07:18 giljantibor friss fotója, köszönjük! 2021. július 2. 13:38 lablbjg 2021. június 30. 23:26 2021. 20:46 2021. 20:45 2021. 20:42 zsirez
2022. április 01. Az SZTE JGYPK Fotográfus és fotótermék- kereskedő képzés utolsó éves végzős hallgatóinak fotókiállítása. Időpont: 2022. április 19. 18 óra Helyszín: József Attila Tanulmányi és Információs Központ, Ady tér 10, 6722
Kerékpárlopás; áfa változás; előválasztás – Szegedi Híradó, 2021. július 29. Nézze online a Szeged Televízió kedd esti híradóját! Néhány téma a ma esti híradóból: Augusztus elsejétől újra 27-os áfa terheli a házhozszálított vagy elvitelre vásárolt ételeket. Az éttermek többsége nem tervezi a fogyasztói árak emelését emiatt. Elszámoltatást és a korrupciós ügyek visszamenőleges vizsgálatát ígéri Ujhelyi István. 125 éves a zentai Jézus Szentséges Szíve templom – könyvbemutató – A Heti Közélet magazin blogja. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint 2022-ben, a kormányváltás után Magyarország, azonnal csatlakozik majd az Európai Ügyészséghez. Szeged kerékpáros fellegvárnak számít, egyre többen használnak kétkerekűt a napi közlekedésük során. Így az sem véletlen, hogy biciklitolvajok is dolgoznak a városban. Szerencsére arányaiban azért nem tűnik el sok kerékpár. A teljes adást itt is megnézheti:
19:17 2021. augusztus 10. 22:59 2021. augusztus 7. 06:32 2021. augusztus 6. 05:53 ursz
46 Magyar Királyi Honvédség Díszatillája 15. 47 Magyar Királyi Honvédség Tábori Csendõr törzsõrmester 15. 48 Magyar Királyi Honvédség 15. 49 Magyar Királyi Honvédség
Ezekből jutott még a nagyterembe is, ahol egy 1950-es évekbeli orvosi egyenruha és egy 1944-es harctéri egyenruhafelszerelés is megtekinthető. Az üresen maradt területeket vitéz Fonyódi László korabeli fényképeivel és újságkivonataival egészítették ki. Ennek lényege, hogy a látogató megtudhatja ezekből a forrásokból, milyen körülmények uralkodtak a II. világháború frontszakaszain. Még a belső helyiségnél maradva egy a többitől eltérő bakaruhára lettünk figyelmesek. Érdeklődésünkre Jagadics Péter elmondta, hogy egy 1944-es partraszálló angol gyalogos egyenruha másolatáról van szó, amit azért állítottak ki, hogy a látogató különbséget tudjon tenni a szövetséges hadsereg és a Magyar Királyi Honvédség uniformisa között. Utóbbinak jellegzetes része volt a hosszú köpeny, ami kifejezte a több mint 100 éves hagyományokhoz való ragaszkodást is, hiszen ezt az öltözetet az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében viselték először, utána pedig minden kor a saját szájíze szerint alakította át. Feltétlen szót érdemel az egyik vitrinben helyet foglaló fűzős csizma is, amelynek érdekessége, hogy ezt még csak lábfejnél volt mód megkötni, megkönnyítve ezzel a menetelést a katonák számára.
Bolti ár: 9 990 Ft Megtakarítás: 6% Online ár: 9 291 Ft Leírás A Magyar Királyi Honvédség egyenruhái 1926-1945 című ezen könyv azzal a szándékkal készült, hogy a téma iránt érdeklődőket megismertesse az egykor volt Magyar Királyi Honvédség egyenruházatával olyan formában, amelyre hazai szerzők ezidáig még nem vállalkoztak. A könyv első része viselettörténeti tanulmány, sokéves - levéltári, múzeumi és könyvészeti - kutatómunka eredménye, száznál több, eddig publikálatlan archív fényképpel kiegészítve. A második részben olvasóink négyszáznál is több színes felvételen láthatják viszont a megelevenedett magyar katonai viselettörténetet. A képek kizárólag eredeti, teljes öltözeteket mutatnak be, élő modelleken, így nemcsak azt tudhatjuk meg, milyenek voltak a korszak egyenruhái, felszerelési cikkei, hanem azt is, hogy miként viselték ezeket, milyen összképet nyújtott egy gyalogos, egy huszár vagy egy tüzér. Láthatjuk a Honvédség tisztikarát és legénységét társaságban, kimenőn, szolgálatban, gyakorlaton és a fronton, téli és nyári ruházatban, teljes felszereléssel, megelevenedik apáink, nagyapáink ifjúsága, a snájdig magyar katonatiszt és a keleti front poklában küzdő baka.
a hagyományos gyalogsági ásót elkezdték lecserélni az 1936 M, majd az 1943 M ásó-kapára, a tölténybőröndöt felváltotta az 1942 M hátizsák -, illetve, akárcsak az előző háborúban, egyre fokozódott a pótanyagok használata, a bőr cikkeket igyekeztek olcsóbb, elérhető anyagokra cserélni. Érdekes – bár ugyancsak kísérleti jellegűnek tekinthető – az 1938 M tereptarka mintázat megújítása 1943-ban; a kontúros mintát egy elmosódó színfoltos festésűre cserélték, mely jobb rejtést biztosított. Az új mintával készültek sátorlapok, illetve kísérleti álcázó ruházat (sisakhuzatok, álcablúzok, kétrészes ruházat) – tömeges elterjedése azonban nem valósult meg, összehasonlítva például a németek háború alatti tereptarka ruházat használatával és fejlesztéseivel a magyar fejlesztés és gyártás gyerekcipőben járt. Az 1920-1945 között nem kis erőfeszítéssel kialakított, a magyar hagyományoknak és a korszerűség igényének egyformán megfelelni próbáló egyenruházati rendszer a magyar királyi Honvédséggel együtt sírba szállt.
Magyar katonai egyenruhák 1945 - 1956 Szerző Baczoni Tamás ISBN 978 963 065 754 9 Kiadás éve 2008 A magyar katonai viselettörténet egyik igen változatos, de kevéssé ismert területe az 1945 utáni időszak, pedig a háború utáni egyenruhák története nem kevés tanulsággal szolgálhat a ma emberének. A szállóigévé vált mondat: "nagy hadsereg fegyverkezik, kis hadsereg öltözködik", messzemenőkig érvényesült 1945 és 1956 között. Az átmenet évei után a "végállomást" a magyar hagyományoktól immár teljes mértékben idegen szovjet típusú egyenruha jelentette. Nem véletlen, hogy ezt a jelkép-egyenruhát azután egy jelkép-forradalom söpörte el, 1956-ban. A korszak viselettörténete éppen azért érdekes, mert egy társadalmi kísérletet példáz: azt, hogy rá lehet-e egy az adott népre (hadseregre) egy tradícióitól teljesen elütő rendszert (akár éppen egyenruházati rendszert) kényszeríteni? A korabeli szándék világos volt: teljes szakítás a múlttal. Az eredmény is eléggé egyértelmű, a válasz nemleges. A könyv célja nem valamiféle hamis nosztalgia felélesztése, hanem ismeretterjesztés: egy olyan kor egyenruházati rendszerét kívánja megismertetni az olvasóval, mely a vesztett háború után előbb a demokrácia lehetőségével kecsegtette nemzetünket, majd?
A honvédség létszámának, kiképzettségének és jelentőségének növekedése egyre több szolgálati ág megszervezését tette szükségessé, 1912 után pedig a honvéd tüzér és műszaki alakulatok felállítását is. A honvédség egyenruházatát mindjárt a felállításakor meghatározták. Az első szabályzat inkább csak útmutatásféle, és mindössze 16 oldal terjedelmű volt. 4 1876-ban, 1892-ben és 1911 —13-ban jelentek meg újabb és újabb öltözeti és felszerelési szabályzatok, amelyek a különféle öltözeti cikkek leírását és ábráját tartalmazták. 5 Az öltözeti szabályzatokkal kapcsolatban említjük meg, hogy ezekkel általában nem rendeltek el jelentősebb öltözeti módosítást, csupán a közelebbi vagy távolabbi múltban végrehajtott változásokat rögzítették. így pl. a honvéd egyenruha 1869. évi rendszeresítését az 1875., 1881., 1892., 1906. és 1909. években követte jelentősebb változtatás. Az egyenruhán mindig találtak valami javítani, módosítani valót. Sőt, az vij állomány csoportok, illetve szolgálati ágak rendszeresítése magával hozta az úgyis sokféle egyenruha még változatosabbá tételét.