2022. január 17. Új építési engedélyt szerzett, a korábbi, 2022. február 1-ig érvényes építési engedély mellé a Gellérthegyi Sikló Kft. a Gellért-hegyi sikló megvalósítására – közölte a társaság a A Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott újabb, azaz második engedély kézhez vételével újabb akadály hárult el a beruházás megkezdése elől, írják. A jelenlegi tervek szerint az utazóközönség 2023 második felében veheti használatba az új siklót. Újabb mérföldkövet tudhat maga mögött a Gellérthegyi Sikló Kft., miután a Budapest Főváros Kormányhivatala új építési engedélyt adott ki a Gellért-hegyre tervezett sikló megépítésére, a jelenleg is hatályos építési engedély mellett. Az új építési engedély birtokában tovább folytatódhat az építési munkálatok előkészítése. A terület birtokba vételét követően kezdődhetnek meg a tereprendezési munkálatok és a régészeti feltárások, majd ezután a tényleges kivitelezés, amelyre a jelenlegi ütemezési tervek szerint 13 hónap áll majd rendelkezésre. Ennek megfelelően, a jelenlegi tervek szerint 2023 második felére készülhet el a beruházás.
A Fővárosi Önkormányzat nem járul hozzá, hogy magánberuházásban valósuljon meg a gellérthegyi sikló kivitelezése, ezért eláll a szerződéstől – közölte az általános főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen. "Mi azt gondoljuk, hogy a finanszírozási feltételek nem teljesültek. 2009-es megállapodás van szó. Az eredeti engedélyek lejáratából eredendően érdekmúlás következett be, megváltozott az eredeti műszaki tartalom és a jogszabályi környezet is" – mondta Kiss Ambrus. Hozzátette: a főváros szeretné a Gellért-hegyi siklót, de közberuházás keretében. Van egy érvényes kormányhatározat, amely kimondja, hogy a sikló közberuházásként valósul meg, ezzel szemben a magánberuházói oldal láthatólag "nyomja ezt a történetet", hiába nem ért ezzel egyet a főváros – fejtette ki. "Ha van erre uniós forrásszerzési lehetőség, ezt valósítsuk meg közberuházásként, ne pedig egy ilyen furcsa konstrukció keretében. De azt mondjuk, hogy mi ezt nem fogjuk engedni, a Gellért-hegyen nekiállni magántőkével fúrni-faragni, és fákat dönteni, aztán majd menet közben, vagy úgy lesz vagy nem úgy lesz a beruházás, ebbe nem akarunk belemenni.
Kevesebb busz lenne A projekt ereje abban az örök, lokális és szélesebb érdek között feszülő problémában lelhető fel, hogy miközben minden város büszke arra, hogy milyen csodás látnivalói vannak, vagy milyen jó éttermei, hangulatos bulinegyede, a kerületi polgármestereket megválasztó helyi szavazók, sokszor idősebb emberek azonnal aláírásokat gyűjtenek minden ellen, amiben van valami élet. Vagyis ha valahol egy kerthelyiség nyílik, vagy tovább van nyitva egy kocsma, esetleg buszok mennek el a szűk utcákban, akkor borítékolható, hogy lesznek olyan, nyugalomra vágyó környékbeliek, akik aláírásokat gyűjtenek. Mondani sem kell, hogy a Citadella felé hajtó buszok is örök kritika tárgyai. Talán 16 év után most tényleg közelebb vagyunk ahhoz, hogy ez megépüljön. (Borítókép: A Gellérthegyi Sikló végállomása a tervek szerint, azaz a Citadella erőd és a Szabadság-szobor. Fotó: Huszti István / Index)
Azaz bőven nyereséges üzletről beszélünk. A gellérthegyi sikló esetében is ez lehet a minta és a cél egyben: ha a turistabuszokat tényleg kitiltják a hegyről, akkor a Budavári Siklóéhoz hasonló jegyárakkal a nyereséges működés lassan visszahozhatná az építkezés (saját tőkéből és banki hitelből fedezett) árát – legalábbis így kalkulálhatnak a befektetők. Mikorra épül meg? Úgy tudjuk, a jelenleg érvényes szerződést másfél évtized elteltével aktualizálni kell, így az éves és a területi megváltási díjat is tisztázhatják a felek. Emellett az építési engedély hatályának meghosszabbítása (amit a fővárosi kormányhivatal ad ki, nem az önkormányzat) kell ahhoz, hogy belátható időn belül a főváros birtokba adja a területet a beruházónak, és elkezdődhessen az építkezés. A legoptimistább forgatókönyv szerint a sikló 2022 nyarára el is készülhetne, ez azonban az előzményeket ismerve inkább vágyálom. A Fővárosi Önkormányzat tudomásunk szerint a neki megfizetett díjak mellett a szerződésbe bekerülő garanciákra is érzékeny: arra, hogy bármi történjen a projekt körül, nem maradhat torzó a siklóprojekt – azaz ne történjen meg az, ami a Rác Fürdővel megesett.
A Gellért-hegy Budapest ékköveként, 235 méter magasan emelkedik ki a budai látképből. Az Erzsébet híd és a Szabadság híd fogja közre, az I. és a XI. kerület osztozik rajta. Népszerű célpont a turisták körében, hiszen könnyen megközelíthetjük a belvárosból, és a Duna felé néző sziklafaláról vagy a hegycsúcson elterülő Citadelláról csodás panoráma tárul elénk – nem véletlenül lehet a hegy 1987 óta a világörökség része. Ikonikus pontjai közé tartozik a Szent Gellért Sziklatemplomot rejtő Szent Iván Barlang is, viszont az eldugottabb látnivalókat kereső túrázóknak inkább a Filozófusok kertjét ajánlanánk, ahol az árnyas fák alatt megtalálhatjuk Buddha és Jézus Krisztus szobormását, de Buda királyfi és Pest királykisasszony találkozásának is tanúi lehetünk. A hegyre két oldalról juthatunk fel, az Erzsébet híd felől a nyári időszakban működő vízesés mellett lehet elindulni, míg a Gellért Fürdő mellől egy kevésbé meredek, de kicsit hosszabb út vár ránk. Az utóbbi irányt választva a csúcs felé megpihenhetünk egy kisebb csúszdaparknál is, ha épp gyerekekkel vagyunk (vagy szimplán csak szeretjük a csúszdákat).
értékét devalválja súlyosan, de a Gellért-hegy lakosságát is beláthatatlan időre megfosztja attól, hogy a városrészből kitilthassák a negyed közúthálózatát megterhelő, súlyosan környezetszennyező buszforgalmat - írják. Állításuk szerint az elmúlt időszakban pörgették a munkát, új tervek készültek. Szerintük a beruházás meghiúsulása anyagi kárt okoz Budapestnek, hiszen elesik az egyszeri 500 millió forintos földhasználati díjtól, valamint a projekttársaság által ezt követően 50 éven keresztül fizetendő évi 250 millió forintos díjtól is. A cég jogi lépéseket fontolgat.
Az eddigi történéseket ugyanis röviden úgy lehetne jellemezni, hogy a sok, maga akaratát és érdekét követő vállalkozói érdek mellett annyira soha senki nem volt elegendően erős, hogy valami elinduljon, de arra mindig mindenki elég erős volt, hogy a másikat hátráltassa. Az elmúlt időszak nagy vállalkozói keringőjében a sikló eredeti ötletgazdái (Prekuta Bálint és Valkó Csaba) után az ő barátaik (Einspach Gábor és Horváth Gábor) birtokolták a siklócéget, majd Albrecht Ottó Cashline Holding nevű cége látott fantáziát a vállalkozásban, később bukkant fel Erős János, az MSZP-s éra MFB-vezérének környezete. Tulajdonosok Mindenesetre, ha a ma látható szereplőkön végigmegyünk, akkor a projektben 25 százalékos kisebbségi tulajdonos a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt., vagyis a főváros, Karácsony Gergely főpolgármester részéről biztosan megvan az akarat, hogy végre kilendítse a szerencsétlen projektet a holtpontról. A magánberuházói oldal már színesebb. A 75 százalékos tulajdonos a Sikló-Beruházó Kft.
A régóta várt eső a napokban megakasztotta a folyamatot, a hét második felében remélhetőleg tudják majd folytatni a munkát. Veszprém határában aratnak a kombájnok Fotó: Balogh Ákos/Napló – Az árpa nálunk 50 mázsás termésátlagot hozott, amely, figyelembe véve a Bakonyalja talajadottságait, valamint az aszályos időjárást, nem is olyan rossz. Fontos, hogy a nedvességtartalma 12, 5 százalék volt, vagyis szárítatlanul lehetett aratni. A repce tisztított mennyisége eléri hektáronként a 25 mázsát. BOON - Kitűnő őszi kalászos vetőmagokat vethetnek a termelők. Kedvezően alakult a növény nedvességtartalma, mely 6-6, 5 százalékon maradt, így külön szárítani sem kellett – hangsúlyozta Csomai Géza. A szakember hozzátette, a hideg tavasz, majd a forró, aszályos nyár nem igazán kedvezett a repce fejlődésének, a szemek nem nőttek megfelelően. A gabonafélék esetén azok hektolitersúlya közepes, vagy inkább elmarad a megszokottól. Ráadásul egy kalászon belül többféle fejlődési fázis mutatkozik. Ebben az évben Csomai Géza gazdaságában a nyári aratási időszakra vonatkozóan 100 hektáron őszi káposztarepcét, 150 hektáron őszi árpát, 80 hektáron tavaszi árpát, 150 hektáron zabot, 350 hektáron őszi búzát termelnek, amelynek minőségét egyelőre nem tudja megítélni, jelenleg is zajlik a laboratóriumi vizsgálat, mely megállapítja, hogy kenyér- vagy takarmánygabona minősítést kap-e az idei termésre.
A tárcavezető az ellátás helyzetéről a hazai műtrágya-forgalmazókkal és importőrökkel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével is egyeztetett. Az EU engedélyezheti a parlagon fekvő földek használatát Az Európai Unió fontolóra veszi, hogy engedélyezi a gazdálkodóknak az parlagon lévő területek megművelését, különösen az állati takarmányozásra szánt fehérjenövények termesztését. Ezzel azt akarják megakadályozzák az Ukrajnából származó ellátási zavarok túl nagyok legyenek az orosz inváziót követően – közölték tisztviselők.