TV FERTŐZÉS filmkritika Sáfrány Norbert 2020-03-15 "Egyáltalán nem tartom meglepőnek, mert a tudósok, akikkel beszéltem, mind azt mondták, hogy ennek bekövetkezése
[2] CinePremiere egyetért azzal, hogy a film társadalmi narratívát tartalmaz, mondván, hogy "egy elpusztult régióban játszódó film a zombi műfajt használja Venezuela mai szociálpolitikai kontextusáról". [3] Corina J Poore szerint a film "a valaha látott leggyorsabb zombikat" mutatja be, amelyeket házakként betörve és elhagyott autókat rongálva mutatnak be, megjegyezve, hogy ettől eltér a film. [4] Poore megjegyzi a társadalmi helyzetet is: megjegyzi, hogy egy lövésben egy holttest fekszik egy jel alatt, amely a következőt írja: Bolivári forradalom ", és a film anti-anti- Maduro falfirkálás. Fertőzés (2019 film). [4] Pedota, a film írója és rendezője elmondta, hogy a politikai, társadalmi és egészségügyi kérdések "sokféleképpen értelmezhetők", de "nem akar az a srác lenni, aki elmondja neked, miről szól a film, [ azt akarja, hogy az emberek fedezzék fel és különböző értelmezéseket kapjanak ". [5] A film az volt kitiltva Venezuelában. [10] Victor Drax Caracasi krónikák azt írja, hogy a horror egy műfaj, amelyet gyakran cenzúráznak az egész világon, de Venezuelában népszerű, ezért a filmet nem cenzúrázták borzalmas tartalma miatt; azt mondja, hogy ehelyett cenzúrázták a Chavismo tartalom.
Közülük talán Matt Damon karaktere állhat a legközelebb a nézőhöz, hiszen ő az a józanul gondolkodó, de a gyermekét bármi áron megóvó fickó, aki az átlagembereket, így talán kicsit a nézőt is képviseli. A Fertőzés mostanra nem csak a valaha készült egy legjobb, de messze leghitelesebb katasztrófafilmje lett Hollywoodnak, hitelességét pedig olyan pontokban lehetne összefoglalni: mint a vírus terjedése, a tömegpszichózis bemutatása, a paranoia eluralkodása és az a kevés józanul gondolkodó a tömeghisztéria idején. Ebben bízik egyébként Burns is, aki a fent hivatkozott interjú alapján, több mint bizakodó. Szerinte az emberiség már sokkal súlyosabb járványokat is leküzdött, elég csak a gyermekbénulást, a himlőt vagy éppen a kanyarót említi, amelyet vissza tudott szorítani a tudomány. Ha a közegészségről van szó, amíg nincs egy gyógyászatilag vagy tudományosan előállított gyógymód, addig mi vagyunk a gyógymód. FERTŐZÉS filmkritika • Filmsor.hu. Mi lehetünk a gyógymód. Ez azt jelenti, hogy hallgatnunk kell a közegészségügy szakembereire és tudatosítani kell magunkban, hogy milyen felelősséggel tartozunk a másik ember iránt.
Miközben sokan a pandémia megállításán dolgoznak, elindulnak az összeesküvés-elméletek, növekszik a karantén okozta káosz és szépen lassan a széthullás veszélye fenyegeti az egész világot. Fertőzés (Contagion – Steven Soderbergh; 2011) - Kritika | Filmezzünk!. A korai kritikák mind érdektelen, lassú, unalmas, vontatott filmként jellemezték a Fertőzést, a legnagyobb kritikának pedig azt rótták fel, hogy a film hiteltelen: sem a járvány kiindulására nem ad pontos magyarázatot, sem azt nem magyarázza meg, hogy egyes emberek miként lehetnek immúnisak a kórokozóra. Most, majd 10 évvel később itt állunk, fogalmunk sincs róla, hogy pontosan miként szabadult ránk a koronavírus és azt, hogy egyes emberek megbetegednek, még mások nem, mindössze annyival tudunk magyarázni, hogy az erős szervezet ellenáll a vírusnak. A Fertőzést eredetileg a 2002-es SARS járvány inspirálta, amely során a fertőzöttek száma – legalábbis a hivatalos adatok szerint – alig haladta meg a 8000 főt, bár így is 10 százalékos halálozási arányt produkált, hiszen 775-en veszítették életüket közvetlenül a SARS miatt, még további 60 ember halála közvetett módon volt kapcsolatba hozható a járvánnyal.
Gabriel6 2020. március 15., 00:07 Ahogy néztem ezt a filmet, rengetegszer volt dejavu érzésem a mostani koronavírus mizéria kapcsán. Ne fogj kezet, ne nyúlj az arcodhoz, moss kezet…stb. És persze honnan is indulna az egész, ha nem Kínából. Nehéz elvonatkoztatnom a jelenlegi helyzettől, nem is tudok. Mindenestre szerintem jó film, örülök, hogy megnéztem. Reálisnak gondolom. Nem voltak benne nagy hősök, teátrális események. Nagyon is tipikus emberi viselkedésekkel lehetett találkozni. Negative_Singularity 2017. július 17., 23:20 Lassú folyású film volt, ami nagyon jól állt neki, bár igaz, ezért sokan nem fogják szeretni. Zseniális volt a szakítás a hagyományos "megbetegszik az ember, elszaporodik a vírus, megtizedelődik a populáció" klisével. A háttérfolyamatok, a profitszerzés, a számító politikai játszmák még a pusztulásban is – ezeken volt a fő hangsúly. Az ember még a katasztrófahelyzetekben sem képes levedleni a jellemét, ez a film pedig tökéletesen hozza egy olyan eseményláncolat elfeledett szegletét, amit a többi alkotás rendszerint mellékvágányra helyez.
Kedvencelte 5 Várólistára tette 135 Kiemelt értékelések Remake 2020. május 12., 13:40 Hm, hogyan változik egy film nézettsége, netán értéke, ha ismét aktuálissá lesz a témája. Ha 2011-ben nézem meg ezt a filmet, lehet nem nézem meg, vagy nem végig, mert úgy lettem volna vele, hogy 1995-ben láttam a Vírust, akkor már mindent láttam. Aztán az eljövendő napok aktualitása végignézeti velem ezt a Sorderbergh által rendezett fertőzést. Mondhatni, napjainkban vagyunk, bár ennek a történetét a Sars járvány adta, de remek felépítésű alkotás, a szereplőgárdáról nem is beszélve. Lassú, alattomos és kellően feszült, nem nagyon lehet távol tartani magunkat az eseményektől. Valami ilyesmi zajlik ma is, meg holnap is és…, aztán reméljük, vége. Itt is vannak gócpont találgatások, jó vagy rossz egészségügyi és kormányzati döntések, statisztikák és kb. annyira stimmelnek, mint amit tapasztalhatunk is. Szóval, a film nézése közben helyben vagyunk, izgulunk, netán félünk, pontosan azt sem tudjuk mitől, vagy kiktől, némi káoszt is érzünk, csak egy dologban reménykedünk, hogy megússzuk.
Egy mezőgazdasági kutatócentrumnak álcázott szupertitkos laboratóriumban biológiai fegyver előállításán dolgoznak. Egy váratlan baleset során a veszedelmes baktérium kiszabadul és szétterjed az épületben. A biztonságiak lezárják az épületet, megnehezítve a bennrekedt dolgozók küzdelmét a… [ tovább] angol Képek 1 Szereposztás Sam Waterston Cal Morse Kathleen Quinlan Joanie Morse Yaphet Kotto Connolly őrnagy Jeffrey DeMunn Dr. Dan Fairchild Richard Dysart Dr. Nilesen G. W. Bailey Tom Schmidt Jerry Hardin Vic Flint Rick Rossovich Bob
A Ludas Matyi magyar szatirikus hetilap volt 1945 és 1992 között, történetének java részében a pártállam "hivatalos" humorának sajtóterméke, évtizedeken keresztül az ország egyedüli vicclapja. Nevét a lap indulásakor Moszkvából frissen hazatért Gábor Andor publicistától kapta, aki a lap alapítója, 1953-ban bekövetkezett haláláig főszerkesztője volt. A Ludas Matyi íróit-rajzolóit az alapító mellett a kommunista Szabad Népnek is dolgozó Szegedi Emil, a Szabadság című lapba is író Gál György és a humorista Tabi László szervezte meg. A korai gárda tagja volt többek között Hoffmann Ferenc (a későbbi Ephraim Kishon), Stella Adorján, Nóti Károly, Békeffy István, Király Dezső, a lapba írt Heltai Jenő, Márai Sándor, Szép Ernő és Zilahy Lajos is, karikaturistája volt többek között Kaján Tibor, Pályi Jenő, Szegő Gizi, Sándor Károly és Szűr Szabó József. A Ludas Matyi a karikatúrákkal és kisebb humoreszkekkel a politika iránt kevésbé érdeklődőknek is szerzett örömet. Ugyanakkor hatékonyabb politikai propagandaeszköz volt a politikai napilapoknál, amelyeket szűkebb kör, illetve másfajta olvasók forgattak.
A példányszám már kezdetben 200 ezer körül volt, majd néhány éven belül elérte a 400 ezret, a csúcson a 650 ezret. 1956-ra a Ludas Matyi nyitottabb orgánummá vált, új humoristák jelentek meg, mint Peterdi Pál, Somogyi Pál, Szilágyi György és Kun Erzsébet, és olyan tekintélyes szépírók is csatlakoztak újságírói közé, mint Illyés Gyula, Kónya Lajos és Örkény István. A Ludasban jelent meg először Örkény István klasszikus novellája A költészet hatalmáról. A hatvanas és a hetvenes évek elején alakult ki a lapot jellemző kifinomult, bírálva csipkelődő politikai humor, amely újdonságnak számított. Tabi László főszerkesztésében (1957-76) az élcelődés prédájává vált a Patyolat vállalat, a BKV, illetve a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műsora, a politikusok ábrázolása a korábbiaknál jóval ritkábbá vált. Ebben az időben a lap szerzői között volt Galambos Szilveszter, Ősz Ferenc és a karikaturisták: Hegedűs István, Balázs-Piri Balázs, Pusztai Pál, Várnai György és Sajdik Ferenc. A lap a hetvenes években élte fénykorát, megjelent a Ludas Évkönyv is.
A fajta elkötelezettjeként 2006 és 2007 évben én irányítottam a Hungária Puli Klubban a fajta nemesítését és megőrzését, mint Tenyésztésvezető. 2011-ben Nemzetközi Küllembírói vizsgát tettem és Magyar Pásztorkutyás küllembíróként próbálok irányt mutatni Nemzeti Kincseink tenyésztésében. Tenyészetünkből számtalan Champion, Világgyőztes, Klubgyőztes, Best in Show puli került már ki, akikre nagyon szívesen gondolunk, de legbüszkébbek azokra az általunk tenyésztett pulikra vagyunk, akik családok mellett teljesítik évszázados küldetésüket és leghűbb társaik gyerekeknek, felnőtteknek és öregeknek. Tenyésztői munkánk elismeréséül a MEOE bronz, ezüst és 2008-ban aranykoszorús mestertenyésztői címet adományozott a Ludas Matyi tenyészetnek. Ezúton szeretnék köszönetet mondani családomnak, akik türelme, lelkiismeretes, precíz munkája elengedhetetlen tenyésztői munkám még eredményesebbé tételéhez. Köszönöm. Kellemes időtöltést kívánunk. Antal Ferenc, Antal-Bán Kata és a lányok Emese és Kincső.
Ránéz Döbrögi úr az ókulárés doktorra, s azt mondja neki lassú hangon: – Ugye, nem bízik hozzám, hogy meggyógyulok? Az orvos nagy vártatva válaszol: – Ha lehet, meggyógyítom! Megvidámult egy kicsit Döbrögi úr. Ludas Matyi pedig mindjárt tüzet rakatott a szakácsnéval, és fürdőnek való vizet melegíttetett. Aztán mindenféle cselédet elküldött az erdőre füvekért, gyökerekért. A háznál nem maradt senki más, csak Döbrögi úr meg Ludas Matyi. Mikor a háznál levők mind eltakarodtak, Matyi elővett egy jó erős botot, s odaáll az úrhoz: – Most jön a kúra! – mondta neki, s ugyancsak megkúrálta. Az úr most beszélhetett volna, de rémületében most is csak a szemét meresztette. – Nem vagyok én doktor, hanem Ludas Matyi! – mondta Matyi. Amennyi pénzt csak talált a sublótban meg az almáriumban, mind előszedte, és elvette belőle a ludak árát. Aztán azt mondta: – Már kétszer itt voltam! De még egyszer eljövök! A veréstől Döbrögi úr persze még betegebb lett. Hazajöttek a cselédek a füvekkel, gyökerekkel; de az úr csak nyögni tudta, amikor a doktor után kérdezősködtek: – Nem volt az doktor!
Színes, magyar, 70 perc, 1977 Magyar cím Lúdas Matyi Eredeti cím Rendező Író Forgatókönyvíró Szereplők Operatőr Vágó Hang Zene Gyártó Történet Matyi, a parasztlegény és folyton legelésző, farktollait bőkezűen osztogató lúdja Döbrögi uraság erdejébe téved. Az uraság hajdúi Döbrögi prédájának ítélik a ludat, akit Matyi elereszt, hogy ne lőhessék le. Amikor törvényt követel, az uraság azonnal ítél: huszonöt botütést méret a fiúra. Matyi pedig megesküszik, hogy: "háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza! " Melyik a kedvenc Greenaway-filmed? Párhuzamos anyák Színes filmdráma, 123 perc, 2021 Rendező: Pedro Almodóvar Batman Színes akciófilm, bűnügyi, sci-fi, 171 perc, 2022 Rendező: Matt Reeves A texasi láncfűrészes mészárlás Színes horror, 83 perc, 2022 Rendező: David Blue Garcia Smiling Friends Színes animációs sorozat, vígjáték, 99 perc, 2022 Rendező: Michael Cusack, Zach Hadel
Volt egyszer egy asszony; volt annak egy fia, Matyinak hívták. Hanem ez a Matyi csak nem akart használható emberré válni. Nem tudott azzal az anyja semmi pénzt kerestetni; nem tudta napszámba eregetni, pedig már legényszámba ment. Inkább a kuckóban ült. – Nem dolgozom másnak! – mondta az anyjának, ha az noszogatta. Nem is csinált semmit, legfeljebb arra volt kapható, hogy őrizte a libákat. Tizenhat volt a kisliba, a két anyával meg a gúnárral együtt tizenkilenc. A libák éppen akkorra növekedtek meg, mikor Döbrögben vásár volt. Azt mondja a legény az anyjának: – Anyám, én elhajtom most ezeket a libákat a vásárra, Döbrögre. De az anyja: – Hová hajtanád! Majd elkelnek azok itthon is. De a legény csak felcihelődött, hogy ő elhajtja a libákat a vásárra. Az anyja már nem ellenkezett, sütött neki egy jó tepsi pogácsát az útra; ha már olyan mehetnékje van, hát menjen. A legény a három nagy libát visszaverte, a tizenhat fiatalt meg elhajtotta. Odaér a döbrögi vásárra. Odamegy hozzá a vásárban Döbrögi úr, a város ura, és azt kérdi tőle: – Hát hogy adnád nekem ezeknek a libáknak párját?
Jöjjön ki velem, válassza ki! Mindjárt kiparancsoltatott száz fejszés embert az erdőbe. Ő maga persze hintóra ült az ácsmesterrel. Mennek ki az erdőbe. Haladnak a sűrűbe. Bemennek oda, ahol a legsűrűbb. Keresi, keresi az ácsmester az alkalmas fát, hogy melyik is volna jó az épületre. Kijelölgeti őket, és nekiállítják a száz fejszés embert, hogy vágják ki a fákat sorra. S mennek beljebb, még beljebb. Végül elérkezik az ácsmester a döbrögi úrral egy mély völgybe, ahová a favágásnak még a hangja se hallik. Talált itt is egy alkalmasnak tetsző fát. Rászól az ácsmester a döbrögi úrra: – Mérje csak meg az úr a törzsét; alighanem jó lesz ez is. Döbrögi úr átöleli a fát, hogy lássa, elég vastag-e. Ezt várta csak Matyi. A fa másik oldalán egyszeribe összekötötte az úr két kezét, zsineggel. A száját meg betömte száraz mohával, hogy a kiáltozást ne hallják. Aztán levágott egy hajlós botot, s addig hegedült vele az úron, amíg kedve tartotta. Kivette a zsebéből a libák árát, a maga zsebébe rakta, s indult.