Interjú 2020. 04. 02. 08:03 Több hasonlóság is fellelhető a színésznő és Blaha Lujza élete között, ezért is bújik szívesen Hűvösvölgyi Ildikó a hazai színjátszás nagyasszonyának bőrébe – és nem csak egy fotózás kedvéért. Ő alakítja a címszerepet A nemzet csalogánya című zenés színpadi játékban. Kossuth-díjas színésznőnkkel a Hot! magazin készített interjút, melyet a Vasárnap Reggel is megjelentetett hasábjain. – Miért érzed úgy, hogy nagy a hasonlóság köztetek? – Nagy dolgot vitt véghez ez a kis asszony, "a nemzet csalogánya". Korának zenés színésznője volt, kifejezetten az ő számára írtak népszínműveket. Budapesten akkortájt három német színház működött, és neki köszönhető, hogy ezek végül eltűntek, ugyanis a németek elkezdtek az ő színházába járni, így tanultak meg magyarul. Énekelt operettet, operát, népdalt, mindent – mint én. Én pedig a korom zenés színésznője vagyok, hisz velem indult el a Macskák című musical. A másik hasonlóság köztünk, hogy nagyon egyszerű életet élt és szerette a hivatását, mindent ennek meg a családjának rendelt alá.
Gyakran események, kirándulások, utazások szuvenírje volt, és az anyaga, minősége is egyre szélesebb palettán mozgott. A legyezőhasználatnak az I. világháború után a női szerepek, a társadalmi szokások, a ruhaviselet megváltozása miatt áldozott le. A hölgyek elhagyták fűzőiket, abroncsos szoknyáikat meg az alsószoknyák hadát, s ezzel együtt eltűntek a legyezők is. Amikor Blaha Lujza, a nemzet csalogánya az ország ünnepelt színésznője volt, a legyezők emléktárgy- és ajándékfunkciója számított a legjelentősebbnek. Szokássá vált, hogy mívesen kialakított, az átadás helyéhez kapcsolódó minta, felirat díszítette vagy az adott esemény résztvevői maguk feliratozták. Blaha Lujza sokszor nyűgözte le fellépéseivel hallgatóságát, amelynek egyes tagjai hálájuk jeleként gyakran egy-egy szép emléklegyezővel ajándékozták meg. Így történt ez 1880. december 10-én Pozsonyban is, amikor az ünnepelt énekesnőt a sikeres esemény emlékére elefántcsont-faragásos, Pozsony festett látképével díszített, elegáns legyezővel lepték meg, ráadásul hímzett felirattal ellátott szalag is megörökítette rajta a sikeres fellépés emlékét.
Házasságuk nem volt tartós, 1879-ben elváltak. Időközben Lujza a Népszínházhoz szerződött, ahol 1896. május 4-ig összesen 2364-szer lépett fel. Az évek során, 1881-ben megkötötte harmadik házasság át is, báró Splényi Ödön rendőrtanácsossal. A hazai és a bécsi lapok mind-mind magasztalták a színésznőt, a kritikusok csak pozitívan tudtak róla nyilatkozni. Játszott többek között Debrecenben, Győrben, Nagyváradon, Pozsonyban, Sopronban, és Székesfehérváron is. 1896-ban az Országos Magyar Iskola Egyesület tiszteletbeli tagjává vált és az év novemberében a király a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a nemzet csalogányát. 1901-ben a Nemzeti Színház örökös tagnak választotta és Széll Kálmán miniszterelnök tüntette ki a címmel. Október 31-én volt a búcsúfellépése a Népszínházban, és ehhez a Sárga csikó darabot választotta. 1905-től a Király Színházhoz szegődött, de férje 1909-es halála visszavonulás ra késztette. Legközelebb 1912-ben lépett fel A piros bugyelláris ban. Az első világháború idején eljátszotta néhányszor Csiky Gergely: Nagymama főszerepét – amit később meg is filmesítettek – de inkább unokája Blaha Gitta szereplését kísérte figyelemmel, akkoriban már visszavonultan élt.
Elbűvölő arc, fülsimogató énekhang, teltkarcsú szépség. Így is jellemezhetjük a nőt, illetve a "Nagyasszonyt", akiért az egész nemzet rajongott. Budapest "látványosságának" számított, hiszen özönlöttek hozzá a Népszínházba a rajongók és a kíváncsiskodók. Blaha Lujzáról azt mondták: "őt mindenki szereti és ő mindenkit szeret", elragadó kedvességének és lenyűgöző tehetségének köszönhetően. Blaha Lujza, születési nevén Reindl Ludovika Rimaszombaton született 1850. szeptember 8-án. Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a császári és királyi hadseregben, aki rangját feladva, a családja áldása nélkül vette feleségül Ponti Lujza színésznő t. De nemcsak tőle ered a színészet iránti elhivatottság, hanem apjától is, akinek szép hangja volt és vándorszínésznek állt, ezáltal egész gyerekkorában vidéki társulatokban ismerkedett a színészmesterséggel. 4 évesen már statisztaként működött közre és 6 évesen lépett először színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban. Miután apja meghalt kolerában, anyja ismét megházasodott.
A látszólag egy-, valójában négyemeletes főfront klasszicizáló palotahomlokzatot kapott, volt benne vendéglő, kávéház, szalonzene, menetjegyiroda és gyorsfényképészet, rendeztek divatbemutatókat és kiállításokat és valódi szenzációként itt indult el 1931-ben az első mozgólépcső is. 1944-ig lehetett 52 osztályával a "speciális szaküzletek elmés közössége" – aztán német hadizsákmányként szovjet érdekeltség is egészen 1952-ig, amikor ideiglenes itt állomásozóink gálánsan a magyar államnak adományozták. A 60-as évekre azonban annyira leromlott az épület, hogy felújításra volt szükség, a városvezetés viszont 1967-ben inkább egy olcsóbb megoldást választott, az: alumíniumborítást, de innen már tudjuk a történetet. Sokáig a Centrum áruházak ékköve volt, aztán a rivális Skála-Coop szerezte meg. És apró, de szinte mágikus kapcsolatként értékelhető, ami a szomszédos, egykori MSZMP sajtóházzal kötötte össze: a közös alagsorban földalatti kisvonat fuvarozta a papírtekercseket a szemközi nyomdába. De már ez sincs meg: 1949-ben a József körút, Somogyi Béla utca, Blaha Lujza tér határolta sarkon eredetileg két bérház és a Budapesti Hírlap szerkesztőségi épülete, továbbá nyomdája állt.
Azt még kortársai közül is kevesen tudták róla, hogy huszonnégy évesen, házasságon kívül szült fiát saját vezetéknevén, Reindlként anyakönyveztette. Blaha Lujza és Újházi Ede (1911 körül) 1914-től visszavonultan élt nővérével, majd Manci nevű kis unokájával. Az agyát megtámadó betegsége egyre erősödött, szervezete legyengült, többnyire pesti lakásában tartózkodott, melynek ablakából rálátott egykori színházára. 1926. január 18-án, 76 éves korában halt meg. Két nappal későbbi temetését egy ország gyásza kísérte, a szertartást a korabeli krónikások Kossuth Lajos és Rákóczi Ferenc búcsúztatásához hasonlították. "És ha – amint érzem – az én jó közönségem haló poromban sem fog sajnálni tőlem egy virágszálat, itt adom tudtára, hogy hova vigye: Koszorús költőnk, Jókai Mór sírjának szomszédságába, ahová magam kívánkoztam... " – írta naplójába. Ravatalánál a Kerepesi úti temetőben kétszáz fős cigányzenekar muzsikált. Budapesten 1920-ban róla nevezték el a főváros egyik legforgalmasabb terét a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződésében, ahol legnagyobb sikereinek színhelye, a Népszínház állt.
Abból sem sok látszik, hogy a metróépítés során majdnem megsemmisült a környék legrégebbi épülete, a Rókus Kórház. Az alagútfúrás során szinte mindenhol más és másfajta altalaj tette próbára az építőket: a Blahánál például a híg, folyós homok. 1960-ban egy alkalommal ebből 60 köbméternyi ömlött az alagútba, amit aztán egy gáttal sikerült megállítani – és így a kórház végzetes megsüllyedését is megakadályozni. Itt áll a Corvin is, ami 1926-ban a kor legmodernebb áruházaként lett a Blaha egyik főszereplője - amúgy Budapest első mozgóképes színháza, későbbi kabaréja, az Apolló helyén, melynek fényét a klasszicista palotahomlokzat is emelte. Valamikor 1906-ban vagy 1908-ban épült, aztán vetítéseket is tartó kabarévá alakult, majd a helyén a város új közlekedési csomópontjában megszületett az első budapesti pláza: a látogatók ide nemcsak vásárlási célból jöttek. Telkét a Kasseli Alapítvány 1922-ben pontosan 99 évre vette bérbe (számoljunk: ez éppen idén telt le…) a német tőkéből alakult részvénytársaság többségi tulajdonosa az a hamburgi Hans Erich Emden volt, aki 90 különböző nagyáruházat igazgatott akkoriban Európában.
Hankiss Ágnes Született Erdős Ágnes 1950. március 7. Budapest Elhunyt 2021. augusztus 17. (71 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Hankiss Elemér Vitézy László Gyermekei Vitézy Dávid Szülei Erdős Péter Foglalkozása pszichológus, politikus Tisztség az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. június 30. ) Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1974) weboldal Európai Parlament Hankiss Ágnes (született Erdős Ágnes, Budapest, 1950. – Budapest, 2021. [1] [2]) magyar pszichológus, politikus, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Elhunyt Hankiss Ágnes - Nemzeti.net. Családja [ szerkesztés] Édesanyja Köves Erzsébet, aki a Nagy Imre -perben meggyilkolt Losonczy Géza titkárnőjeként került száműzetésbe, az akkor hatéves Ágnes kislányával, a romániai Snagovba (az ún snagovi gyerekek egyikeként). Később sokáig a Rakéta Regényújság szerkesztőjeként dolgozott. Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak, ahonnan épségben hazatért.
Az Intézet öt éve indított folyóirata az Arc és Álarc is a kutatási programokra építve, azonos című rovatokkal jelentkezik. Hankiss Ágnes igazgatósága – azaz több mint húsz év – alatt hatvan könyv, kiadvány, művészeti album látott napvilágot. Hankiss ágnes betegsége. Kiemelkedő jelentőségű volt a rendszerváltás forgatókönyveit feltáró két konferencia is, amelyekre 2002–2003-ban került sor Kísértő múlt I-II. címmel. 1989-ben A Jövő Irodalmáért díjat, 1992-ben József Attila-díjat, 2018-ban Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetést kapott. 2021. augusztus 17.
2019 decemberétől haláláig volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja.
Orbán Győző (*1965) mérnök-közgazdász Orbán Áron (*1977) vállalkozó Könyvei [ szerkesztés] Kötéltánc. A társadalmi azonosságtudat válsága, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984, ISBN 9631402207 Érzékeny búcsú a fejedelemtől, Magvető Könyvkiadó (Rakéta Regénytár), Budapest, 1985 A lélek térképe. Scientia Profana, Pátria könyvek, 1992 A Hungarian romance. A novel (Széphistória); angolra ford. és bev. Kötéltánc - Hankiss Ágnes - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Emma Roper-Evans, előszó Marianna Birnbaum; Readers International, Columbia–London, 1992 Kéthly Anna lejáratása. A kommunista állambiztonság eszköztára; Hamvas Intézet–ENP Képviselőcsoport Európai Parlament, Bp. –Bruxelles, 2013 Továbbélő hálózatok a rendszerváltás tükrében; Hamvas Intézet–ENP Képviselőcsoport Európai Parlament, Bp. –Bruxelles, 2013 A szív csökönyösei. Zsidó szellemtörténeti írások; Hamvas Intézet, Bp., 2015 (Sziget) "Hazájának, Nemzetének hű fiaként". Mentesítési kérelmek 1944-ből; Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, Bp., 2016 (Munkafüzetek. Hamvas Intézet) The stubborn at heart.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Isten Veled, Ági! - írta a miniszterelnök. Hankiss Ágnes - MIZU MISKOLC – Miskolci Hírek és Magazin. Minden jog fenntartva.. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre