Egyik oldalról nagyon szépen végigvezeti Attenborough életén keresztül a bolygónkon bekövetkezett változásokat. Ez a rész azzal ér véget, hogy összeszedi mindazokat a tényeket, amikkel riogatják az embert és felvázol egy esetleges jövőképet. A másik felében ennek elkerülése érdekében hoz fel lehetőségeket. Nem tudom hogy álljak hozzá. Az elképzelések szépek és jók, de ahogy fajunkat ismerem, ezek nem biztos, hogy megtörténnek a közeljövőben. Ehhez sajnos az emberek gondolkodását kéne gyökeresen megváltoztatni, amit sajnos mindig befolyásol valami. De, ha már pár ember gondolkodását sikerül megváltoztatni a film megnézése által, már az is haladás lenne, hiszen tényleg rajtunk és a következő generációkon múlik a jövő. David Attenborough-t látni pedig mindig nagy élmény. Népszerű idézetek Nadír 2020. október 22., 14:11 Végül is, az élővilág egy életen át tartó kutatása után, egy dologban biztos vagyok. Ez nem a bolygó megmentéséről szól. Ez a saját magunk megmentéséről szól. Az igazság az, hogy velünk vagy nélkülünk, a természet újjá fog épülni.
Sir David Attenborough a Royal Society tagja, és fáradhatatlan képviselője a természetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseknek. David Attenborough: Egy élet a bolygónkon – A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről, fordította: Makovecz Benjamin, szerkesztette: Szalay Marianne, Park Könyvkiadó, 2020
David Attenborough más híres természetvédőkkel (pl. Jane Goodall, aki szintén a Cambridge-en végzett) együtt védnöke az angliai Population Matters (A népesedés nagyon is számít – korábbi név: Optimum Population Trust) szervezetnek. Ők szervezik az European Population Alliance (Európai Népesedés Szövetség) hálózatot. Ennek magyar tagja a BOCS Alapítvány, amely elkészítette David Attenborough 2009-es How Many People Can Live on Planet Earth? (Hány ember élhet a Földön? ) c. egyórás BBC filmjének magyar feliratozását (3 perces intró). Sir David Attenborough (1926) a világ legismertebb és legnépszerűbb brit természetfilmese. Olyan legendás, mára klasszikussá vált BBC-filmsorozatokat készítése fűződik a nevéhez, mint az Élet a Földön (1979), Az élő bolygó (1984), Az élet megpróbáltatásai (1990), A növények magánélete (1995), A madarak élete (1998), A kék bolygó (2001), Az emlősök élete (2002), a Bolygónk, a Föld (2006) és az Élet hidegvérrel (2008). 1985-ben II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte.
Bővebb ismertető Kilencvennégy éves vagyok. Rendkívüli élet jutott osztályrészemül; csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkívüli. Fiatalkoromban úgy éreztem, hogy odakint a szabadban az érintetlen, őseredeti természet vesz körül - ez azonban nem volt egyéb, mint illúzió. Korunk nagy tragédiája - az érintetlen természeti környezet folyamatos zsugorodása és a biológiai sokféleség, a biodiverzitás csökkenése - alig észrevehetően nap mint nap itt zajlik körülöttünk. Tanúja voltam ennek a hanyatlásnak. Az Egy élet a bolygónkon a tanúvallomásom, egyben a látomásom is. Történet arról, miként követtük el a leghatalmasabb tévedésünket, és annak felvázolása, hogy ha haladéktalanul cselekszünk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tévedést. Ma még - utoljára - van esélyünk arra, hogy tökéletes otthont teremtsünk magunknak, és helyreállítsuk az épségét annak a csodálatos világnak, amelyet örököltünk. Csak akarnunk kell. Földünkön az élővilággal osztozunk, mely az elképzelhető legcsodálatosabb, évmilliárdok alatt kialakult létfenntartó rendszer.
Ilyen a filmet keretező Csernobil-motívum. David Attenborough ugyanis "némi feloldásként", mintegy megnyugtatásul azt is közli velünk, nézőkkel, hogy bármit is teszünk, a bolygó fenn fog maradni, újjáéled. Ami ugyanis élete folyamán a természetfilmes számára bizonyossá vált, az az, hogy hogy akár velünk, akár nélkülünk, de a természet élni fog. A film stábja mindennek szemléltetésére Csernobilba utazott: a film kezdetén itt találkozhatunk Attenborouhg-val, aki elmondja, hogy bár jelenleg az emberiség a csernobili atomkatasztrófát tartja talán a létezése legsúlyosabb katasztrófájának, ez azonban tévedés, ha figyelembe vesszük, hogy a Földön várhatóan bekövetkező, hatodik kihalási hullám az emberi civilizáció végét fogja jelenteni. Ám, ahogyan a film végén illusztrálják: miképpen Pripjaty városa is kiürült, úgy int nekünk is búcsút majd a világ, és ahogyan a természet visszafoglalta az üres, roskadozó panelvárost és környékét, úgy fogja a bolygó is revitalizálni önmagát – csak épp immár az emberiség részvétele nélkül.
Elvégre is, egy olyasvalakiről beszélünk, aki az egész életét a természet és a Föld bioszférájának tanulmányozásával töltötte, most pedig 94 évesen úgy érezte, hogy muszáj még egyszer felszólalnia a változás érdekében. Hatását nézve a film csúcspontja, dramaturgiájában pedig inkább érzelmi mélypontja az a szegmens, amikor Attenborough kissé kilépve narrátori szerepéből egy az egyben kimondja azt a tanúvallomást, ami valószínűleg évtizedek óta nyomta a lelkét. A világ nem olyan vad, mint volt. Nos, mi nem csak tönkretettük, hanem teljességgel megsemmisítettük azt - a "nem emberi" világ már nincs többé. Ez már a mi világunk, az emberiség által irányítva, az emberiség számára. Igyekszem a túlzásokat minden alkalommal mellőzni, így őszintén mondhatom, hogy az Egy élet a bolygónkonnak voltak olyan pillanatai, amikor muszáj volt megállítanom a filmet. Olvastam olyan véleményeket, miszerint Attenborough túlságosan egyszerűen, "szájbarágósan" fogalmazta meg üzenetét, ahogy maga a film is, főként véglegetekben beszélve.
Közelítünk a négy évvel ezelőtti részvételhez, Budapesten szavaznak a legtöbben A szavazófülkék hat órakor nyitottak és 19 órakor zárnak. A legfontosabb kérdés az, hogy Orbán Viktor ötödször is kormányt alakíthat-e, vagy az ellenzéki pártok közös jelöltje, Márki-Zay Péter megszakítja a hosszú évek óta tartó Fidesz hegemóniát?
A tevékenységi köre felöleli az alvászavarok teljes skáláját, az alvásfüggő légzészavaroktól az alvás során megjelenő mozgászavarokon, inszomniákon, paraszomniákon, cirkadián alvászavarokon át az aluszékonyságot okozó kórképek vizsgálatáig. A betegellátás mellett jelentős oktatási tevékenységet is végez, ennek keretében - már közel 20 éve – érhető el magyar és angol nyelven orvostanhallgatók részére az alvásmedicina elektív kreditpontos kurzus. A kutatási tevékenység felöleli az egyes alvászavarok neurológiai, cerbro- és kardiovaszkuláris következményeinek, összefüggéseinek a vizsgálatát. Pte neurológiai klinika pécs. Faludi Béla PhD habilitált egyetemi docens, aki a Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság elnöke. Klinikai és kísérletes Neuroimmunológiai Tanszék Az utóbbi évtizedekben a neurológián belül a neuroimmunológia jelentős fejlődésen és átalakuláson ment át. Számos új szindróma került leírásra és régi betegségek patogenezisét tisztázták. Mindemellett a biotechnológiai fejlődésnek köszönhetően új, immunológiai hátterű terápiás eljárások kerültek bevezetésre, nemcsak neuroimmunológiai, hanem egyéb neurológiai kórképekben is.
A kísérletes neuroimmunológia szintén jelentősen átalakult, részben genetikailag módosított állatmodelleknek köszönhetően. Magyarországon a külföldihez hasonló, klinikumba ágyazott, szorosan vett neuroimmunológiai kutatás gyakorlatilag csak a Pécsi Tudományegyetemen zajlik. Klinikai és Kísérletes Neuroimmunológia Intézeti Tanszék a hazai klinikai neuroimmunológia egyik jelentős központjává vált, melyet a hazai és nemzetközi konferenciák, országos továbbképzések szervezése jól tükröz. Neuroimmunológiai betegségekben (sclerosis multiplex, környéki idegrendszeri demyelinisatiós folyamatok, myasthenia gravis) a progresszív ellátás elvének megfelelően regionálisan és országosan ellátjuk a bonyolult és drága diagnosztikát és terápiát igénylő betegeket. A Tanszéken két MTA doktor és 5 PhD-vel rendelkező szakorvos dolgozik, rezidensekkel és PhD hallgatókkal együtt. A tanszék vezetője Dr. Pte neurológiai klinika pes 2010. Illés Zsolt professzor, aki egyben a Dél-dániai Egyetem neuroimmunológia professzor is. Neuropatológiai Tanszék és Izombetegségek Munkcsoport Az egyetem Neuropatológiai Tanszéke a Neurológiai Klinika és a Patológiai Intézet közös oktatási-kutatási-diagnosztikai egysége.
Mozgászavarok Tanszék A PTE KK Neurológiai Klinika Mozgászavarok Tanszéke a neurológia egyik legdinamikusabban fejlődő területével, a mozgászavarokkal foglalkozik. A különböző tremorok (remegések), disztóniák mellett nagy hangsúlyt fektetünk a Parkinson-kór interdiszciplináris kezelésére. A Magyarországon elérhető összes terápiás lehetőséggel, úgymint a leghatékonyabb gyógyszeres kezelésekkel, a nagy hatékonyságú neuromodulációs technikákkal (mély agyi stimuláció, gerincvelő stimuláció), levodopa pumpával (Duodopa), apomorfin injekciós kezeléssel, illetve repetitív mágneses kezeléssel (rTMS) állunk a betegeink rendelkezésünkre. A tanszék vezetője Dr. Kovács Norbert professzor, aki egyben a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke. Pte neurológiai klinika pets and animals. Stroke Tanszék A 2016 őszén átadott, rekonstruált Jannus Pannónius Klinikai tömbben (JPKT) kezdte meg működését a PTE Neurológia Klinika stroke osztálya, mely 2018-ban Stroke Tanszék minősítést kapott. A Tanszék a JPKT egyik fő profiljának, a vaszkuláris ellátásnak egyik kiemelkedő szereplője, szoros együttműködésben a Sürgősségi Betegellátó osztállyal, az Idegsebészeti Klinikával, az I.
Neurológiai betegségével kapcsolatban neurológus szakorvos biztosításával telefonos konzultációs lehetőséget biztosítunk minden munkanap 10-12 óra között a 72/535-940-es telefonszámon. Amennyiben állapotromlást, végtagbénulást, beszédzavart vagy kettőslátást észlel, továbbra is a PTE KK Sürgősségi Tanszéken (Pécs Ifjúság útja 13) jelentkezzen, ahol állandó neurológiai szakorvosi konzílium biztosított. Megértésüket köszönve, PTE KK Neurológiai Klinika vezetése