhatnak. A sikeresen áttelelő növényeket április végén, május elején szedhetjük; vagy ha kora tavasztól fátyolfóliával takarjuk a növényeket, akár 7-10 nappal korábban is. Spenót Spenót esetében ismert az őszi szedéshez vagy átteleltetéses termesztéshez való vetés, de a kettő általában sikerrel kombinálható. Mindegyik esetben állandó helyre vetjük a magokat. Ha ősszel szeretnénk szedni, augusztus közepétől szeptember közepéig érdemes vetni, a márciusi szedéshez szeptember második felében vessünk. A sikeres átteleléshez fontos, hogy október végén, november elején legyen 1-2 kifejlett levél a töveken – ez jelzi számunkra, hogy a növények kellően megerősödtek és képesek lesznek megbirkózni a fagyokkal. Márciusban ezek az őszi levelek adják majd az első szedés zömét. Ha őszi szedésre (is) vetett növényeket szeretnénk átteleltetni, ott is fontos, hogy a fagyok beálltakor viszonylag kifejlett levél is legyen a növényeken, és hogy a tenyészőcsúcs ép maradjon (szedéskor ne törjük le).
Oldalainkon a rendelők illetve orvosok által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, kérünk, hogy a szolgáltatás igénybevétele előtt közvetlenül tájékozódj az orvosnál vagy rendelőnél. Az esetleges hibákért, elírásokért nem áll módunkban felelősséget vállalni. A Doklist weboldal nem nyújt orvosi tanácsot, diagnózist vagy kezelést. Minden tartalom tájékoztató jellegű, és nem helyettesítheti a látogató és az orvosa közötti kapcsolatot. © 2013-2019 Minden jog fenntartva.
Dr. Ozvald István Állatorvos Esztergom Rendelés: H-P:16. 00-18. 00, Szo:15. 00-17. 00 Hívásra házhoz megyek! Tel. :30/9609-825. állatorvos Esztergom, állatklinika, állatorvosi rendelő, állatgyógyászat 2500 Esztergom Kossuth Lajos utca 54. Megnézem +36 (30) 9609825 Megnézem Megnézem Állatorvos - esztergom dr ozvald istván állatorvosi rendelő esztergom dr ozvald istván állatorvos esztergom állatklinika esztergom állatorvosi rendelők