Nagyon úgy tűnik, hogy már csak néhány éve maradt hátra az egykori Kertészeti Egyetem Villányi úti bázisának. A július végén írta meg, hogy a 2021 elején a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetembe (MATE) olvasztott, az idén az ország legkedveltebb felsőoktatási helyszínének megszavazott Budai Campus bezár, a Gellért-hegy déli lábánál található 8, 5 hektáros, a Budai Arborétumot is magában foglaló ingatlant pedig értékesíthetik. A lap szerint a dolgozók és a hallgatók 2025-ig kaptak időt arra, hogy elköltözzenek Gödöllőre. Hivatalos cáfolat vagy megerősítés a cikk megjelenése óta nem került nyilvánosságra. A Qubit levélben kereste a Budai Campus főigazgatóját és a MATE rektorát is az ügyben, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. A volt Kertészeti Egyetem, ami a beolvasztás óta a MATE Budai Campusa nevet viseli, és a Villányi és a Somlói út által határolt területen helyezkedik el, nem csupán jelentős profittal kecsegtető ingatlan, hanem komoly tudomány- és kultúrtörténeti érték is.
Biometria és Agrárinformatika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Ladányi Márta egyetemi docens Cím: 1118 Budapest, Villányi út 29-43. "G" épület, 1. emelet Borászati Tanszék Tanszékvezető: Nyitrainé dr. Sárdy Diána egyetemi docens Cím: 1118 Budapest, Ménesi út 45. "D" épület, 1. emelet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Honfi Péter egyetemi docens "K" épület, 3. emelet Genetika és Növénynemesítés Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hegedűs Attila egyetemi tanár Cím: 1118 Budapest, Ménesi út 44.
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate) - Budai Campus - Budai Arborétum Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate) Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út–Szüret utca–Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre. Az arborétum jelenlegi területét jelentő terséget valaha szőlőskertek borították, melyek a múlt század végén bekövetkezett filoxéravész során pusztultak ki. A szőlőtermesztés legnagyobb kártevőjének pusztítása előtt néhány évtizeddel, a Bach-korszak idején itt hozta létre kertészképző iskoláját Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc honvédorvosa… A 7, 5 ha-os Budai Arborétum kb. 1700 fásszárú dísznövény taxonjával, több száz hagymás, gumós, hagymagumós virágfajtájával, évelő dísznövényeivel és évről évre kiültetett kb. 150-200 fajta egynyári és balkonnövényével a tanulás-tanítás mellett kikapcsolódási, pihenési lehetőséget biztosít a hallgatóknak és az oktatóknak.
A kor egyik legnevesebb régésze, Kralovánszky Alán vezetésével, a hozzátartozók jelenlétében folytatott kutatások eredményesen végződtek, így 1989. június 16-án hatalmas tömeg jelenlétében megtörténhetett Nagy Imre és társai méltóságteljes gyászszertartása, majd szűkebb körben a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában lezajlott búcsúztatása. Ez az esemény volt a politikai rendszerváltás egyik legfontosabb pillanata. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án felmentette Nagy Imrét és vádlott társait a korábbi ítéletben hozott valamennyi vádpont alól. 1996-ban az Országgyűlés törvénybe foglalta "Nagy Imre mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai" emlékét. A Nagy Imre Társaság és a Nagy Imre Alapítvány fő feladatának tekinti Nagy Imre emlékének ápolását, életművének tanulmányozását és minél szélesebb körben történő megismertetését. Ennek a menüpontnak a tartalma elsősorban szegedi szervezetünk nagy tekintélyű alapító tagjának, Nagy István tanár úrnak a tanulmányain alapul.
A vádakat végig tagadta, a bíróság illetékességét nem ismerte el. A Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa 1958. június 15-én koncepciós perben szervezkedés kezdeményezése, vezetése és hazaárulás vádjával a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélte. Nagy Imrét, aki nem kért kegyelmet, másnap, június 16-án hajnalban a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán Maléter Pállal és Gimes Miklóssal együtt kivégezték. A holttesteket a helyszínen jeltelen sírba, majd 1961-ben az Új Köztemető 301-es parcellájának egyik, szintén jeltelen sírjába temették. A rendszerváltás jelképes eseménye volt Nagy Imre és mártírtársainak gyászszertartása 1989. június 16-án a Hősök terén 250 ezres tömeg előtt, ünnepélyes újratemetésükre az Új köztemető 301-es parcellájában került sor. A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án (a sors különös játékaként éppen azon a napon, amikor Kádár János meghalt) Nagy Imre és társai ítéletét hatályon kívül helyezte, az elítélteket bűncselekmény hiányában felmentette.
Társaságunk névadója, Nagy Imre mártír miniszterelnök 1896. június 7-én, Kaposváron született. Abban az időben édesapja megyei tisztiszolga (hajdú), édesanyja az alispán feleségének szobalánya volt. Gyermek- és ifjúkorát Viharos emberöltő című, kényszerűen félbeszakadt önéletírásából ismerhetjük meg. A kaposvári gimnáziumban tizenöt éves korában félbehagyta tanulmányait majd az Iparostanonc Iskolában géplakatossegédi képzettséget szerzett. Géplakatos segédként dolgozott Losoncon és Kaposváron, majd 1914-ben beiratkozott a felsőkereskedelmi iskolába, ahol tanulmányai félbeszakadtak 1915-ben, az olasz frontra történt besorozása miatt. Az I. világháború idején katona volt, orosz fogságba esett, ott ismerkedett meg a kommunista eszmékkel, melyekkel "az emberiséget felszabadító humanisztikus küldetése" miatt rokonszenvezett, Internacionalistaként harcolt Kolcsak tábornok csapatai és a cseh légió ellen, majd belépett a bolsevik pártba. Kaposvárra visszatérve biztosítótársasági tisztviselő lett.
1940-től a moszkvai rádió magyar adásait szerkesztette. 1944-ben a Magyar Kommunista Párt egyik vezetőjeként tért haza, és az Ideiglenes Kormány földművelési minisztere lett. 1945 februárjától 1946 márciusáig belügyminiszter, 1947 és 1949 között az Országgyűlés elnöke volt. Az 1948-as fordulat éve után nem értett egyet a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálásával, s fokozatosan kiszorult a pártvezetésből. 1950-ben élelmezési, 1952-ben begyűjtési miniszter volt (így jelentős szerepet játszott a "padlássöprésekben"), 1952 végén a miniszterelnök Rákosi Mátyás helyettese lett. 1951-ben visszakerült az állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) szűkebb vezetőszervébe, a Politikai Bizottságba is. Sztálin halála után, 1953. július 4-én szovjet utasításra ő lett a leváltott, népszerűtlen Rákosi utóda a kormányfői tisztségben. Kormánya számos népszerű intézkedést hozott, fékezte az erőltetett iparosítást, törekedett a törvényesség helyreállítására, megszűnt a rendőrbíráskodás, a deportálás, a kuláklista.