Bár a kormány szavakban kiáll a magyar építészeti örökség védelme mellett, a valóságban épp ahhoz asszisztál, hogy ne kelljen a szakértők szavát meghallgatni az ügyben, derül ki Ráday Mihály műemlék- és városvédő szavaiból. Most a Lánchíd kiszélesítése van soron, amit még Gerő Ernő sem lépett meg. De Ráday elmondja véleményét a többi budapesti gigaprojektről is, és azt is elárulja, melyik három betű fog nemsokára a város felett magasodni. Kiszélesítené a főváros és a kormány Lánchidat, 80-80 centiméterrel, mi erről a véleménye? Ráday Mihály: A Lánchíd történelmi, nemzeti jelkép, amit sok dolog jelez, többek közt az, hogy a háború után elsőként ezt állította helyre a nemzet közös összefogással, de ez szerepel a kétszáz forintos hátulján is. Egy ilyen szintű jelképet pedig nem szabad aszerint változtatgatni, ahogy egy csoportérdek megkívánja. Azt hallom, hogy a párban sétáló gyalogosok nem férnek el rajta kényelmesen vagy a biciklistáknak gondot okoz rajta kerékpározni. Ráday mihály gyermekei videa. Egy első rangú országos kincs esetében el kellene viselniük a gyalogosoknak és a biciklistáknak azt a 300 méter kényelmetlenséget.
Ráday Mihály művészettörténész, aranytollas újságíró, film-és televíziós rendező, operatőr, szerkesztő-műsorvezető. Apja Ráday Imre színművész. Tanulmányai: Színház- és Filmművészeti Főiskola. ELTE művészettörténet szak. 1968 óta folyamatosan a Magyar Televízióban dolgozik, 1979-ben létrehozta hírneves városvédő műsorát Unokáink sem fogják látni… címen, amely a jó és a rossz példák bemutatásával lassanként elérte, hogy az emberek jobban megbecsüljék a műemlékeket és általában az épített örökséget. Meghalt Ráday Mihály. Társaival 1982–1983 telén megalapította a Budapesti Városvédő Egyesületet (akkoriban a hatóság ellenállása miatt: Városszépítő Egyesület), 1986-ban a Város- és Faluvédők Szövetségét, aztán a Nemzeti Panteon Alapítványt. 2010-ben a Magyar Televízió minden magyarázat nélkül megszüntette az Unokáink sem fogják látni… című műsort. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, és tizenhét éven át tagja a Fővárosi Közgyűlésnek, s döntő szerepe volt a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", a helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában.
Vagy épp a Liget-projektről, ami ellen határozottan szólalt fel többször is (" Normális város nem épít a közparkjába új épületeket, hanem a parkot rendben tartja. "). De pár éve még egy interjú időpontját is hosszasan kellett szerveznie a Népszavának, hiszen – ahogy Ráday fogalmazott – " egy csomó szervezet elnöke, társelnöke, alelnöke vagyok társadalmi munkában ". "Munkám során számos eredményt értem el határon innen és túl. Ennek látható, kézzelfogható nyomai vannak a józsefvárosi Róth Miksa emlékháztól kezdve a Gresham palotán át a kézdivásárhelyi napfényműteremig. Ráday mihály gyermekei 2. Évtizedekig úgy érezhettem, hallgatnak rám. Most nem hallgatnak, tehát lelkesen éneklem, hogy "Ne vágj ki minden fát, legalább néha-néha lazíts egy félórát… te ott fenn a magas létrán". Igen, meggyőződésem, hogy annak, aki a magas létrán ül, akitől minden ered, igenis lehet és kell kérdéseket föltenni, lehet ellentmondani" – mondta 2016-ban.
Fia, Ráday Dávid közösségi oldalán búcsúzott édesapjától: Apám elment, elaludt. Nagyon fog hiányozni – nem csak nekem, ennek az országnak is, aminek szentelte az életét, politikai rendszerektől, gazdasági érdekektől függetlenül, mindenkivel vállalva állandóan a harcot, hogy ez egy szebb, élhetőbb, értékesebb hely legyen Hozzátette, hogy szerinte az elmúlt 80 év biztosan egyik legnagyobb magyarja volt, én csak úgy hívtam magamban, hogy a legkonzervatívabb liberális, lelke a reformkorban született és remélem most valahol ott bandázik a többi igazi hazafival. Ráday mihály gyermekei 8. Két lábon járó lexikon volt, operatőr, művészettörténész, 48–49 kutató, városvédő, műsorvezető, mindendíjas intézmény, aki tudásával és igazságérzetével nem kevés embert hozott folyamatosan zavarba. Számtalan kudarc mellett felsorolhatatlan számú eredmény kísérte útját és még egy példaértékű, szerető, összetartó család, egy fantasztikus feleséggel, anyánkkal is összejött neki, na meg néhány egészen értelmes gyerek, akiknek talán a legnagyobb nehezítés ehhez az életpályához felnőni.
Főtanácsadóként dolgozott a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és a Főpolgármester mellett. Megszervezte az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, a Clark Ádám téri mozaikcímer helyreállítását, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Többek között kezdeményezte a vidámparki körhinta felújítását, a Centrál Kávéház, a Gresham-palota újjáépítését. Lelkes tagja a Nagy Budapest Törzsasztalnak. Alapítója és vezetője számos civil szervezetnek, mint a Budapesti Városvédő Egyesület, a Nemzeti Panteon Alapítvány, a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra). Telex: Meghalt Ráday Mihály. Nős, felesége Ruttka Andrea, három gyermekük van. Emlékezetes operatőri munkái közül csak néhány: Bánk bán, A denevér, Írott malaszt, Elnökasszony, Tudós nők, Néró, a véres költő, Keménykalap és krumpliorr, Glória, A feladat, Tigrisugrás, Vereség, A király meztelen, Mednyánszky, A kegyenc, A különc, Ember a vízben, Mi újság Pesten?, Amiről a Pesti Broadway mesél. Mozikban is bemutatott filmek: Extázis 7-10-ig, Kinek a törvénye?
Magyar-Német szótár »
Sok szülő panaszkodik, hogy gyermekének diszlexiája és tanulási nehézségei miatt gondjai vannak az idegen nyelv elsajátításával, és a nyelvvizsga megszerzésével. Természetesen nem egyszerű válaszolni arra, hogy igazuk van-e, hiszen ahány diszlexiás, szinte annyi különböző probléma, részképesség-zavar állhat a háttérben, de a saját véleményem és tapasztalatom az, hogy a diszlexiások is igen jól elsajátíthatják és használhatják az idegen nyelveket. Két szóbeli Ha egy diáknak igazolása van a diszlexiáról, akkor az írásbeli érettségit kiválthatja két szóbelivel, azaz például magyarból két szóbeli tételt kap, kétszeres felkészülési idővel. De mi van a nyelvvizsgával? Hasonló itt is a megoldás... Azonban egyik diákom úgy gondolta, nem bonyolítja a német nyelvvizsgát kérvényekkel-igazolásokkal. B2 középfok – nem kis teljesítmény, de mégis sikerült! Szüksége van németül számok. Írva is, olvasva is… Hogy tanulsz idegen nyelvet? Hogy sikerült neki? A megoldást valószínűleg a tanulás légkörében, a tanítási módszerekben és – legfőképp - a motivációban látom.
A kérdés hasonlít ahhoz a dilemmához, hogy autót vagy lakást vegyünk előbb. Kinek mi a fontosabb. Azért legtöbben először lakást veszünk (ez az angol), és addig beérjük egy használt idősebb járgánnyal is (ez egy minimális szintű német ismeret, kb. Szüksége van németül boldog. annyit tudunk az elején, hogy Zwei Bier). Később majd veszünk egy fiatalabb, jobb autót (fejlesztjük a német tudásunkat is: Zwei Bier, bitte). Ugye, milyen jó dolog nyelveket beszélni?