A Facebook a világ legnagyobb és legnépszerűbb közösségi oldal, ami a webcímen keresztül is elérhető. Korábban ez a cím egy hazai vállalkozás tulajdonában volt, de a 2014-es évben sikerült a Facebooknak megszerezni, így most már bátran a cím begépelésével is egyből a Facebook oldalára jutunk. BOON - Bodgál Ferenc néprajzkutatóra emlékeztek Miskolcon. A Facebook-on világ minden tájáról több mint 1 milliárd felhasználó regisztrált, így ha ismerősöket keresnénk minden bizonnyal jó párat találhatunk. Természtesen egyszerűbb módja is van annak, hogy ismerősöket keressünk a Facebook oldalon. Plédául használhatjuk a Facebook " Ismerősök keresése " funkcióját, amit a következő címen érünk el: Itt a Facebook algoritmusok alapján automatikusan felajánl embereket, akiket ismerhetünk, de a jobb oldali oszlopban található mezők szerint mi magunk is kereshetünk ismerősöket például a név, iskola, szülőváros, munkahely mezők kitöltésével. További lehetőségként a lista alján található "Hívd meg barátod" mezőbe írva közvetlen új ismerősöket hívhatunk a Facebookra az email címük vagy telefonszámuk megadásával.
{{ Twitter-üzenet}} (? ) {{ Myspace}} (? ) Lásd még [ szerkesztés] Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak? #Szerzői kiadású források
A népszerű levelezőrendszerekben lévő kontaktjainkat is importálhatjuk a Facebookra, hogy azok közül is megtaláljuk az oldalon lévő ismerőseinket. Ennél a funkciónál meg kell adnunk az adott email címünkhöz tartozó belépési adatokat, és a rendszer a kontaktok alapján megpróbál ismerősöket keresni (Nem kell megijednünk a jelszavunk kiadásától a Facebook nem tárolja, de ha mégis zavarna, akkor nyugodtan változtassuk meg az email jelszavunkat, miután használtuk a funkciót). Többek között a következő levelezőrendszerhez tartozó email cím adható meg:, Freemail, Hotmail, Citromail, Skype... Amennyiben nincs még regisztrációnk, itt megtekinthetjük a folyamatát: Facebook regisztráció Kapcsolódó bejegyzések
A budai várnegyed két végén immár több mint fél évszázada a kultúra és a tudomány intézményei kaptak otthont. A második világháború után, a romjaiból újjászülető várpalota épületeiben a jelenlegi Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, majd később az Országos Széchényi Könyvtár, míg a polgárváros egykori palotáiban a Magyar Tudományos Akadémia humán és társadalomtudományi kutatóhelyei helyezkedtek el, lassan-lassan belakva hazánk talán legismertebb helyszínét, mely szépségével és történelmi emlékeivel időközben méltán vált a világörökség részévé. A budai várhegy természetes kilátóként magasodik fővárosunk fölé; de nem csak a jelent láttatja – műemlékeivel, kőbe zárt történelmével múltunknak is hű tükörképét nyújtja. Hozzá kapcsolódó tudásunk mindannyiunk közös öröksége, melyet nemzedékek adtak és adnak át egymásnak. A budai vár mátyás korában. Modern korunk a számítógépek világa: a nap mint nap ránk zúduló információk sodrása vetekszik a Dunáéval. Nem könnyű eligazodni közöttük, éppen ezért a rendelkezésre álló adathalmazokat feltárni, rendszerezni és a megszerzett ismereteket a legszélesebb körben terjeszteni az egyik legfontosabb kötelessége az örökségvédelemmel és a történelmi múltunk művelésével hivatásszerűen foglalkozó kutatóknak.
1723-ban a régi városok másik rémálma vált valósággá. Húsvét vasárnapján a Bécsi kapu nál kigyulladt egy ház. A viharos szélben gyorsan tovaterjedő tűzvész egy óra alatt elpusztította a város nyugati részét, ahol szinte újra elölről kellett kezdeni az építkezést. A tűz következtében bekövetkezett lőporrobbanás több Szent György tér i épület mellett a Fehérvári kaput is teljesen lerombolta.
Főzni leginkább a szabad ég alatt lehetett. Ráadásul az elűzött ellenségtől sem érezhették még magukat egészen biztonságban az új lakók. Az alig 60 kilométerre lévő székesfehérvári vár török parancsnoka ugyanis foglalkozott a gondolattal, hogy az alig védhető, romos erődítményt visszaszerzi. Orvosi lézerrel tisztítják a Lánchíd budai oroszlánjait | Demokrata. A helyőrség fiatal hadnagya, Nicolaus Finck 2000 arany fejében vállalkozott is rá, hogy a kezére játssza Budát. Árulása azonban lelepleződött, s a haditörvényszék felnégyelésre ítélte: "A négy rész négy utcában kitűzessék, szíve kiszakíttassék, és az áruló arcához csapassék" - hangzott a kemény ítélet. A város újraélesztése az udvari kamara feladata lett, amely hivatalokat akart ide telepíteni. A csaknem teljesen elnéptelenedett településen a telkeket ingyen vagy igen olcsón, de a gyors beépítés kötelezettségével osztották ki. Megkönnyítette az új tulajdonosok dolgát, hogy sok használható épületmaradványt találtak, s így a várost egy-két évtized alatt felépítették. Itt-ott azonban még az 1760-as években is találkozott az ostrom idejéből származó romokkal a Budára látogató.
Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatal 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. Levelezési cím: 1250 Budapest, Pf. A budai vár (digitális adatbázis) – Wikipédia. 35. Központi telefonszám: (+36) 1-458-3000 Ügyfélszolgálat elérhetősége: +36 1-458-3030; +36 1-458-3025 Attila úti ügyfélszolgálat elérhetősége: 1013 Budapest, Attila út 65. Telefonszám: +36 1-225-7276 Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat adószáma: 15735643-2-41 Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal: 15501002-2-41